Probiotikumok: melyik készítmény a megfelelő számomra?
frissítve:
A probiotikumok élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák), amelyek megfelelő mennyiségben a tápcsatornába jutva kedvező hatásúak lehetnek szervezetünkre. Nem mindegy azonban, hogy milyen probiotikumokat választunk, mely terméktípust és milyen probiotikus törzset alkalmazunk.
A probiotikumok jobbára olyan tejsavbaktériumok, amelyek nagy arányban képesek túlélni a tápcsatorna hatásait, mint amilyen a gyomor savas környezete, illetve a vékonybél enzimei, így szabad utat kapnak a kibontakozásra. Ha megfelelő számban vannak jelen, a probiotikumok kedvező hatást gyakorolnak a gazdaszervezetre. Szerepük lehet a krónikus betegségek megelőzésében és a megfelelő immunitás kialakításában, ugyanakkor nem csodaszerek.
Probiotikumok: élelmiszer, étrend-kiegészítő, gyógyszer
Probiotikusnak nevezhetjük azokat a termékeket, amelyek olyan hasznos baktériumokat (elsősorban lakto- és bifidobacillusokat) tartalmaznak megfelelő mennyiségben, ezek a vastagbélben megtelepedve hozzájárulnak a megfelelő bélmikrobiom kialakulásához, ezáltal támogatják a szervezet immunvédekezését.
Ilyen probiotikus hatású készítmények lehetnek élelmiszerek (pl. joghurt vagy kefir), valamint megtalálható étrend-kiegészítők, sőt gyógyszer formájában is. Fontos különbség, hogy amíg a probiotikus élelmiszerekben élő, aktív, addig az étrend-kiegészítők és gyógyszerek általában liofilizált, azaz fagyasztva szárított, de életképes állapotban tartalmaznak probiotikus törzseket.
Probiotikus élelmiszerek
A Magyar Élelmiszerkönyv alapján az a termék nevezhető probiotikusnak, amely a fogyasztás pillanatában, illetve a szavatossági idő végéig legalább 10⁶/g élő csíraszám mennyiségben tartalmaz jótékony baktériumokat (a jelölés a telepképző egységre vonatkozik: CFU/g.).
A probiotikumokat tartalmazó fermentált tejtermékek (pl. joghurt, kefir) és az erjesztett élelmiszerek (pl. kovászos uborka) fogyasztása előnyös lehet számos betegség kezelésében, a probiotikus (élő kultúrát tartalmazó) élelmiszerek fogyasztása ajánlható az egészséges táplálkozás részeként is. Az erjesztés, fermentálás nem csak a tej, de más élelmiszerek tartósítására is alkalmazható, pl. gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek, hús, hal stb.
Minden probiotikus baktérium előnyös, de nem mind probiotikum, ha nem felel meg a lényeges kritériumoknak.
A probiotikum alkalmazhatósági kritériumai:
- genetikailag stabil (a szaporítás során sem mutálódik),
- nem ad át antibiotikum-rezisztencia gént más baktériumoknak,
- nincs virulencia faktora,
- funkcionális vagy klinikai előnye van a gazdaszervezet számára,
- gátolja a patogének szaporodását,
- stimulálja az immunrendszert,
- túléli a gyomorsav, epesav, hasnyálmirigy enzimek emésztő hatását,
- élelmiszerekhez hozzáadva annak minősége nem romlik,
- nem termel toxikus vagy hemolitikus anyagokat.
A probiotikus törzsek élelmiszerek útján történő fogyasztása általánosan ajánlott, de hatásuk terén számos probléma felmerül. Sok készítményben nincs részletezve, hogy melyik törzsből, mennyit tartalmaz. Az orvosi szervezetek iránymutatásai törzseken alapulnak, nem pedig termékneveken, és igen nehéz a probiotikus törzseket konkrét termékekhez rendelni. A probiotikus termékek minősége továbbá az adott gyártótól függ, élő kultúra tartalmuk ingadozhat. A piacon lévő probiotikus termékekről kimutatták, hogy egyes esetekben nem felelnek meg a címkén feltüntetett, a termékben jelen lévő életképes mikrobák számára és típusára vonatkozó állításoknak.
Probiotikus készítmények
A hazai patikákban több mint 60 féle pro- és prebiotikum tartalmú készítmény kapható, és folyamatosan bővül a kínálat. Van közöttük gyógyszer, gyógyhatású készítmény, étrend-kiegészítő. A legszigorúbb előírásoknak (gyártási körülmények, csíraszám, stabilitás) a gyógyszernek minősülő probiotikumok felelnek meg.
