Az anhedónia kialakulása és kezelési lehetőségei depresszióban

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos - WEBBeteg
frissítve:

Orvosi értelemben anhedóniáról akkor beszélünk, amikor valaki elveszíti a korábban számára örömöt okozó tevékenységek iránti érdeklődését és az azokban lelt örömérzetét. Ez az állapot nagyon gyakran depressziós betegeknél alakul ki. Az örömtelenség, kiüresedés a depresszió meghatározó tünete, és jelentősen rontja a betegek életminőségét.

E tünet kialakulását illetően hasonlóan összetett folyamatról beszélhetünk, mint a depresszió egészének esetében.

Egyes feltevések szerint az agy jutalmazó rendszere sérül, így a betegek nem képesek örömöt érezni akkor, amikor teljesítenek egy feladatot vagy elérnek egy célt. Az örömérzet hiányában pedig az érdeklődésük is csökken.

Egy másik elképzelés szerint nem az örömérzés kialakulásával van a baj, hanem ennek az érzetnek a hosszú távú fenntartásával. A beteg tehát pillanatnyilag örül, azonban ez az érzés nagyon gyorsan elmúlik, és ezért veszíti el az érdeklődését egyes tevékenységek végzésében.

Egy harmadik elmélet szerint a probléma a napi (cirkadián) bioritmus felborulásában keresendő. A cirkadián ritmus eltolódása sok más mellett alvászavarhoz és depresszióhoz is vezet. A depresszió során érzett örömtelenség mértéke pedig szorosan összefügg a napi bioritmus zavarának mértékével.

Nem könnyű, de lehet kezelni!

Az anhedónia a depresszió egyik legnehezebben kezelhető tünete. A gyógyszerszedés megkezdését követően is sokáig fennállhat, ami oda vezet, hogy a betegek nem érzik a gyógyulás jeleit, még akkor sem, ha a többi tünetük jelentősen javul. Ez azzal magyarázható, hogy a legtöbb antidepresszív szer viszonylag lassan éri el az örömképesség javulását.

Az SSRI típusú antidepresszánsokhoz képest ebből a szempontból előrelépést jelentettek a dopaminerg vagy kettős hatású szerek. Az utóbbi években újabb gyógyszerek is megjelentek, amelyek kifejezetten az anhedónia kezelésére irányulnak. Ilyenek például a vortioxetin, agomelatin, bupropion, ketamin és brexpiprazol, amelyek ígéretes antianhedonikus hatásokat mutatnak.

Továbbá, a fent említett, eltolódott cirkadián ritmus – örömtelenség összefüggést támaszthatja alá az a kutatás, miszerint a napi bioritmus gyógyszeres helyreállításával viszonylag gyorsabban javul az anhedónia is.

A „sötét szemüveg” és a gyógyszerek

A depressziós betegekre jellemző, hogy az átlagosnál fogékonyabbak a negatív érzésekre, könnyebben hangolódnak rá a szomorúságra, a kétségbeesésre és a reménytelenség érzésére. Hétköznapi nyelven ezt “sötét szemüveg” hatásnak is nevezhetjük. Legújabb kutatások szerint a hangulatjavítók úgy hatnak, hogy “leveszik a sötét szemüveget”, az agyi folyamatok különböző irányú rásegítésével.

Előfordulhat azonban, hogy nemcsak a negatív, de a pozitív érzéseket is tompítják, a betegek által “érzelmi védőburok”-nak nevezett hatás alakul ki, ami egyéntől függően lehet akár előnyös, de hátrányos is, amit az egyénre szabott antidepresszív terápia megválasztásában a pszichiáterek figyelembe vesznek. Fontos, hogy ezt az egyébként vitatott és bizonytalan jelentőségű mellékhatást elkülönítsük az anhedóniától, mert két teljesen különböző dologról van szó.

