• Létezik-e őssejtterápia a Parkinson-kórra?

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító, Lektorálta: Dr. Szappanos Zsuzsanna, neurológus

        A kutatókat élénken foglalkoztatja, hogyan használhatnák fel az őssejteket a Parkinson-betegség gyógyítására.

        Ismeretes, hogy ebben a betegségben az agyban a törzsdúcok területén a dopamintermelő sejtek pusztulása miatt működészavar alakul ki.

        A jelenleg létező egyik gyógyszerfajta ezeket a sejteket fokozott dopamintermelésre próbálja késztetni. Másik esetben az agyba dopamint juttatnak be. Ez több okból is nehéz feladat, mert a dopamin a vér-agy gáton nem jut át, csak vivőanyag segítségével. A gyógyulás azonban nem végleges, mert a dopamin terápia az idő előrehaladtával súlyos mellékhatásokhoz vezet.

        Bővebben Kóros viselkedést válthatnak ki egyes Parkinson-szerek

        Hirdetés

        Kézenfekvő ötletnek tűnnek az olyan kísérletek, melyek őssejteknek az agyba juttatásával a sérült terület dopamintermelő képességét visszaállítanák.

        A jelenlegi eredmények még nem elegendőek ahhoz, hogy biztosak lehessünk a hatékonyságukban, illetve abban, hogy nem okoznak kárt.

        A kutatások célja kettős.

        Egyrészt, hogy megtalálják, milyen típusú őssejteket próbáljanak felhasználni ahhoz, hogy azokat dopaminerg (dopamintermelő)) neuronokká alakítsák. Másrészt a potens sejteket milyen módon juttassák be az agyba, hogy hatékonyságukat megőrizzék az agy károsodása nélkül.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt Mi is az őssejtkutatás? Emberi őssejtek mint a gyógyászat alapelemei

        Őssejttípusok

        1. Az embrionális őssejteket az in vitro, laboratóriumi körülmények közt megtermékenyítéssel (IVF) létrehozott, a fejlődés korai szakaszában lévő emberi embriókból nyerik ki.

        2. Magzati őssejtek, melyek idősebb embrióból származnak.

        3. Felnőtt eredetű  (úgynevezett szövetspecifikus) őssejtek, melyek közül a legismertebbek a felnőttek csontvelőjében található hematopoetikus, azaz vérképző képességgel bíró őssejtek. Ezeket évtizedek óta használják a vérrák és egyéb vér- és immunrendszeri rendellenességek kezelésére.

        4. Köldökzsinórőssejtek – A hematopoetikus őssejtek a születést követően a köldökzsinórvérben is megtalálhatók, melyekkel néhány ritka genetikai rendellenességet kezelhenek.

        5. Mesenchymális őssejtek – A sztomális sejtekként is ismert őssejtek számos szövetben, így például a csontban, porcban és a zsírban is megtalálhatók. Noha még nem teljesen világos a működésük, valószínűleg ezek is regenerációs potenciállal rendelkeznek.

        6. Indukált pluripotens őssejtek (IPSC-k) – A felnőtt bőrből vagy vérsejtekből génmanipulációval mesterséges körülmények közt létrehozott anyag.

        7. Emberi parthenogenetikus őssejtek – Nem megtermékenyített humán petesejtből létrehozott őssejtek.

        Az őssejtterápia jövője a Parkinson-kórban

        A Parkinson-kór kezelésére alkalmas őssejtterápia kutatásában az Egyesült Államokban elkötelezett négy csoport egy G Force PD nevű nemzetközi konzorciumot hozott létre. A négy központ mindegyike a következő években klinikai vizsgálatokat tervez, melyben mindegyikük különböző őssejtforrást fog használni (ESC-k vagy iPSC-k). Mindannyian a sejteket közvetlenül az agy bazális ganglionjaiba fecskendezik, ahol a dopamint termelő neuronok találhatók. A Parkinson-közösség nagy várakozással tekint a kísérletekre.

        Az őssejtterápia-kísérletekben Parkinson-kórban szenvedő betegeknek részvételi lehetőségük van.

        Érdemes azonban komolyan megfontolni ezeknek a betegeknek, hogy megbirkóznak-e a betegséggel a jelenlegi, már kipróbált terápia segítségével, vagy belevágnak egy egyelőre még nem kellően bizonyított módszer által adott, esetleg bizonytalan kimenetelű kezelésbe. Ha olyan súlyos betegséggel kell együtt élni, mint a Parkinson-kór, előfordulhat, hogy valaki úgy érzi, érdemes kockázatot vállalni, bármit, ami gyógyuláshoz vezethet. Fontos azonban mindig ügyelnie arra, hogy csak megbízható, kellő tapasztalattal rendelkező, leinformálható tudományos munkássággal bíró, orvosi szakmailag is megfelelőnek tartható vizsgálatokat vállaljanak fel.

        A Parkinson-kór őssejtterápiás kezelésével kapcsolatban vannak ugyan ígéretes előrelépések, de még számos további kutatásra van szükség ahhoz, hogy ezek a terápiák a klinikai alkalmazásban is jóváhagyásra kerüljenek.

        Tovább A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei

        Forrás: WEBBeteg
        Cs. K., fordító; apdaparkinson.org
        Lektorálta: Dr. Szappanos Zsuzsanna, neurológus

        Módosítva: 2020.07.11 07:03, Megjelenés: 2019.04.11 13:03
      • Cikkajánló

        A nyújtás szerepe

        A nyújtás szerepe

        Sándor Judit

        Ha elmulasztjuk, félő, hogy sérüléssel, fájdalommal fogjuk szemben találni magunkat.

        Az anorexia kezelése

        Az anorexia kezelése

        Dr. Major Adrienne

        Az anorexiás beteg kezelésekor egyaránt foglalkozunk a lelki és testi zavarokkal.

        A Parkinson-kór szövődményei

        A Parkinson-kóros betegek több mint fele idővel depressziós lesz, ám a betegséggel együtt járó szövődmények ezenkívül számos más területen is befolyásolhatják a mindennapi életvitelt.

        A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai

        A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, ám a vegetatív idegrendszer eltérései és pszichés problémák is jellemzőek lehetnek rá. Elsődleges jelei a különböző mozgásproblémák, ám a fájdalom, az alvászavar és a depresszió is jellemzőek rá.

        A Parkinson-kóros beteg ideális táplálkozása

        Minden egyén számára fontos a jól összeállított, egészséges étrend, de ez különösen fontossá válik Parkinson-kóros betegek esetében. Ez a leírás abban segítheti Önt, hogyan állítson össze egy egészséges, kiegyensúlyozott étrendet, és hogyan küzdjön meg azokkal a táplálkozási problémákkal, amelyek Parkinson-kórban állnak fenn.

        Parkinson-kór és szegedi bravúr

        Új mélyagyi stimulációs eszközt ültettek be egy előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegnek a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Kelet-Közép-Európában elsőként alkalmazott eljárás az agyi elektromos aktivitás valósidejű detektálására és rögzítésére is alkalmas.

        Hasznos tanácsok a Parkinson-kóros betegek gondozóinak

        A gondozó az a személy, aki rendszeres, folyamatos ellátásban részesít egy családtagot vagy barátot, akinek segítségre van szüksége betegség, időskor vagy mozgáskorlátozottság miatt. Gondozó bárki lehet - nemtől és kortól függetlenül -, és általában ellenszolgáltatás nélkül végzi a tevékenységét.

        A Parkinson-kór diagnosztizálása

        A Parkinson-kór egy degeneratív idegrendszeri betegség, nagyon fontos, hogy pontosan diagnosztizálják, amihez több vizsgálatot is el kell végezni. Melyek ezek?

        Mi a Parkinson-kór?

        A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. Három jellemző tünetét már Parkinson is leírta: a mozgások lelassulása (bradykinesia), az izmok feszessége (rigor) és a remegés (tremor).

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.