Felmerül a kérdés, hogy a nemzetközi vizsgálatok eredményei és ajánlásai alapján hogyan lehet jól választani a hazánkban forgalmazott készítmények közül?
Egyrészt számít a cél és a termékkategória. Megelőzésre megoldás lehet a probiotikumok (pl. Lactobacillus és Bifidobacterium) kapszulás alkalmazása, hogy elősegítsük a normál bélműködést, ugyanakkor ez nem nevezhető "immunerősítésnek" – mondta dr. Nékám Kristóf allergológus, klinikai immunológus, aki korábban nyilatkozott a WEBBeteg Portré rovatában. A gyógyszernek minősülő készítmények esetében gyógyhatás is igazolt, kiegészítő kezelésként hasmenés és más emésztési panaszok esetén hatásosak.
Az étrend-kiegészítők kategóriájába tartozó probiotikumoknak nem kell bizonyítaniuk a hatásmechanizmust vagy akár a hatékonyságot a forgalomba hozatalhoz. Így a legtöbb eladott probiotikum esetében nem állnak rendelkezésre kísérletek sem, emiatt a probiotikumok kiválasztása a rendelkezésre álló kutatási irodalom alapján javasolt. Célszerű tehát azokat a termékeket választani, amelyeknek kedvező hatása tudományosan bizonyított – tanácsolják az általunk megkérdezett szakértők.
Mit ajánl az orvos, a patikus és a dietetikus?
Az általunk megkérdezett gyógyszerész elmondta: a probiotikum elnevezés arra utal, hogy mi található benne, tehát bármi, amiben mikroorganizmusok vannak, az ebbe a kategóriába esik.
- Kedvező, ha egynél több, humán eredetű törzset és lehetőleg élő baktériumokat tartalmaz.
- Megfelelő dózisnak a minimum 109 CFU az elfogadott (CFU: kolóniaképző egység, az életképes mikroorganizmusok száma, a készítményekben általában ilyen egységben adják meg a baktériumok mennyiségét – a Saccharomyces boulardii esetében mg-ban).
- Fontos szempont az is, hogy legyen gyomorsav ellenálló, és őrizze meg a megfelelő csíraszámot a lejárati időig, illetve megbízható gyártótól származó, minőségi terméket alkalmazzunk, aminek kedvező a napi terápiás költsége.
Szőke Andrea dietetikus elmondta: a csekély rostbevitel (hazánkban sajnos jellemzően nem éri el a napi 30-35 g javasolt bevitelt) szintén nem kedvez a bélflórának, eltolódnak a törzsek és azok, amelyek nekünk a legtöbb hasznot termelik (posztbiotikumok - pl. rövid szénláncú zsírsavak) gyulladáscsökkentő hatásuk révén nem tudnak érvényesülni. Ezért fontos lenne a rostban gazdag táplálkozás, továbbá az egyidejüleg elfogyasztott probiotikumok és prebiotikumok alkalmazása, hiszen az élő mikroorganizmusok tápanyag-utánpótlás nélkül nem hasznosulnak megfelelően.
A táplálkozási szakértő a Lactobacillus és Bifidobacterium fajokat javasolja, a legtöbb pozitív tapasztalat ezekkel kapcsolatban olvasható, illetve a Saccharomyces boulardii (élesztő gomba), továbbá az Enterococcus faecilis és a Streptococcus thermophilus is hasznos lehet. A jótékony törzsek képesek a szervezetet támogatni gyulladáscsökkentő, antioxidáns, energiaellátás (bélhám) révén lokálisan és szisztémásan is (például a bél-agy és a bél-máj tengelyen keresztül is hatást fejtenek ki).
Az FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal) számos tejsavtermelő baktériumtörzset (pl. a Lactobacillus és Bifidobacterium fajokat) GRAS (Generally Recognized as Safe, azaz "általában véve biztonságos") minősítéssel látott el. Ez a besorolás azt jelenti, hogy rendeltetésszerű használat mellett ezek a mikroorganizmusok biztonságosnak tekinthetőek az élelmiszerekben és probiotikus készítményekben).
