Probiotikumok a gyulladásos bélbetegségek kezelésében

Dr. Dunás-Varga Veronika
szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász - WEBBeteg
frissítve:

A gyulladásos bélbetegségekben szenvedő betegek bélmikromjának egyensúlya megváltozott az egészséges emberekéhez képest. Tanulmányok szerint a probiotikumok és a megfelelő táplálkozás az egyensúly helyreállításával enyhítik a betegség tüneteit.

A bél mikrobiom szerepe a gyulladásos bélbetegségekben

A gyulladásos bélbetegség (IBD) a gyomor-bél traktus autoimmun gyulladásos betegsége. A legújabb kutatások szerint a genetikai tényezők és a környezet mellett a mikrobiom egyensúlya, összetétele és az immunválaszok is szerepet játszanak a betegség kialakulásában. Vizsgálatok kimutatták, hogy a bélmikrobiom összetétele IBD-s betegek között eltérő az egészségesekéhez képest, sőt, az IBD két legjelentősebb formája, a Crohn-betegség és colitis ulcerosa esetében is.

A Roseburia és a Phascolarctobacterium törzsekbe tartozó baktériumok száma ezen betegségekben szignifikánsan csökkent, míg a Clostridiumé emelkedett. Előbbiek felelősek a gyulladást szabályozó T-sejtek termeléséért a bélrendszerben, illetve gyulladáscsökkentő hatású propionsavat termelnek.

Az autoimmun betegségeket genetikai és környezeti tényezők együttesen okozzák, azonban az egészséges bélgát megszakadása (pl. áteresztő bél esetében) és a bél mikrobiomában bekövetkező változások is felelősek a különféle autoimmun és anyagcsere-betegségekért. Az irritábilis bél szindróma (IBS), a gyulladásos bélbetegségek (IBD) és a cöliákia, valamint az elhízás és a cukorbetegség esetében észlelt diszbiózis (azaz az egészséges bélflóra összetételének kóros irányba változása) fontos szerepet játszik a belek fokozott áteresztőképességének kialakulásában. A mikrobiom egyensúlyának felborulása megzavarja az immunrendszert, növeli a gyulladást a gyomor-bél traktusban és krónikus gyulladásos bélbetegségek kialakulásához vezet.

A probiotikumok, prebiotikumok és szinbiotikumok hatása a gyulladásos bélbetegségekre

Annak ellenére, hogy a gyulladásos bélbetegségek ellen nem állnak rendelkezésre gyógyító terápiák, az elmúlt években a bélmikrobiomot célzó megközelítésekről számoltak be az IBD gyógyítására vagy javítására.

Az egyik probiotikus keverék (VSL#3) a következő nyolc bélbaktériumot tartalmazza: Bifidobacterium breve, B. longum, B. infanti , Lactobacillus acidophilus, L. plantarum, L. paracasei, L. delbrueckii subsp, Bulgaricus és Streptococcus thermophilus. Ez az összetétel állatkísérletekben mérsékelte a gyulladásos bélbetegségek tüneteit azáltal, hogy fokozza a mikrobiális diverzitást, és módosítja a specifikus baktériumok koncentrációját.

Az Escherichia coli Nissle 1917-et (EcN) a colitis ulcerosa hatékony probiotikumaként javasolják. Egy klinikai vizsgálatban remisszióban lévő colitis ulcerosás betegeknél 12 hónapos követés után nem figyeltek meg különbséget a betegség fellángolásában az EcN-nel és a betegség kezelésében használt mesalazinnal kezelt csoportok között.

A Crohn-betegségben szenvedők bélrendszerében a prebiotikus oligofruktóz és inulin bevétele után nőtt a Bifidobaktériumok aránya. A probiotikumok, prebiotikumok vagy szinbiotikumok adása egy metaanalízis eredményei szerint IBD-ben szenvedő betegeknek minden csoportban enyhítette vagy javította az IBD tüneteit, és növelte a jótékony Bifidobaktériumok számát.

Fogalmak
A prebiotikumok nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyek jótékony hatást fejtenek ki a baktériumok szaporodásának szelektív stimulálásával, amelyek javíthatják a gazdaszervezet anyagcseréjét a gyomor-bél traktusban. A szinbiotikumok olyan mikrobiális készítmények, amelyek prebiotikumokkal és probiotikumokkal kombinálva nagyobb mértékben javíthatják a gazdaszervezet egészségét, mint a prebiotikumok vagy probiotikumok önmagukban. A posztbiotikumok főként a baktériumok által kiválasztott biológiailag aktív komponensekre vonatkoznak. Előnyeik a probiotikumokkal szemben a fertőzés kockázatának csökkentése amelyet életképes mikroorganizmusok immunhiányos egyéneknek történő beadása vált ki. Prebiotikumok, probiotikumok, szinbiotikumok

Az étrend és a bél mikrobiomja

Mivel az étrend jelentős hatással lehet az immunrendszerre, elengedhetetlen az autoimmun betegségek megelőzésére és a panaszok enyhítésére szolgáló speciális diéták kidolgozása. Az utóbbi években felvetették, hogy a táplálék mennyisége és minősége megváltoztatja a szervezet bélmikrobiomját és befolyásolja az IBD kialakulását.

Az élelmiszer-emulgeálószerek, amelyeket a nyugati étrendben széles körben tartalmaznak a feldolgozott élelmiszerekben, laboratóriumi körülmények között vizsgálva növelik a bél bakteriális áteresztőképességét, elősegítik a korai elváltozásokat gyulladásos bélbetegségekben.

Az élelmi rost azonban, amely a nyugati trendben ritka, gátolja ezeket a válaszokat. A 2-6 szénatomos zsírsavak (mint pl. az ecetsav, a propionsav és a vajsav) az élelmi rostok bélbaktériumok általi fermentációja során előállított anyagcseretermékek. Ezek a zsírsavak csökkentek az IBD-ben szenvedő betegek székletében az egészséges alanyokhoz képest, ami az étrendi különbségeknek tudható be.

A kutatók következtetése szerint a diszbiózishoz tehát az étrend változásai is hozzájárulnak IBD-ben szenvedő betegeknél, az étrend változtatása várhatóan helyreállítja a betegek mikrobiomát és hozzájárul a tünetek javulásához.

Lásd még Néhány IBD-s beteg állapotát ronthatják bizonyos élelmi rostok

Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
Felhasznált irodalom: Inflammatory Bowel Diseases and Gut Microbiota (International Journal of Molecular Sciences)

Cikkajánló

Mikor szedjünk probiotikumot?

Dr. Borsi-Lieber Katalin
Probiotikum
A probiotikumok a bél mikroflórájának olyan, jótékony hatással bíró, természetes, élő mikroorganizmusai, melyek segítenek megőrizni és helyreállítani bélflóránk egészségét, és ezzel immunrendszerünk megfelelő működésében is nélkülözhetetlenek.
Biztonságos utazás
Biztonságos utazás

Érdemes néhány szabályt betartani.

Visszeres láb
Visszeres láb

Hogyan kezelhető? Mit tehetünk ellene?

WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Sánta Zsuzsanna, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász
WEBBeteg - Dr. Borsi-Lieber Katalin
WEBBeteg - Cs. K., fordító
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.