• Megváltozott az értékrendje? Vigyázzon, hamarosan kiég!

        Szerző: drportal.hu

        Az emberekkel foglalkozó szakmák többsége magában hordozza a kiégés veszélyét. Mit gondol, Ön veszélyeztetett? És vajon a kiégés melyik fázisában tart? Ismerje meg a kiégés szakaszait, és tudja meg, hogy mit tehet a különböző szakaszokban a kiégés ellen!

        A személyes kapcsolatot igénylő szakmák – mint például a pedagógusoké, az orvosoké, a szociális munkásoké – általában magukban rejtik a kiégési (vagy más néven burnout) szindróma veszélyét. Valószínűleg mindenki találkozott már azzal az érzéssel, amikor a sok-sok hétköznapi probléma felgyülemlik, és semmihez sincs az embernek kedve. Legkevésbé a munkájához. A továbbiakban megtudhatja, hogy mi ennek az oka, és megismerheti a kiégés különböző lépcsőit, valamint azt is, hogy miként orvosolhatja a szakmai értelemben vett kiüresedést a különböző szakaszokban.

        Mi az a burnout?

        „Kihűlt már, fekete a parázs; bennem még lánggal ég a tüzes harapás!” – írja Radnóti Miklós egyik versében. A parázsból két dolog lehet: hamu vagy láng. Hogy melyik lesz e kettő közül, az azon múlik, hogy mit teszünk a parázzsal. Hasonló a helyzet a kiégésnél is, hiszen aki tapasztalja a szindróma jeleit, az a parázs állapotában van, és két út áll előtte. Vagy eljut a teljes kiégésig (burnout) vagy felszítja a parazsat, mielőtt hamuvá válna, és újra fellángol benne az elhivatottsága, elkötelezettsége.

        Ahogy az előbbiekből is látszik, a kiégés igencsak metaforikus fogalom. Eredeti jelentésében a burnout a működő energiaforrás a megszűnésig tartó folyamatos gyengülését írja le. Ez a technológiai fogalom került át a pszichológiába a német származású amerikai pszichológus Herbert J. Freudenberger révén. Freudenberger szerint a kiégési szindróma a stressz és az érzelmi megterhelések révén kialakuló fizikai és mentális kimerülés, ami a reményvesztettség és a hozzá nem értés érzetével, a meglévő célok elvesztésével jár. Emellett a munkára, másokra és az illető saját személyére vonatkozó negatív attitűdök kísérik.

        A burnout okai

        A kiégés fő okaként leggyakrabban három dolgot szoktak megjelölni a szakemberek. Elsőként a Freudenberger meghatározásában is szereplő stresszt vagy túlzott megterhelést, ami kialakulhat például nagy felelősséggel járó munkakörökben vagy gyakori krízishelyzetek hatására. A következménye pedig az érzelmi és fizikai kimerülés, és nem mellesleg számos betegség (pl. gyomorfekély, magas vérnyomás, alvászavar) vezethető vissza rá.

        A kiégés másik oka a motiválatlanság az érintett területen. Ha az ember kevésbé elégedett azzal, amit csinál, kevésbé leli örömét a munkájában, akkor előbb-utóbb a teljesítménye is csökkenni fog. Ezzel tisztában vannak a fejlettebb cégek is, akiknél a dolgozók motivációja az egyik legfőbb szempont. És nehogy azt higgyük, hogy a motiválás csupán év végi jutalékot, vagy havi bónuszt jelenthet. A rugalmas munkaidőtől kezdve, az ingyenes programokon, képzéseken át, a játékok és versenyek szervezéséig számos módja lehet a dolgozói motiváltság növelésének.

        Végül a (munkahelyi) kapcsolatok megromlását szokás még a kiégés okaként megjelölni. Ez könnyen oda vezethet, hogy a környező világgal való kapcsolat is egyre minimálisabb. A baráti összejövetelek, társalgások kötelezettségnek, nem pedig kikapcsolódási lehetőségnek számítanak, fokozatosan teherré válnak. – Ez már a kiégés tünetei közé számít.

        Tünetek és a lehetséges kiutak

        A kiégésnek több szakasza, fázisa különíthető el, ám a szakirodalom abban nem egységes, hogy pontosan hány. Egyes kutatók 5 szakaszt, míg mások akár 12 fázist is megneveznek a kiégés folyamatában. Természetesen a különböző felosztások között nagymértékű átfedések vannak, és bármelyiket is vegyük alapul, a burnoutra vonatkozó főbb szakaszok lényegüket tekintve megmaradnak. Csupán annyi különbség van közöttük, hogy a 12 fázist megállapító elmélet részletesebben kifejti a kevesebb szakaszt használó megközelítést, illetve kiegészíti azt néhány lépcsővel. Cikkünkben a kettőt összefésülve közöljük a kiégés szakaszait, amelynek jelei különböző intenzitással jelentkezhetnek személytől függően.

