A Crohn-betegség kezelése

szerző: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász frissítve:

A Crohn-betegség kezelése elsősorban gyógyszeresen történik, bizonyos esetekben azonban műtéti beavatkozásra van szükség. A megfelelő kezelés segítségével a Crohn-betegségben szenvedők képesek a rendes napi életvitelre.

A téma cikkei

5/1 A Crohn-betegség és tünetei
5/2 Crohn-betegség: Milyen vizsgálatokra számíthat?
5/3 A Crohn-betegség kezelése
5/4 A Crohn-betegség szövődményei
5/5 Diéta Crohn-betegségben szenvedőknek

A gyógyszeres kezelés célja a tünetek hátterében álló gyulladás csökkentése. Legkedvezőbb esetekben ez nemcsak a tünetek enyhüléséhez, hanem hosszú távú tünetmentességhez is vezethet.

A Crohn-betegség kezeléséhez több gyógyszercsoport áll rendelkezésre. Ami az egyik betegnél beválik, az nem biztos, hogy a másiknál is, éppen ezért lehet, hogy időre van szükség a legmegfelelőbb gyógyszer megtalálásához.

Bizonyos gyógyszereknek továbbá nagyon komoly mellékhatásai vannak, éppen ezért minden kezelés esetén mérlegelni kell a kockázatot és a várható hasznot.

Gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa, Crohn-betegség)
A bél krónikus gyulladásos megbetegedései (colitis ulcerosa, Crohn-betegség)

Gyulladáscsökkentő gyógyszerek

A gyulladáscsökkentő gyógyszerek általában a Crohn-betegség kezelésének első lépését jelentik.

Sulfasalazine. A készítményt már régóta alkalmazzák az orvosok a Crohn-betegség kezelésében. Bár hatékonyan csökkenti a betegség tüneteit, számos mellékhatása van, ide értve az émelygést, hányást, a gyomorégést és a fejfájást. Nem használható a gyógyszer, ha hasonló készítmények korábban allergiás reakciót váltottak ki.

Mesalazine. A mesalazine hatóanyagú gyógyszerek kevesebb mellékhatással rendelkezik, mint a sulfasalazine. Tabletta formájában, vagy rectalisan (végbélen keresztül) beöntésként illetve kúpként alkalmazható attól függően, hogy a vastagbél melyik szakasza érintett.

Kortikoszteroidok. A kortikoszteroidok (szteroid gyulladáscsökkentők) a test bármely területén csökkentik a gyulladást. Számos mellékhatásuk van azonban, ami miatt nem szabad huzamosabb ideig, fenntartó kezelésként alkalmazni. Általában csak akkor ajánlott ezeknek a gyógyszereknek a szedése, ha a gyulladásos bélbetegség súlyos, más kezelésekre nem reagál. Általában szájon át szedendő gyógyszerek, emellett orvosa időnként szteroid tartalmú beöntést is felírhat a leszálló vastagbélszakasz gyulladásának kezelésére. Mindezek mellett a szteroid gyulladáscsökkentők nem minden Crohn-beteg esetén hatékonyak.

A lehetséges mellékhatásaik közé tartozik többek között holdvilágszerű arc kialakulása, fokozott szőrnövekedés, éjszakai izzadás, álmatlanság és hiperaktivitás. A súlyosabb mellékhatások közé a magas vérnyomás kialakulása, a 2-es típusú cukorbetegség, a csontritkulás (a csonttörések kockázatának növekedése) és a szürkehályog sorolható. Gyerekeknél hosszú távú használata a fejlődés visszamaradásához vezethet. A kortikoszteroidok egy újabb típusa a budesonid, ami gyorsabban hat, mint a hagyományos szteroidok, és kevesebb mellékhatást okoz. A budesonid csak a vékonybél végső szakaszát és a vastagbél kezdeti szakaszát érintő Crohn-betegség (ileocolitis) esetén hatásos.

A kortikoszteroidokat gyakran együtt alkalmazzák az immunrendszer működését gátló (immunszuppresszív szer, immunmoduláns) gyógyszerekkel. Rövid távon alkalmazva a kortikoszteroidokkal átmeneti tünetmentesség érhető el, amit aztán az immunmodulánsok fenntarthatnak.

Gyógyszerek és betegtájékoztatóik: Sulfasalazine | Mesalazine | Budesonid

Immunmodulánsok, biológiai terápia

Ezek a gyógyszerek szintén csökkentik a belekben kialakult gyulladást, ezt azonban elsősorban az immunrendszer gátlásával (szuppressziójával), és nem közvetlenül gyulladás mérséklésével teszik. Mivel az immunmodulánsok hatékonyak a gyulladásos bélbetegségek kezelésében, kutatók feltételezik, hogy a Crohn-betegségben az immunrendszer károsítja az emésztőrendszeri szöveteket azáltal, hogy fokozottan reagál egyes behatoló vírusokra, baktériumokra, sőt akár még a saját szövetekre is. Ha ezt a fokozott válaszreakciót elnyomják, akkor csökken a gyulladás is.