Attól függ, melyik törzs
Jelentős különbségek mutatkoznak az egyes probiotikus törzsek között, ezért az egyes probiotikummal, illetve kombinációval kapcsolatos kedvező eredmények nem általánosíthatók. A baktériumok felszíni molekulái és a mikrobák által termelt anyagok is különbözőek, így eltérően hatnak a bélnyálkahártya és az immunrendszer sejtjeire.
Emésztőrendszeri panaszok
A specifikus törzsek (pl. L. rhamnosus) magas csíraszámban történő, kúraszerű alkalmazása hatásos lehet az általános emésztőrendszeri panaszok (diszkomfort, puffadás, székelési problémák) csökkenésére, az életminőség javulására.
Akut hasmenés kezelése
Egyes probiotikum törzsek hasznosak az akut fertőzéses hasmenés súlyosságának és időtartamának csökkentésében, főként gyermekeknél. Az orális adagolás körülbelül 1 nappal lerövidíti az akut hasmenés időtartamát. Enterococcus faecium SF68 (felnőtt), Lactobacillus acidophilus, L. casei, L. reuteri, L. rhamnosus GG (LGG), Saccharomyces boulardii alkalmazható.
Akut hasmenés megelőzése
A felnőttkori és gyermekkori akut hasmenés megelőzésében bizonyítékok vannak arra, hogy bizonyos probiotikumok hatékonyak lehetnek specifikus körülmények között. Egy vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a probiotikumok valószínűleg kevés vagy semmilyen különbséget nem jelentenek a 48 órán át vagy tovább tartó hasmenés esetén, ezért inkább a probiotikumok korai alkalmazása lehet hasznos. Akut hasmenés megelőzésére és kezelésére igazolt hatású probiotikus gyógyszerek is elérhetőek.
Bővebben Probiotikumok alkalmazása különböző hasmenések esetén
Az antibiotikum okozta hasmenés megelőzése
Arra a következtetésre jutottak, hogy a probiotikumok mérsékelt hatást gyakorolhatnak az antibiotikum okozta hasmenés megelőzésére. Antibiotikum okozta hasmenés (AAD) megelőzése és kezelése lehetséges Bacillus clausii, Bifidobacterium infantis, B. lactis, E. faecium, L. acidophilus, L. bulgaricus, L. casei, LGG, S. boulardii, Streptococcus thermophilus alkalmazásával, amit az antibiotikumos kezelés előtt, alatt és után is érdemes folytatni.
Kólika
A csecsemőkori görcsös hasfájás, a kólika megelőzésében a Lactobacillus reuteri bizonyítottan védő hatást fejt ki, és segíti a baba emésztését.
Bővebben A probiotikumok jelentősége csecsemőkorban
Helicobacter pylori eradikáció
A kezelés célja gyomor- és nyombélfekély, valamint krónikus gyomorgyulladás esetén a gyomorfekély, a gyomorhurut és a rák kockázatának csökkentése. A 2022-es jelentés arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos probiotikumok (Lactobacillus és Bifidobacterium fajok) hatékonynak bizonyultak kiegészítésként a Helicobacter pylori terápiák okozta gyomor-bélrendszeri mellékhatások csökkentésében és így jótékony hatással vannak a kezelésre: gátolják a baktérium szaporodását, csökkentik a gyulladást.
Irritábilis bél szindróma (IBS)
A probiotikus kezelések eredményeként a hasi puffadás és a szélgörcsök csökkenése együttható megállapítás a publikált vizsgálatokban: egyes törzsek enyhíthetik a fájdalmat és enyhülést nyújthatnak. A szakirodalom szerint bizonyos probiotikumok enyhíthetik a tüneteket és javítják a funkcionális hasi fájdalommal küzdők életminőségét. A Bifidobacterium bifidum MIMBb75 javítja az általános tüneteket és az életminőséget; a Lactobacillus plantarum 299v (DSM 9843) enyhíti a hasi fájdalom és puffadás súlyosságát, a B infantis 35624 (B longum 35624) általánosságban javítja az IBS-es tüneteket, csakúgy, mint az L rhamnosus GG-t, L rhamnosus LC705-öt, Propionibacterium freudenreichii ssp shermanii JS DSM 7067-et és B52SM lactis B101ssp-t tartalmazó többtörzsű termékek.
Bővebben Mely probiotikumok hatékonyak az irritábilis bél szindrómában?
