A probiotikumok jelentősége csecsemőkorban

Újszülöttkorban a kezdetben steril, kórokozómentes bélcsatorna rövid időn belül benépesül baktériumokkal. A bél mikrobiom kialakulása szorosan kapcsolódik a baba immunrendszerének éréséhez, ezért hatással van hosszabb távon is az egészségére. Bizonyos esetekben ezt a folyamatot érdemes probiotikumokkal támogatni.

A bél mikrobiom kialakulása

A bélcsatorna jótékony baktériumokkal történő benépesülésének elsődleges forrása maga a születés folyamata a hüvelyen történő áthaladással, majd ezt követően az anyatejes táplálás. A természetes úton született és anyatejjel táplált csecsemők bélcsatornájában már néhány óra alatt megjelennek, majd az első hónapban elszaporodnak a hasznos baktériumtörzsek, kialakul a baba bélflórája. Jellemző tulajdonságuk, hogy az immunrendszer tanítómestereiként az első élethónapokban szabályozzák a bélfalban levő immunsejtek működését, serkentik a gyermek immunrendszerének érését, ezáltal gátolják egyes betegségek kialakulását.

A hasznos bélbaktériumokat nevezzük probiotikus baktériumoknak, az ilyen baktériumokat tartalmazó készítményeket probiotikumnak. Ide tartozó baktériumtörzsek a különféle Bifidobaktériumok és a Lactobacillusok (tejsavbaktériumok). A baktériumtörzsek mellett bizonyos élesztőgomba-fajok is a bél mikrobiomjának fontos részét képezik.

Milyen esetekben szenvedhet zavart a probiotikus baktériumok megtelepedése?

A császármetszéssel született, illetve tápszerrel táplált babák esetében nagy a veszélye annak, hogy nem alakul ki a probiotikus baktériumokat tartalmazó mikrobiom, és ezek helyett másfajta, esetleg betegséget okozó törzsek telepszenek meg.

További gyakori ok az antibiotikus kezelés mellékhatása. A csecsemőkorban gyakran nem kellő indokkal adott (pl. láztalan náthára, torokgyulladásra elrendelt) antibiotikumok képesek a bél mikrobiom teljes kiirtására. A kipusztított hasznos baktériumok helyét gyakran kórokozók foglalják el.

Milyen gondot okozhat a probiotikus baktériumok hiánya?

A probiotikus baktériumok hiánya a fejlődő immunrendszer egészének zavarait idézheti elő, amely rövid távon is vezethet megbetegedésekhez, de későbbi életkorban is hajlamosíthat bizonyos krónikus betegségek gyakoribb előfordulására.

Gyakoribbá válhatnak a következő betegségek:

• emésztési zavarok: puffadás, hasfájás, hasmenés - közvetlen hatás az emésztés folyamatában résztvevő baktériumok hiánya miatt
• bélrendszeri fertőzések - könnyebben megtelepedő káros baktériumtörzsek
• allergiás betegségek: gyakoribb a csecsemőkori ekcéma, az asztma és más allergiás betegségek - az immunrendszer érésének zavara miatt
• későbbi életkorban: gyermekkori cukorbetegség, más autoimmun betegségek, elhízás kialakulása komplex folyamatok eredményeként

Csecsemőkori hasfájás és probiotikumok összefüggése

A csecsemőkori, több órán át tartó, csillapíthatatlan sírással járó görcsös hasfájás (kólika) hátterében szerepet játszik a bélflóra kóros irányú megváltozása, a Lactobacillusok csökkent jelenléte és egyéb, fokozottan gázképző baktériumok elszaporodása. Az is tény azonban, hogy az anyatejjel táplált babák is gyakran hasfájósak, az előnyös bélbaktériumok támogatása ugyanakkor ebben az esetben is segít a panaszok csökkentésében. Kiderült, hogy egy bizonyos Lactobacillus törzs (Lactobacillus reuteri) jelenléte bizonyítottan véd a hasfájással szemben és segíti a baba emésztését, míg más törzseknek nincs ilyen kedvező hatása.

Hogyan biztosíthatók a csecsemő számára a megfelelő baktériumok?

Leginkább szoptatással lehet elősegíteni a jótékony baktériumok emésztőrendszeri megtelepedését, ugyanis az anyatejben bőségesen megtalálhatóak a Bifidobaktériumok és Lactobacillusok. Egészséges, szoptatott babáknál nem szükséges a probiotikumok rutinszerű pótlása.

Anyatej hiánya esetén megfelelően ellenőrzött, probiotikus baktériumtörzset tartalmazó tápszerrel való táplálás javasolható. Tápszerrel táplált babák számára már rendelkezésre áll a hasfájást csökkentő probiotikummal dúsított tápszerkészítmény. Számos klinikai vizsgálat bizonyította azt is, hogy a probiotikumok hatékonyan képesek például az atópiás betegségek előfordulásának csökkentésére.

Anyatejjel táplált csecsemőknél is feltétlenül szükséges antibiotikus kezelését követően kiegészítő probiotikum kéthetes adása oldat, por formájában.

Mikor adjunk probiotikumot csecsemőnek (0-1 év között)?

Adjunk probiotikumos tápszert a babának:

• ha császármetszéssel született és nem indult be az anyatejtermelés
• ha nincs tejünk, vagy csak nagyon kevés van.

Adjunk kiegészítő probiotikus készítményt szoptatás mellett is:

• a baba antibiotikus kezelése után 2 hétig,
• hasfájás (kólika) és más emésztési panasz esetén,
• ha a baba sokat betegeskedik, hosszasan náthás, hurutos.

NE adjunk probiotikumkészítményt orvosi egyeztetés nélkül a babának súlyosan legyengült immunrendszer vagy immunhiányos betegség esetén, nagyon alacsony születési súlyú és instabil koraszülötteknek, súlyos alapbetegségek vagy műtéti beavatkozások esetén!

Tovább Probiotikumok szedése gyermekkorban - Mikor szabad és mikor nem?

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Csáki Csilla, allergológus, klinikai immunológus