A hagyományos immunmoduláns szerek mellett léteznek ún. biológiai szerek, melyek az utóbbi két évtizedben kerültek előtérbe a Crohn-betegség és más autoimmun eredetű megbetegedések kezelésében. A biolgógiai terápiában alkalmazott készítmények biológiai úton előállított fehérjék, infúziós vagy injekciós formában alkalmazandóak.

Az immunmodulátorok viszonylag lassan kezdenek hatni, de szteroidtakarékos hatásuk miatt gyakran kiegészítő kezelésként alkalmazzák őket a gyulladásgátlók mellett. Közepes és magas kockázatú betegeknél több gyógyszer kombinációja jobb hatékonyságot mutatott, mint bármelyik szer önmagában.

Immunmoduláns szerek

  • Azatioprin. Az azatriopin (azathioprine) hatóanyagú gyógyszert régóta alkalmazzák a Crohn-betegség kezelésére. Lassan, hónapok alatt fejti ki hatását. Fellángolások esetén nem hatékonyabb a placebónál a remisszió kiváltásában, ezért önmagában (monoterápiában) korlátozottan alkalmazzák. Ezek a gyógyszerek súlyos mellékhatások kialakulását okozhatják, ezért fontos, hogy rendszeresen keresse fel orvosát a mellékhatások időben történő felismerése érdekében.
  • Methotrexat. Ezt a gyógyszert általában daganatok kezelésében alkalmazzák, azonban néha az egyéb kezelésre nem reagáló Crohn-betegeknek is adják. A hatás kifejlődéséhez körülbelül 8-10 hétre van szükség. A rövid távú mellékhatások közé tartozik az émelygés, a fáradtság, a hasmenés és néha allergiás tüdőgyulladás is kialakulhat. Fenntartó kezelés során májcirrhosist (a máj hegesedését) hozhatja létre. Metothrexat-kezelés alatt nem szabad teherbe esni. A kezelés során rendszeresen kell vérvizsgálatra járni a mellékhatások korai felismerése érdekében.
  • Ciclosporin. Ez egy nagyon hatékony gyógyszerhatóanyag, amit általában csak a más gyógyszerre nem reagáló betegek számára tartanak fenn. A ciclosporin egy-két hét alatt kezd el hatni, azonban a súlyos mellékhatásai - többek között vese- és májkárosodás, súlyos fertőzéses megbetegedések, a lymphoma - fokozott kockázata miatt mérlegelni kell a kezelés előnyeit és hátrányait.

Gyógyszerek és betegtájékoztatóik: Azatioprin | Methotrexat | Ciclosporin

Biológiai szerek

Anti-TNF szerek (tumor nekrózis faktor gátlók)

Az Anti-TNF szerek (TNF-gátlók) remissziót indukálnak és tartanak fenn közepes és magas kockázatú betegeknél, illetve olyan betegeknél, akik nem reagálnak megfelelően a kortikoszteroidokra és immunmodulátorokra. Hatását az immunrendszer által termelt fehérje, az ún. tumor nekrózis faktor semlegesítésével fejtik ki. Megkeresik és semlegesítik a tumor necrosis factort a véráramban, mielőtt az a bélrendszerben gyulladást idézne elő. A hatás kezdete és a klinikai előny gyakran a terápia megkezdését követő két héten belül megfigyelhető. Az anti-TNF szerek összhatékonysága akkor a legnagyobb, ha a betegség kezdetétől számított két éven belül adják be.

  • Infliximab. Ezt a gyógyszert a Crohn-betegség súlyos formáinak kezelésére tartogatják, ha a betegség más gyógyszerre nem reagál, vagy a szervezet nem tolerálja a többi gyógyszert. Az infliximab-kezelés általában hosszú távú fenntartó terápia, aminek hatékonysága azonban idővel csökkenhet. Egyes szívelégtelenségben, sclerosis multiplexben szenvedő betegek, illetve korábban daganaton átesett betegek nem szedhetik az infiximabot. A gyógyszert fokozott fertőzésveszéllyel, különösen tuberculosis kialakulásával hozták összefüggésbe. Fokozhatja továbbá a vérképzőszervi problémákat és a daganatok kialakulását is. Az infliximab szedése előtt szükség lesz egy mellkas röntgen, vagy tuberculin bőrpróba végzésére az aktív tuberculosis kizárása érdekében. Az infliximab súlyos allergiás reakciót hozhat létre, amely akár a kezelés megkezdése után két héttel is jelentkezhet.
  • Adalimumab. Az adalimumab hasonlóan fejti ki a hatását, mint az infliximab, mégpedig azáltal, hogy blokkolja a tumor necrosis factort. Elsősorban azoknak a betegeknek javasolják, akiknél sem az infliximab, sem más kezelés nem volt hatásos. Az adalimumabot minden második héten a bőr alá adott injekcióként kell beadni. Az adalimumab alkalmazása súlyos mellékhatásokat, többek között fertőzéseket (például tuberculosist) okozhat. A leggyakoribb mellékhatások közé tartozik az injekció helyén megjelenő bőrirritáció, az orrfolyás és a felső légúti megbetegedések kialakulása.

