Idegrendszer téma

Számos életviteli változás segíthet a Parkinson-kórral való együttélésben. Orvosával együttműködve olyan kezelési sémát alakíthatnak ki, amely a lehető legnagyobb fokú tünetmentességet eredményezi a legkevesebb mellékhatás mellett.

A perifériás idegek betegségeiről, és ezek vizsgálati lehetőségeiről, a napjainkban alkalmazható diagnosztikus újdonságokról esett szó február elején, a Semmelweis Egyetem legújabb sorozatának (Szenior Akadémia) nyitóelőadásán.

A Parkinson-kór egy degeneratív idegrendszeri betegség, nagyon fontos, hogy pontosan diagnosztizálják, amihez több vizsgálatot is el kell végezni. Melyek ezek?

A kávé élénkítő hatással van agyunkra és idegrendszerünkre is. Tévedés azonban, hogy a mindennapos kávéfogyasztás hosszú távon is emelheti teljesítményünket - állítják a Bristoli Egyetem kutatói.

A SARS-CoV-2 vírus okozta megbetegedésnek (COVID-19) súlyos neurológiai szövődményei is lehetnek. Ezt mutatják azok a kínai esettanulmányok, amelyeket a MedRxiv tudományos tanulmányok honlapján és a The British Medical Journal c. orvosi folyóiratban tettek közzé.

A mai képalkotó diagnosztikai eljárások nem látnak bele az idegrendszer működésébe, pedig meghatározó szerepe van az egészségmegőrzésben. A központi idegrendszer befolyásolja az immunrendszert is, fontos tehát, hogy a paraszimpatikus idegrendszer egyensúlyban legyen tartva. Ehhez segítséget nyújthatnak bizonyos növényi hatóanyagok, mint például a gyógygombák.

Egyes élelmiszerek támogatják az idegrendszert, ami a szervezet karbantartásáért, állapotáért felel. Ilyenek például a növényi flavonoidok, az olívaolaj vagy a gyógygombák. De vannak olyan élelmiszerek, amik növelik a szervezet gyulladásszintjét, negatívan befolyásolják a központi idegrendszer állapotát, ezáltal gyengül az idegrendszer és fogékonyabbá válik a szervezet fertőzésekre.

A kertben eltöltött idő hatással van a szervezetre. Nyugtatja az idegrendszert és ezzel gyulladáscsökkentő hatása van.

A bőrápolást különböző technikákkal mindeddig kívülről történő ápolással, stimulálással érték el. A kutatók rájöttek arra, hogy a paraszimpatikus idegrendszer, mivel befolyással van a hormonháztartásra, így nagyban befolyásolja a bőr szépségét, állagát is. Ha ez az idegrendszer aktivizálva van, növekszik a test öngyógyító folyamata, és csökken a stresszszint. Ennek hatása pedig a bőrön is látható lesz.

Az egészség hosszú távú megőrzése az idegrendszer megőrzésén múlik. A jóga, meditáció, testmozgás és az egészséges étkezés segít harmóniában tartani a vegetatív idegrendszert. Ha a szervezet paraszimpatikus idegrendszere aktív, akkor sokkal nagyobb százalékban marad a test egészséges és a felbukkanó betegségeket is hamarabb legyőzi a szervezet öngyógyító mechanizmusa.

A legfőbb különbség a zsírsavak típusában, kémiai összetételében van. Ez a kémiai összetétel, a zsírsavak lánchossza, szénatomszáma, meghatározza a zsiradék halmazállapotát és olvadáspontját is. Az állati eredetű zsírokban a telített zsírsavak szobahőmérsékleten kenhető, szilárd halmazállapotúak. A növényi eredetű zsírokban telítetlen zsírsavak fordulnak elő túlnyomórészt. A telített zsírsavak nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását segítik elő, de az idegrendszer működését is negatívan befolyásolják.

A paraszimpatikus idegrendszer felelős többek között a test szerv- és sejtszintű működéséért is. De aktivitását minden befolyásolja. Akár a párkapcsolatok minőségére is kihathat, ha gyengül az aktivitás. Azoknál, akiknél a paraszimpatikus idegrendszeri aktivitás gyenge, nemcsak a test öngyógyító mechanizmusa lesz gyengébb, de megfigyelések szerint az empátia is csökken az egyénben.

Az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, mely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős. Az eredmények új távlatokat nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.