Prebiotikum, probiotikum, szinbiotikum, bélmikrobiom - Orvosszemmel a fogalmakról

A bélmikrobiom kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében és az emésztőrendszer egészségének fenntartásában. Ha az egyensúlya felborul, különböző panaszok jelentkezhetnek. Ilyenkor kerülnek előtérbe a prebiotikumok, probiotikumok és szinbiotikumok, amelyek segíthetnek helyreállítani a bélflóra egyensúlyát.

Az emberi bélmikrobiomot 300-500 különböző mikroorganizmus alkotja, legnagyobb számban a vastagbél szakaszát népesítik be. Számuk az emberi sejtek tízszerese. A széklet száraz súlyának 40-60 százalékát is ezen mikroorganizmusok adják. Legnagyobb számban baktériumok alkotják, de gombák és vírusok is a mikrobiom részei.

A bélflóra kifejezést napjainkban a szakmai szóhasználat már kerüli, hiszen a bél egészséges összetételét nem növények - mint amire a flóra szó utalna -, hanem billiónyi különböző mikroorganizmus együttese alkotja. Ezért a bélmikrobiom, esetleg bélmikrobióta kifejezést részesítjük előnyben.

Probiotikum, prebiotikum, szinbiotikum - Az alapfogalmakról

Probiotikumok - Probiotikumnak nevezzük azokat a baktériumokat, gombákat tartalmazó élelmiszereket, étrendkiegészítőket, vagy gyógyszereket, amelyek szájon keresztül bejutva, élve elérik a vastagbelet, majd ott megtapadva a szervezet számára hasznos funkciót töltenek be, visszaállítják az egyensúlyt a hasznos és az ártalmas mikroorganozmusok között. A probiotikus készítmények olyan mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek a természetes emberi mikrobiom részét képezik.

Fontos tudni, hogy a különböző probiotikus törzsek hatása nem általános. Az egyes törzseknek különböző szerepe van az immunrendszer működésében, még ugyanazon faj különböző törzsei is eltérő hatásúak lehetnek!

Prebiotikumok - A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, melyek a mikrobiom jótékony hatású organizmusait táplálják, ezzel elősegítik szaporodásukat. Nem tartalmazzák magukat a mikroorganizmusokat, hanem olyan anyagok, amelyek képesek a gyomor-bélrendszer felső szakaszának emésztőenzimein változatlan formában átjutni, a vastagbélben fejtve ki jótékony hatásukat.

Képviselőik oligoszacharidok (2-9 egyszerű cukormolekulából épülnek fel), amelyek az egyszerű cukrokkal (monoszacharidokkal) ellentétben nem vagy csak részben emészthetőek, ezért nem jelentenek gyorsan felszívódó energiaforrást az emberi szervezet számára. Természetes formában megtalálhatóak a prebiotikus összetevők különböző élelmiszerekben, különösen nagy koncentrációban az alábbiakban: hagymafélék, spárga, articsóka, a zab és az árpa, a banán, a hüvelyesek, a tej és az érett sajtok. Gyógyszertárban kapható készítmények, étrend-kiegészítők formájában is elérhetőek már prebiotikumok.

Szinbiotikumok - A szinbiotikumok a probiotikumok és a prebiotikumok együttesét jelentik, vagyis olyan készítményeket, melyek alkalmazása során a két tényező előnyös hatása összegződik.

Az egészséges bélmikrobiom

A bélnyálkahártya születéskor steril. A szülőcsatornán történő áthaladás következtében, a szoptatás vagy táplálás révén, a tárgyak szájba vételével, a belégzések során folyamatosan épül fel a normál mikrobiom. A legnagyobb jelentősége az anyatejes táplálásnak van, az anyatej egyszerre tartalmaz nagy mennyiségben a csecsemő számára fontos probiotikus törzseket és prebiotikus szacharidokat is. Amennyiben az anyatejes táplálás nem valósítható meg, érdemes már újszülötteknél is gondoskodni a probiotikumok alkalmazásáról. A bélcsatorna kezdeti benépesülése fontos az immunrendszerünk kialakulásában, annak szabályozásában, megfelelő bélmikrobiom hiányában bizonyítottan gyakoribbak az allergiás betegségek, a fertőzések és később az autoimmun betegségek előfordulása is.

A normál bélmikrobiom főbb funkciói:

• az idegen kórokozókkal szembeni védelem,
• az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása,
• a nyálkahártyát alkotó sejtek osztódásának, fejlődésének szabályozása,
• a maradék tápanyagok megemésztése,
• rövid szénláncú zsírsavak termelése (ez a bélhámsejtek elsődleges tápanyaga),
• egyes vitaminok (mint biotin, vagy K-vitamin) termelése,
• a zsírtárolására ösztönző hormonok termelése, továbbá
• a nyomelemek (kalcium, vas és magnézium) felszívódásának elősegítése.