Integrin gátló szerek

A natalizumab és a vedolizumab újabb típusú gyógyszerek, amelyek segítenek megakadályozni, hogy a gyulladást okozó fehérvérsejtek, a leukociták eljussanak a belekbe. A natalizumab használata óvatosságot igényel, mert ritkán egy súlyos agyi fertőzéshez (progresszív multifokális leukoencephalopathia) vezethet. Csak olyan betegeknél alkalmazzák, akiknél nincs jelen egy bizonyos vírus(John Cunningham vírus) elleni antitest. A vedolizumab alkalmazása biztonságosabbnak számít, mert csak a belek leukocita-transzportjára hat. Emellett hatékonynak bizonyult a tünetek csökkentésében, a gyulladás remissziójában és a szteroidmentes időszakok elérésében.

Interleukin-gátlók

Az anti-interleukin-12/23p40 antitest terápia (ustekinumab) egy új kezelési lehetőség azoknak a betegeknek, akiknél a standard terápiák hatástalanok voltak.

Gyógyszerek és betegtájékoztatóik: Infliximab | Adalimumab | Natalizumab | Vedolizumab | Ustekinumab

Crohn-gyógyszerek és gyermektervezés

Gyakori kérdések Crohn-beteg férfi vagyok, immár másfél éve tünetmentesnek mondható állapotban. Feleségemmel gyermeket szeretnénk, és érdeklődnék, hogy a betegségemre szedett gyógyszerek lehetnek-e káros hatással a leendő magzat fejlődésére és/vagy a gyermek egészségére, ha a fogamzás közben szedem őket. Dr. Boros Miklós válasza az orvos válaszol rovatban

Antibiotikumok

Az antibiotikumok a Crohn-betegségben jelentkező tályogok, a bélfalon lévő gyulladt csomók gyógyítására szolgálnak. Bizonyos elméletek szerint az antibiotikumok segítségével a káros bélbaktériumok kiirthatók, és ezáltal a bélben felfokozott immunrendszer működése csökkenhet. A leggyakrabban felírt antibiotikumok a metronidazole és a ciprofloxacin.

Ezen antibiotikumok alkalmazása mellékhatásokkal is járhat, ezért csak az előnyök és kockázatok orvosi mérlegelése alapján javasolhatóak. A metronidazol súlyos mellékhatásai lehetnek: zsibbadhatnak a kezek és a lábak, időnként izomfájdalom és gyengeség alakulhat ki. Ha észleli önmagán ezeket a mellékhatásokat, hagyja abba a gyógyszer szedését és keresse fel orvosát! További mellékhatások között szerepelhet émelygés, fémes íz a szájban, szédülés és étvágytalanság.

Kerülje az alkoholfogyasztást a gyógyszer szedése alatt, mert súlyos kölcsönhatásba léphetnek egymással!

Egyéb gyógyszerek és tápanyagok a Crohn-betegség kezelésében

A gyulladás kordában tartásán túl további gyógyszerek is hozzájárulhatnak a tünetek enyhítéséhez és a beteg életminőségének javításához. Körültekintően kell alkalmazni bizonyos vény nélkül kapható gyógyszereket, mert Crohn-betegségben ronthatják a tüneteket. Alkalmazásukról mindig egyeztessen kezelőorvosával!

A gyulladás súlyosságától függően orvosa az alábbiak szedését javasolhatja:

