A nyugtató nem antidepresszáns!

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, pszichoterapeuta szakorvos - WEBBeteg
megjelent:

A pszichés panaszok – legyen szó szorongásról, alvászavarról vagy depresszióról – nagyon sok embert érintenek. A gyógyszeres kezelési lehetőségek között gyakran felmerülnek az antidepresszánsok mellett a nyugtatók (benzodiazepinek) is, ám fontos hangsúlyozni: ezek nem ugyanazt a célt szolgálják, és hatásmechanizmusuk is teljesen eltérő.

Mi a különbség a két gyógyszercsoport között?

A nyugtatók és az antidepresszánsok közötti legfontosabb különbség, hogy másként hatnak és másra valók.

A benzodiazepinek a GABA (gamma-aminovajsav) nevű idegi gátló ingerületátvivő anyag hatását erősítik a GABA-A receptorokon keresztül, ami gyors szorongásoldó, nyugtató, altató és izomlazító hatást eredményez.

Az antidepresszánsok ezzel szemben főként a szerotonin, noradrenalin és dopamin szintjét szabályozzák az agyban (SSRI, SNRI, TCA, MAOI gyógyszerek stb.), és hosszabb távon javítják a hangulatot és érzelmi stabilitást. Ez a változás azonban lassabban, több hét alatt alakul ki, viszont tartósan javítja a hangulatot és csökkenti a szorongást.

A benzodiazepinek gyorsan hatnak, pár órán belül csökkentik a szorongást és segítik az elalvást. Ezért általában rövid távú, akut pszichés állapotok esetén alkalmazzák: pl. pánikroham, átmeneti alvászavar esetén hatékonyak igazán. Az antidepresszánsok hatása lassabban alakul ki, akár több hétbe is telhet a teljes hatás elérése: hatásuk teljessé csak kb. 2–6 hét után válik, de hosszabb távon biztosítanak stabil javulást.

Függőség és tolerancia

A benzodiazepinek tartós szedése mellett tolerancia alakul ki (egyre több kell ugyanahhoz a hatáshoz) és függőséget is okozhatnak. A hirtelen abbahagyásuk pedig elvonási tünetekkel járhat. Emellett hosszú távú nem adekvát használatukkal kognitív zavarok, hangulati romlás, paradox módon akár depresszió vagy fokozódó szorongás is felléphet. Időseknek pl. egyáltalán nem javallt tartósan benzodiazepineket szedni!

Az antidepresszánsok ezzel szemben rendszerint nem okoznak klasszikus függőséget, bár átmeneti mellékhatásaik lehetnek, amelyek a kezelés elején előfordulhatnak. Elhagyásuk fokozatos adagcsökkentést igényelhet a leállítás során előforduló esetleges tünetek (pl. szédülés, álmatlanság) elkerülésére, de nem alakul ki kényszeres szerhasználat.

Miért választanák sokan mégis inkább hamarabb a nyugtatót?

Sokan a nyugtatókat részesítik előnyben, mert azok azonnali enyhülést kínálnak, míg az antidepresszánsoknál türelmesen ki kell várni a hatást. Gyakori félelem, hogy az antidepresszánst „nem lehet majd elhagyni”, és az ember tartósan a „gyógyszeren ragad”. Ez azonban félreértés: a modern antidepresszánsok nem okoznak klasszikus értelemben vett függőséget, a kezelés végén orvosi felügyelettel, fokozatosan abbahagyhatók.

A benzodiazepinek viszont már rövid távon is valódi függőséget alakíthatnak ki, és hosszan tartó szedésük akár ronthatja is a hangulatot és a kognitív működést.

A nemzetközi és hazai szakmai irányelvek szerint

Antidepresszánsok jelentik az első vonalbeli kezelést tartós szorongásos és depressziós panaszok esetén. Nyugtatók csak esetenként és átmeneti kiegészítőként javasoltak, leggyakrabban a terápia kezdetén, amíg az antidepresszáns hatása be nem áll. A leghatékonyabb kezelést pedig a pszichoterápia és gyógyszeres kezelés kombinációja jelenti.

A benzodiazepinek és az antidepresszánsok tehát két különböző gyógyszercsoport, melyek eltérő módon hatnak és más célokra szolgálnak. A benzodiazepinek gyors, rövid távú enyhülést nyújtanak – ám nem gyógyítják a depressziót, és hosszú távú alkalmazásuk számos kockázattal járhat. Az antidepresszánsok hatása viszont bár lassabban épül fel, de hosszú távon hatékonyak a hangulati zavarok kezelésében.

Összességében a nyugtatók rövid távú, átmeneti segítséget adnak, míg az antidepresszánsok a tartós kezelés valódi alapját képezik.

Tovább A depresszió kezelése - Pszichoterápia és/vagy gyógyszeres kezelés

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, pszichoterapeuta szakorvos


Felhasznált irodalom:

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pálvölgyi Rita

Dr. Pálvölgyi Rita

Pszichiáter, pszichoterapeuta

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest

Cikkajánló

Szorongás
Teljesen normális dolog időnként aggódni és szorongani. A generalizált szorongásos betegségben (GAD) azonban a beteg túlzott, irreális szorongással reagál a mindennapi élethelyzetekre, ennek a hátterében pedig nincs azonosítható, konkrét ok.