        1. A remény vagy idealizmus szakasza

        Ebben a szakaszban az illető nagy lelkesedéssel vág bele a munkájába, magas fokú hivatástudat jellemzi szakmájában. Ez a kollégákkal való intenzív kapcsolattartásban és -keresésben, illetve a delikvensek (pl. tanulók vagy betegek) érdekében történő fokozott erőfeszítésekben nyilvánul meg. Ha ezen erőfeszítések nem járnak sikerrel, akkor azt a kiégés első fázisában járó személy személyes kudarcként éli meg.

        Ezzel egyidejűleg a személyes igények összemosódnak a delikvensek igényeivel, és szépen fokozatosan a személyes igények elhanyagolódnak (pl. a hazavitt munka miatt). Kialakul egyfajta bizonyítási kényszer, ezért a különféle feladatok egyre sürgetőbbé válnak, ám ennek ellenére nem történik meg a feladatok más személyekre történő átruházása.

        Lehetséges megoldások: feladatok egy részének átruházása; életvitel, életritmus újragondolása; a visszajelzésekre, intésekre való odafigyelés; előre megtervezett heti rend, amiben a magánélet és a munka aránya nem billen túlzottan egyik irányba sem.

        2. A realizmus vagy egyensúly szakasza

        A kiégésnek ebben a szakaszában az illető még mindig elkötelezett a szakmája iránt, ugyanúgy együttműködik a kollégákkal, törődik azokkal, akikkel foglalkoznia kell. Viszont elkezdi keresni az egyensúlyt a munka és a szabadidő, magánélet között, ami nem is olyan egyszerű. Ilyenkor ugyanis egy törékeny egyensúlyi állapot jön létre az előzetesen elvárt, reményekkel teli ideák és a valóság között. Ez többek közt azt jelenti, hogy a személy túlzott lelkesedése egy jóval higgadtabb és reálisabb szakmai elkötelezettséggé válik, amiben képes elválasztani a teljesíthető és szükséges feladatokat a teljesíthetetlen feladatoktól.

        Azonban ez a fázis sokszor észrevétlenül az értékrend megváltozásával jár. A kiégés ezen szakaszában járó személy az eddigiekben is lemondott számos igényéről, a magánélet egyes aspektusairól. Nem csoda hát, ha az ítélő- és érzékelőképessége torzul, aminek következtében az egyensúly csak látszólagos.

        Lehetséges megoldások: a saját korábbi értékrend áttekintése, átgondolása; a sorrend átalakítása, és az ahhoz szükséges lépesek megtétele.

        3. A stagnálás vagy kiábrándulás szakasza

        Ebben a stádiumban hanyatlás figyelhető meg a teljesítőképességben, az érdeklődésben és külvilággal való kapcsolattartásban. A nyitottság helyébe lassan a zárkózottság lép, az intolerancia pedig nő. A kapcsolat más személyekkel a leginkább szükségesekre korlátozódik, még a baráti társalgások és összejövetelek is teherré válnak. Ugyanez történik a társadalmi események és a saját gondolatvilág területén.

        Lehetséges megoldások: a tagadás feladása, ezáltal az igazság tudatosítása; a helyzetről való beszélgetés másokkal.

        4. A frusztráció vagy visszahúzódás szakasza

        A frusztráció vagy visszahúzódás fázisának fő jellemzője a szakmájukban való visszahúzódás, meghátrálás. Akikért az elején oly sok mindent megtettek, mostanra negatív színben tűnnek fel. Nem ritka, hogy becsmérlik őket vagy az egyén irányából a tömeg felé módosul az észlelésük, például a diákból diákság, diákanyag lesz. Ezzel összefüggésben a delikvensekkel való kapcsolat rendkívül csapongó, a megengedő (laissez-faire) és a tekintélyelvű (autokratikus) között ingadozik.

        A szakmai és közéleti tevékenységektől történő visszahúzódás oka elsősorban a szakma értelmetlenségének és ürességének az érzete (szélsőséges esetben megjelenik a teljes kiszállás vágya). Komoly kétségek merülnek fel a hivatás értelmét és értékét illetően. Miért csinálom? – hangzik el egyre gyakrabban a kérdés.

        Lehetséges megoldások: a változások felismerése és tudatosítása; az emberi kapcsolatok értékelése.

        5. Az apátia szakasza

        A burnout szindróma utolsó előtti lépcsője az apátia szakasza, ami – ahogy neve is árulkodik róla – a közönyösség, érdektelenség és érzéketlenség stádiuma. Az interakció más személyekkel a minimumra korlátozódik (az is inkább ellenséges), a munkavégzés pedig sematikussá válik. Jellemző a kollégákkal folytatott diskurzusok, és úgy általában a kollégák kerülése, aminek egyik oka, hogy bármilyen külső vélemény, tanács, segítség kritikaként hat.