  • Hasfogók. A különböző rost kiegészítők (pl. a psyllium por vagy a metilcellulóz) azáltal enyhíthetik a hasmenéses panaszokat, hogy fokozzák a széklet tömegét. Súlyosabb hasmenés esetén a loperamid lehet hatékony. Fokozott óvatossággal használja a hasfogókat, mert fokozzák a toxicus megacolon kialakulásának kockázatát.
  • Székletlazítók. Bizonyos esetekben a belek duzzadása beszűkítheti a vastagbelet, ezáltal székrekedést előidézve. Beszéljen orvosával, mielőtt bármilyen székletlazítót kezdene szedni, mert még akár a vény nélkül kapható készítmények is túl erőteljesek lehetnek a gyulladt belek számára!
  • Fájdalomcsillapítók. A mérsékelt fájdalom csillapítására orvosa paracetamol (acetaminophen) szedését javasolja. Ne használjon aspirint, ibuprofent vagy naproxent, mert ezek valószínűleg rontani fogják a tüneteket!
  • Vaspótlás. Ha Önnek krónikus bélrendszeri vérzése van, akkor vashiányos vérszegénység alakulhat ki. A vaspótlás segítségével a vas szintje normalizálható, és amennyiben a vérzést sikerült megszüntetni, csökkenthető az anaemia ezen formája.
  • Tápanyagok. Előfordulhat, hogy a belek "pihentetése" miatt átmenetileg a hasfalon keresztül a gyomorba vezetett csövön keresztül történő (enteralis), illetve vénás (parenteralis) táplálásra lesz szükség. Ezáltal javítható a tápanyag-ellátottság, és kímélhetők a belek. A belek pihentetése rövidtávon csökkentheti a gyulladást, a hagyományos táplálkozás újrakezdése után azonban a tünetek visszatérhetnek. Az enteralis illetve a parenteralis táplálást leggyakrabban a műtétre való felkészítéshez használják, vagy akkor vetik be, ha semmilyen gyógyszer sem mérsékelte a tüneteket.
  • B12-vitamin-injekciók. A B12-vitamin megelőzheti a vészes vérszegénység kialakulását, segíti a normális növekedést és fejlődést és elengedhetetlen az egészséges idegi működésekhez. A vékonybél utolsó, a Crohn-betegségben gyakran működésképtelen szakaszán szívódik fel a B12-vitamin, ezért a Crohn-betegségben gyakran elégtelen mennyiségű vitamin szívódik fel. Amennyiben a vékonybél végső szakaszának gyulladása fennáll, élete végéig szükség lehet havonta B12-injekciók adására. Akkor is adni kell ezt a vitamint, ha a vékonybél végső szakaszát műtétileg eltávolították.
  • Kalcium és D-vitamin-pótlás. A legtöbb Crohn-betegségben szenvedő betegnek szüksége van a kalcium és a D-vitamin pótlására, mert mind a Crohn-betegség, mind pedig a kezelésére használt szteroidok fokozzák a csontritkulás kockázatát.

Műtét Crohn-betegség esetén

Abban az esetben, ha az étrendi, életviteli változások, a gyógyszeres terápia és az egyéb kezelések nem enyhítik a tüneteit, orvosa műtétet javasolhat. A műtéti igény gyakori, a betegek akár 57%-ánál is szükség van legalább egy műtétre. A műtét jó esetben néhány éves remissziót (tünetmentességet) eredményezhet.

A beavatkozás célja a károsodott bélszakasz eltávolítása, a sipoly (fisztula) zárása, a tályogok vagy a hegszövet eltávolítása, szükség esetén más végbél-környéki problémák (pl. végbélrepedés) kezelése. Egyéb indikációk közé tartozik a gyógyszerre rezisztens betegség, a bélperforáció, a bélelzáródás és -szűkület, a csillapíthatatlan vérzés, vagy a rosszindulatú szövettani folyamatok megjelenése. Az érintett bélszakasz korai eltávolítása (reszekció) lehetőség lehet azoknak a betegeknek, akiknél a betegség az ileocecális régióra (a vékonybél és a vastagbél találkozása) korlátozódik, és akik minimalizálni szeretnék a gyógyszeres terápia mellékhatásait.

A leggyakrabban végzett műtét során a sebész eltávolítja a károsodott bélszakaszt, majd egyesíti az ép végeket, zárhatja a sipolyjáratokat és kiürítheti a tályogokat. A végbélsipolyok területén a bélfal regenerálódása újabban őssejtterápiával is elősegíthető. Az esetek kisebb részében van szükség sztóma (mesterséges bélkivezetés) átmeneti kialakítására. Amennyiben a bélszűkület jelenti a vezető problémát, az érintett bélszakasz eltávolítása helyett alternatíva lehet a beszűkült bélszakaszokat tágítása is (strictureplasztika vagy endoszkópos tágítás).

Mindezek ellenére a betegség gyakran kiújul, jellegzetesen az egyesített bélszakaszok környékén. Négy Crohn-betegből háromnak idővel valamilyen típusú műtétre szüksége lesz, sokaknál még harmadik műtét is indokolt lehet. Fontos a műtétek után a gyógyszeres kezelés, mert ezáltal is csökkenthető a betegség kiújulásának kockázata.

Folytatás A Crohn-betegség szövődményei

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus,
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Sárdi Krisztina

Dr. Sárdi Krisztina

Belgyógyász, Gasztroenterológus

Budapest

Cikkajánló