Gyulladásos bélbetegségek
Az egyik probiotikus keverék a következő nyolc bélbaktériumot tartalmazza: Bifidobacterium breve, B. longum, B. infanti, Lactobacillus acidophilus, L. plantarum, L. paracasei, L. delbrueckii subsp, Bulgaricus és Streptococcus thermophilus. Ez az összetétel első körben állatkísérletekben mérsékelte a gyulladásos bélbetegségek tüneteit azáltal, hogy fokozza a mikrobiális diverzitást, és módosítja a specifikus baktériumok koncentrációját.
A Crohn-betegségben szenvedők bélrendszerében a prebiotikus inulin és oligofruktóz (FOS) bevitele után nőtt a jótékony baktériumokat, így a Bifidobaktériumok aránya, ezzel javult az emésztés. A probiotikumok, prebiotikumok vagy szinbiotikumok adása egy metaanalízis eredményei szerint IBD-ben szenvedő betegeknek minden csoportban enyhítette vagy javította a betegség tüneteit, és növelte a jótékony Bifidobaktériumok számát.
Egyedi vizsgálatok kimutatták, hogy bizonyos probiotikumok (főként a több törzset tartalmazó készítmények magas, napi 5–10 milliárd CFU vagy magasabb csíraszámban alkalmazva) biztonságosak és a remisszió elérésében hatékonyak lehetnek enyhe és közepesen aktív fekélyes vastagbélgyulladásban (colitis ulcerosa), mind a felnőtt, mind a gyermekpopulációban. Még nincs bizonyíték arra, hogy a probiotikumok hatékonyak lennének a súlyosabb esetekben.
Bővebben Probiotikumok a gyulladásos bélbetegségek kezelésében
Anyagcserebetegségek
Inzulinrezisztencia és cukorbetegség, illetve zsíranyagcsere (pl. koleszterinszint-eltérés) esetén is pozítivnak találtálk a pro- és prebiotikumos kezelést a bélflóra egyensúlyának helyreállításában, javítva a glikémiás kontrollt, ezáltal csökkentheti a gyulladást. Terhességi diabéteszben szintén pozitív változásokról számoltak be, egyik kutatásban sem szerepelt káros mellékhatás. A magas csíraszámú, több törzset tartalmazó készítmények lehetnek ideálisak (pl. Lactobacillus, Bifidobacterium).
Laktóz felszívódási zavar
Kiderült, hogy a Streptococcus thermophilus és a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus (L. bulgaricus) javítja a laktóz emésztését és csökkenti a laktózintoleranciával kapcsolatos tüneteket. Ezt számos kontrollált vizsgálatban megerősítették, élő kultúrákkal készült joghurtot fogyasztottak a vizsgálatban résztvevők.
Immunválasz
Vannak arra utaló bizonyítékok, hogy számos probiotikus törzs és a prebiotikum hasznos lehet az immunválasz javításában, ezek a hasznos baktériumok (pl. Lactobacillus, Bifidobacterium) egyensúlyban tartják a bélflórát, ez pedig elengedhetetlen a megfelelő immunválaszhoz. A bizonyítékokat az akut fertőző betegségek, pl. gyermekek hasmenése, téli megfázásos megbetegedések megelőzésére irányuló vizsgálatokban és az oltásokra adott antitestválaszokat vizsgáló vizsgálatokban szerezték.
Nekrotizáló enterokolitisz
A probiotikum-kiegészítés csökkenti a nekrotizáló enterokolitisz (NEC) súlyos gyomor-bélrendszeri állapot kockázatát koraszülötteknél. A probiotikus termék megfelelő minőségére különös figyelmet kell fordítani ebben a betegcsoportban. Mérsékelt bizonyosság mutatkozott a halálozási arány és a késői kezdetű invazív fertőzések csökkenésére, de a súlyos neurofejlődési károsodásra nem figyeltek meg hatást.
A Lactobacillus rhamnosus GG (LGG) a legtöbbet vizsgált probiotikus törzs. Alkalmazásukat előnyösnek találták az emésztőrendszer fertőzéseinek kezelésében és megelőzésében, megtalálhatóak pl. joghurtokban, erjesztett tejtermékekben, étrend-kiegészítőkben.
Ez is érdekelheti
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró
Felhasznált irodalom:
- Probiotics and prebiotics (World Gastroenterology Organisation Global Guidelines, 2023)
- MDOSZ Táplálkozási Akadémia: Probiotikumok
- Górcső alatt a probiotikumok - Kovács Márta gyógyszerész, Gyógyszerészet 2014.