        Lehetséges megoldások: a vélemény és a kritika közötti differenciáló képesség visszaszerzése; a változások felismerése, értelmezése.

        6. A pszichoszomatikus tünetek szakasza

        A legutolsó szakaszban már pszichoszomatikus tünetek is jelentkeznek, és itt áll be a teljes kiégettség állapota. Ez a végső szakasz négy kisebb lépcsőfokra bontható, ám közöttük nincsenek éles határok. Az első ezek közül a deperszonalizáció, ami az önérzékelő képesség és a belső világgal való kapcsolat elvesztését jelöli (pl. idegennek érzékeljük testünket, csökken a félelemérzet). Ezt követi a belső üresség állapota, ami gyakran lelkibetegséggé válik, és különböző pszichés betegségek kísérik (pl. pánikrohamok, klausztrofóbia). A belső üresség nagyon könnyen depresszióba fordul át, az élet pedig reménytelennek és értelmetlennek tűnik. Ezután pedig bekövetkezik a teljes kiégettség állapota.

        Lehetséges megoldások: szakorvosi kezelés, beavatkozás

        Természetesen az előzőekben felsorolt szakaszok és tünetek nem kőbe vésett törvények. Lehetnek egyéni különbségek, a különféle tünetek egyénenként eltérhetnek. A folyamat szakaszai azonban felismerhetőek a jellemző sajátosságok alapján; ez pedig segíthet bennünket a megfelelő lépések megtételében. Mert ahogy az elején írtuk, a parázsból két dolog lehet: hamu vagy láng.

        (drportal.hu)

        Felhasznált irodalom: Ónody Sarolta (2001): Kiégési tünetek (burnout szindróma) keletkezése és megoldási lehetőségei)

        Módosítva: 2015.10.12 20:01, Megjelenés: 2015.10.12 20:01
      • Cikkajánló

        COVID-19

        COVID-19

        MTI/WEBBeteg

        Allergiaellenes orrspray-k hatóanyaga hatásos lehet a koronavírus kezelésében is.

        Gyakori nyári fülbajok

        Gyakori nyári fülbajok

        Dr. Holpert Valéria

        Mik lehetnek ebben az időszakban gyakori fülészeti problémák?

        A stressz, a szorongás fokozatosan uralkodik el vészhelyzetben is

        Az egész világot, így hazánkat is megrázó és kétségek, félelmek közt tartó koronavírus-járvány sokakban kínzó szorongást és stresszes állapotot idéz elő. Sokan tudatosan összpontosítanak a hírek, információk, kommunikációs napi híradások kiküszöbölésére. Ez az elutasító viselkedés nem feltétlenül helyes, hiszen az így gondolkodók ezzel alapvető, életmentő és megelőző tájékoztatástól tartják távol magukat.

        Stresszt okozhat a karácsonyi készülődés

        Az év végén egyre nagyobb nyomás nehezedik az emberekre az ajándékvásárlás, a karácsonyfa- és díszbeszerzés, valamint a sütés-főzés miatt - mondta Kalamár Hajnalka pszichológus.

        A kiégés első jelei

        A kiégés mindenkit érinthet teljesen függetlenül attól, hogy mit dolgozik, sőt sokszor attól is, hogy dolgozik-e egyáltalán.

        A kiégés szindróma

        A kiégés (burnout) szindróma sokat vizsgált jelenség, amely azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el, akiknek munkájukhoz az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű empátiára van szükségük (orvosok, ápolónők, szociális munkások, pedagógusok stb.). A burnout syndrome kifejezést - még ha sokan magukra is ismernek - orvosi értelemben csak az így jellemezhető munkakörökkel kapcsolatban használják.

        Distressz a munkahelyen: Ön is érintett?

        Egészségkárosító tényező lehet a munkahelyen a por vagy zajártalom mellett a stressz is, ha indokolatlan mértékű. Egy tavalyi felmérés eredményéből kitűnik: a magyar munkavállalók stressz szintje kétszerese a dánokénak. A nem kívánatos, túlzott mértékű stressz megelőzésének, illetve csökkentésének a leghatékonyabb eszköze a pszichoszociális kockázatértékelés és az erre épülő célzott beavatkozás.

        Vállalati stratégia a kiégés szindróma megelőzésére

        A stressz okozta kimerültség és az elkeseredettség a tipikus munkahelyi balesetek gyakori oka. A cégek, a munkaadók sokat tehetnek a kiégés (burnout) elkerülése érdekében.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        Allergiás?
        A panaszok ellen védelmet nyújthat az egysejtűek titkos fegyvere.
        Tehet a hüvelygomba ellen
        A bórsav jótékony hatása hüvelygomba kezelésére már régóta ismert.
      • Orvos válaszol
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások