Mely probiotikumok hatékonyak az irritábilis bél szindrómában?

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos - WEBBeteg
megjelent:

Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy gyakori bél-agy tengely rendellenesség, és a betegek gyakran elégedetlenek a hagyományos kezelésekkel.

A mikrobiom szerepe az IBS-ben mára megalapozott, és a betegek gyakran saját kezdeményezésükre vagy orvos vagy gyógyszerész tanácsára rendszerint szednek probiotikumot. Azonban nem minden probiotikum egyforma hatásos, ezért felmerül a kérdés, melyiket érdemes ajánlani és használni?

Az IBS a Róma IV. tünetalapú besorolása szerint a "bél-agy tengely kölcsönhatásainak zavara", amelynek előfordulási gyakorisága a felnőtt lakosság körében körülbelül 4%. Egy átlagosan körülbelül 8 éves ellátási folyamat során a betegek átlagosan öt terápiás stratégiát (vagy akár 11-et is) próbálnak ki, beleértve a görcsoldókat (85%), a diétát (78%) és a probiotikumokat. Egy közelmúltban végzett felmérés idején a betegek 66,4%-a vagy éppen probiotikumot szedett, vagy már korábban próbálta a panaszaira.

Bár az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság (American College of Gastroenterology) 2022-es, az IBS diagnosztizálására és kezelésére vonatkozó ajánlásai nem támogatják a probiotikumok alkalmazását az általános tünetek enyhítésére, – mivel ez az ajánlás alacsony szintű bizonyítékra hivatkozik, így – ennek ellenére is indokolt a probiotikumok felírása IBS-ben a mikrobiom támogatása végett és a dysbiosis, azaz a patogén baktériumok túlzott elszaporodásának jelentős szerepe miatt.

A bélmikrobiom állapotának szerepe az IBS-ben

Az arra utaló klinikai bizonyítékok, hogy az antibiotikumok súlyosbítják az IBS tüneteit, és hogy krónikus bakteriális túlszaporodást mutattak ki az IBS-ben szenvedő betegek vékonybelében, alátámasztják a mikrobiom szerepét az IBS modulálásában. A molekuláris megközelítést (16s rRNS) alkalmazó vizsgálatok pedig eldöntötték a vitát, megerősítve az IBS-ben szenvedő betegek és az egészséges alanyok bélflórájában mutatkozó különbségeket.

Az adatok a flóra különbségeit is jelzik a betegek altípusai között, például a megnövekedett Firmicutes/Bacteroidetes arány. Úgy tűnik azonban, hogy az egyik alcsoport, amely a betegek egyharmadát képviseli, „normális” mikrobiommal rendelkezik. Ennek ellenére a mikrobiom mégis jelentős szerepet játszik az IBS-ben.

Egy svéd tanulmány kiemelte a bakteriális enterotípusok hatását az IBS-hez kapcsolódó tranzittípusra és a tünetek súlyosságára, függetlenül az étrend összetételétől vagy a gyógyszerhasználattól.

Ez a diszbiózis jelentős szerepet játszhat a betegség alakulásában, mivel kölcsönhatásba lép az IBS-ben részt vevő egyéb mechanizmusokkal: például a bélmozgás étrenddel összefüggő változásaival (például a fermentálható szénhidrátokkal kapcsolatban). Ezenkívül úgy tűnik, hogy a mikrobiom alacsony szintű immunaktivációt indukál az IBS-ben szenvedő betegeknél, ami mikrogyulladáshoz és fokozott bélpermeabilitáshoz vezet, különösen fertőzés után.

Ezenkívül az epesavlebontás mikrobiom általi szabályozásának megváltozása részben magyarázza a széklet gyakoriságát és konzisztenciáját a hasmenéses IBS-betegeknél.

Ráadásul ezeknél a betegeknél nagyobb a vastagbél gáztermelése is. A puffadásra panaszkodók rosszul tolerálják a puffadás utáni bélgázokat, ami szintén a mikrobiom instabilitásával jár.

A mikrobiom és a központi mechanizmusok közötti kölcsönhatásra vonatkozó adatok főként állatkísérletekből származnak. Úgy tűnik, hogy rágcsálókban a mikrobiom összetevői befolyásolják az agy fejlődését, működését és morfológiáját. A gyermekkori érzelmi és fizikai traumák kockázati tényezőnek tűnnek. Ráadásul újszülötteknél még a széles spektrumú antibiotikumok rövid ideig tartó expozíciója is későbbi zsigeri túlérzékenységet okozhat.

Végül, a mikrobiom szerepe a medulláris fájdalomcsillapításban a zsigeri stimulációt követő változásokban (pl. rektális puffadás) még mindig nem bizonyított emberben.

A legújabb ajánlások

A 2023. februári „Probiotikumok és prebiotikumok” IBS-re vonatkozó globális irányelvében a Gasztroenterológiai Világszervezet megvizsgálta a probiotikumokra vonatkozó bizonyítékok szintjét.

Három törzset, valamint több törzs kombinációját 2. szintű bizonyíték támasztotta alá, ami legalább két randomizált vizsgálatot jelent konvergáló, azaz egybevágó eredményekkel. Ezek szerint:

  • a Bifidobacterium bifidum MIMBb75 javítja az általános tüneteket és az életminőséget;
  • a Lactobacillus plantarum 299v (DSM 9843) enyhíti a hasi fájdalom és puffadás súlyosságát
  • és a B infantis 35624 (új név: B longum 35624), amely általánosságban javítja az IBS-es tüneteket, csakúgy, mint az L rhamnosus GG-t, L rhamnosus LC705-öt, Propionibacterium freudenreichii ssp shermanii JS DSM 7067-et és B52SM lactis B101ssp-t tartalmazó többtörzsű termék.

Hatékonyság és elérhetőség

Az étrend-kiegészítők vagy orvostechnikai eszközök kategóriájába tartozó probiotikumoknak nem kell bizonyítaniuk a hatásmechanizmust vagy akár a hatékonyságot a forgalomba hozatalhoz. Így a legtöbb eladott probiotikum esetében nem állnak rendelkezésre humán vagy akár állatkísérletek sem.

Emiatt a probiotikumok kiválasztása a rendelkezésre álló kutatási irodalom alapján úgy javasolt, hogy legalább legyen egy olyan randomizált, placebo-kontrollos vizsgálat az adott készítménnyel vagy törzzsel, amelyet IBS-ben szenvedő betegeken végeztek, és amely pozitív eredményeket mutatott.

A probiotikumok hatékonysága nagymértékben függ a kezelt baktériumfajtól, törzstől és a klinikai helyzettől is. Csak olyan probiotikumok szedése javasolt tehát IBS-es betegeknek, amelyek klinikai hatékonyságát randomizált, placebo-kontrollos vizsgálatokban bizonyították. A probiotikumokkal javítható paraméterek közé tartozik a tünetek súlyossága, az életminőség, a hasi fájdalom és a puffadás.

Hatékony probiotikumok

A B longum 35624-et, amelyet az ír University College Cork kutatóival fejlesztettek ki, valószínűleg a legtöbbet vizsgálták állatokon és embereken. A kutatás kiterjedt a probiotikum mechanikai, klinikai és biztonsági vonatkozásaira. Jó eredményeket mutatott az IBS-Tünet Súlyossági Skálán (IBS-Symptom Severity Score-SSS) az életminőség, a hasi fájdalom, a bélzavarok és a puffadás enyhülésének tekintetében. A kezelés időtartama a vizsgálatokban 4-8 hét volt.

Az L plantarum 299v (DSM 9843) jó irányban befolyásolja a hasi fájdalom gyakoriságát és a fájdalom pontszámát. A kezelés időtartama a vizsgálatokban 4 hét volt.

Az L plantarum CECT 7484/L plantarum CECT 7485/Pediococcus acidilactici CECT 7483-at tartalmazó többtörzsű termék lehetővé teszi az életminőség és az emésztési tünetekkel kapcsolatos szorongás javítását. Nem írtak le pozitív hatást az emésztési tünetekre, különösen a hasmenésre. A kezelés időtartama 6 hét volt.

A B bifidum MIMBb75 (mind a normál, mind a hővel inaktivált formák) jótékony hatással vannak a fájdalomra, az összetett IBS-SSS pontszámra és az életminőségre. A kezelés időtartama 4-8 hét volt.

A több törzsű kombináció kivételével, amely jobban megfelel a hasmenéses IBS-ben szenvedő betegeknek, a másik három probiotikum az IBS altípusától függetlenül felírható és javasolható. A kezelés időtartama jellemzően 4 hét legyen, de akár 8 hétig is folytatható, ez a vizsgálatok maximális időtartama. A gyakorlatban az IBS-re felírt probiotikumokkal nincs toleranciaprobléma a szakirodalom alapján. Ezeket a publikált vizsgálatok feltételei szerint és időtartamára kell tesztelni, és csak akkor szabad folytatni ezen felül a kezelést, ha egyéni előnyökkel jár a tünetek vagy az életminőség tekintetében.

Érdemes figyelembe venni, hogy az egyéni célokból végzett mikrobiomelemzések nem segítenek a probiotikumok kiválasztásában.

Hatásmechanizmusok

Egérmodellben, de emberben nem, egyes törzsek, különösen az L acidophilus NCFM, fájdalomcsillapító (antinociceptív) hatást mutattak az opioid- és kannabinoid receptorok indukálásával.

Az L farciminis és a B lactis CNCM I-2494 eddig csak állatokban mutatta ki az indukált túlérzékenység megelőzését (azaz a vastagbél epiteliális sejtek citoszkeleton-összehúzódásának gátlását és az ezt követő szoros csomópontok megnyitását).

A B infantis 35624 gyulladásgátló hatással rendelkezik az IL-10 és az IL-12 citokin arányának módosításával állatokban és emberekben is. Immunmoduláló hatása van azáltal, hogy növeli a nyálkahártya dendrites sejtjeinek számát, és csökkenti a fehérvérsejtek közül a Th1 és Th7 helper T-sejtek számát.

A B infantis 35624 és az L farciminis két olyan törzs, amelyek csökkentik az egerek zsigeri érzékenységét.

Az Escherichia coli Nissle 1917 fájdalomcsillapító (antinociceptív) hatással hat a lipopeptid termelésre, és ahogy azt egereknél megfigyelték, a kalcium-nociceptor fluxus blokádja révén csökkenti a zsigeri érzékenységet (a B típusú GABA receptoron).

A diszbiózis befolyásolása a széklet mikrobiom módosításával a probiotikumok bevitele során lehetséges, de a probiotikumoktól függ, erre alkalmas például a B infantis 35624. Emberben a B longum NCC 3001 módosíthatja az agyi aktivációkat.

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos
Felhasznált irodalom: Which Probiotics Are Effective in Irritable Bowel Syndrome? (Medscape)

Cikkajánló

Lágyéki nyirokcsomó
Lágyéki nyirokcsomó

Mitől duzzadhat meg? Mikor forduljon orvoshoz?

Vvt (vörösvértest)
Vvt (vörösvértest)

Mit érdemes tudnunk a laborértékéről?

WEBBeteg - Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Gócs Viktor, infektológus
WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró
WEBBeteg - Dr. Csáki Csilla, allergológus, klinikai immunológus
WEBBeteg/Medipress - Bak Marianna, biológus szakfordító

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Plósz János

Dr. Plósz János

Belgyógyász, gasztroenterológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Tamássy Klára

Dr. Tamássy Klára

Gasztroenterológus, Belgyógyász

Budapest