Alternatív terápiás lehetőségek az anhedónia kezelésében

Az anhedónia kezelésében nem csak gyógyszeres megközelítések léteznek. A transzkraniális egyenáramú stimuláció (tDCS) a dorsolaterális prefrontális kéreg (DLPFC) területén jelentős javulást mutatott az anhedónia tüneteiben depressziós betegeknél. A tDCS egy nem-invazív agyi stimulációs technika, amely alacsony intenzitású egyenáramot juttat a koponyán keresztül az agy meghatározott területeire. A depresszió és anhedónia kezelésében leggyakrabban a dorsolaterális prefrontális kéreg (DLPFC) stimulálására alkalmazzák, amely a hangulatszabályozásban és a jutalomfeldolgozásban játszik szerepet. A tDCS előnye, hogy viszonylag kevés mellékhatással jár, otthoni körülmények között is alkalmazható protokollokkal is kísérleteznek. Több kutatás szerint jelentős csökkenést okozhat az anhedónia mértékében, különösen, ha más terápiákkal kombinálva használják.

Ezenkívül a viselkedésaktivációs terápia (Behavioral Activation - BA) is hatékony lehet, mivel segít helyreállítani a jutalom motivációját és válaszkészségét a különböző mentális zavarokkal küzdő betegeknél. Ez egy kognitív viselkedésterápiás módszer, amelynek célja a depressziós és anhedóniás betegek aktivitásának fokozása. A terápia lényege, hogy a páciens strukturált módon visszatérjen azokhoz a tevékenységekhez, amelyek korábban örömet okoztak, de amelyeket a depresszió miatt elhanyagolt. A BA segít felismerni és megszakítani az elkerülő viselkedésmintákat, és fokozatos, reális célok kitűzésével növeli a pozitív élmények számát, ezáltal javítva a hangulatot és csökkentve a depressziós tüneteket. Több vizsgálat szerint a BA különösen hatékony az anhedónia kezelésében, egyszerűsége és gyors eredményei miatt.

Újabb kutatások szerint a fava bab (Vicia faba, lóbab) fogyasztása is hozzájárulhat a hangulat javításához, mivel magas L-dopa tartalma révén növelheti a dopaminszintet, ami kulcsszerepet játszik az örömérzet kialakulásában. A fava bab természetes forrása az L-dopának, amely a dopamin előanyaga. Mivel a dopamin kulcsszerepet játszik a jutalomérzet és az öröm megélésében, az L-dopa-tartalmú ételek – így a fava bab – hozzájárulhatnak a hangulat javításához és az anhedónia tüneteinek enyhítéséhez. Bár a fava bab fogyasztása önmagában nem helyettesíti az orvosi kezelést, kiegészítő étrendi támogatásként ígéretes. Fontos figyelmeztetés: egyes embereknél (G6PD-hiány esetén) a fava bab hemolitikus anémiát okozhat, ezért fogyasztása előtt tanácsos orvossal konzultálni!

Digitális terápiák, mint például a Rejoyn alkalmazás, szintén ígéretesek, mivel az agy neuroplaszticitását kihasználva segítenek újrahuzalozni a „depressziós áramköröket”, javítva ezzel a depressziós tüneteket. A Rejoyn egy újgenerációs, digitális terápiás alkalmazás, amelyet depressziós betegek támogatására fejlesztettek ki. Mesterséges intelligenciát és kognitív gyakorlatokat használ annak érdekében, hogy javítsa az agy neuroplaszticitását, és segítse a felhasználókat a negatív gondolati sémák megváltoztatásában. A program strukturált, fokozatos tevékenységeket kínál, amelyek célja a pozitív érzelmi válaszok és az örömérzet helyreállítása. A Rejoyn-t elsősorban a hagyományos pszichoterápia és gyógyszeres kezelés kiegészítéseként ajánlják.

Tovább A depresszió kezelése - Pszichoterápia és/vagy gyógyszeres kezelés

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos


Felhasznált irodalom:

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pálvölgyi Rita

Dr. Pálvölgyi Rita

Pszichiáter, pszichoterapeuta

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Tolvay Katalin

Dr. Tolvay Katalin

Pszichiáter

Debrecen

Cikkajánló