Mindenkiben kialakul egy egyensúlyi állapot (equilibrium), mely egyénre jellemző, időben többnyire állandó. A bélmikrobiom összetétele emésztőszerv-rendszerünk különböző szakaszain eltérő: a legkevesebb mikroorganizmus a gyomorban található, némileg több a patkóbélben és a vékonybélben, a legtöbb (mintegy tízszeres koncentrációban) pedig a vastagbélben.

A bélmikrobiom károsodása és helyreállítása

Egészséges emberekben, amennyiben nincs a mikrobiom károsodására utaló panasz, vagy nem lehet számítani az egyensúly felborulására, nem szükséges pre- és probiotikus készítmények fogyasztása. A kiegyensúlyozott, rostokat és tejtermékeket is tartalmazó étrend biztosítja a mikrobiom egészségét. Mivel a készítmények élő mikroorganizmusokat tartalmaznak, immunhiányos betegségek vagy legyengült immunrendszer esetén kifejezetten kockázatos az alkalmazásuk.

Abban az esetben kell probiotikumokat, prebiotikumokat alkalmaznunk, ha a bél mikrobiom egyensúlya felborul, és a szervezet számára káros kórokozók száma megnő. Ajánlható megelőzésképp probiotikus törzsek fogyasztása akkor is, ha számítani lehet az egyensúly felborulására, pl. egy kezdődő terápia miatt.

Az egyensúly felborulásának leggyakoribb okai:

• a helytelen életmód: az egyoldalú, zöldségeket, gyümölcsöket és teljes kiőrlésű gabonákat nem tartalmazó táplálkozás, illetve a mozgáshiány
• káros szokások: túlzottalkoholfogyasztás, dohányzás
• egyes gyógyszerek: elsősorban az antibiotikum kezelés, ezen kívül savlekötők, szteroidok, hormontartalmú szerek (pl. fogamzásgátlók)
• a stressz ugyancsak károsítja a bélrendszer egyensúlyát
• fertőzések
• emésztőrendszeri rendellenességek: a tartós székrekedésnek és a hasmenésnek, gyulladásos bélbetegségeknek is mikrobiom károsító hatása van

Az egészséges bélmikrobiom helyreállításának két feltétele van: egyrészt a károsító tényezők megszüntetése, másrészt az elpusztult, előnyös hatású baktériumok és gombák pótlása, illetve szaporodásuk elősegítése. Ez utóbbiban vannak segítségünkre a pre- és probiotikumok.

Jelenleg két fő probiotikumforrás áll a rendelkezésünkre: egyrészt egyes élelmiszerek, mint a fermentált tejtermékek (pl. kefír, joghurt), erjesztett élelmiszerek (pl. kovászos uborka), másrészt gyógyszertárban, egészséges életmóddal foglalkozó üzletekben megvásárolható készítmények (tabletta, kapszula, szuszpenzió, granulátum, cseppek formájában). A probiotikumok alkalmazása javallott esetekben önmagukban is előnyös, de a prebiotikumokkal kiegészítve felgyorsítható a mikrobiom egyensúlyának helyreállása. Alkalmazásuk során mellékhatások ritkán jelentkeznek, jellemzően enyhék.

Lásd még A probiotikumok hatásai

Milyen előnyös hatások várhatóak a pre- és probiotikumoktól?

Összefoglalva a prebiotikumok és probiotikumok előnyös hatásait, általánosságban az alábbi tényezőket emelhetjü ki:

• egészséges bélmikrobiom kialakítása: kórokozók szaporodásának visszaszorítása, fertőzéses hasmenés megszüntetése, vagy megelőzése, antibiotikus terápiához kapcsolódóan (előtte, alatta és utána is)

• a szervezet védekezőképességének fokozása és működésének szabályozása (immunerősítő hatás)

• vérzsír-értékek javítása magas koleszterinszint esetén

• hasznosak lehetnek gyomor-bélhurut kiegészítő kezelésében hasmenés esetén, vagy irritábilis bél szindróma fennállásakor és gyulladásos bélbetegségekben

Az egyes probiotikus készítmények összetétele, hatása eltérő lehet, így minden esetben olvassa el azok tájékoztatóját, illetve egyeztessen kezelőorvosával!

A probiotikumbevitel előnyös hatásai tartósak maradnak, amennyiben a mikrobiomot károsító hatások (pl. káros szokások, egyoldalú étrend, betegség) megszűnnek.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológus
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász