• Létezik-e őssejtterápia a Parkinson-kórra?

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító, Lektorálta: Dr. Szappanos Zsuzsanna, neurológus

        A kutatókat élénken foglalkoztatja, hogyan használhatnák fel az őssejteket a Parkinson-betegség gyógyítására.

        Ismeretes, hogy ebben a betegségben az agyban a törzsdúcok területén a dopamintermelő sejtek pusztulása miatt működészavar alakul ki.

        A jelenleg létező egyik gyógyszerfajta ezeket a sejteket fokozott dopamintermelésre próbálja késztetni. Másik esetben az agyba dopamint juttatnak be. Ez több okból is nehéz feladat, mert a dopamin a vér-agy gáton nem jut át, csak vivőanyag segítségével. A gyógyulás azonban nem végleges, mert a dopamin terápia az idő előrehaladtával súlyos mellékhatásokhoz vezet.

        Bővebben Kóros viselkedést válthatnak ki egyes Parkinson-szerek

        Hirdetés

        Kézenfekvő ötletnek tűnnek az olyan kísérletek, melyek őssejteknek az agyba juttatásával a sérült terület dopamintermelő képességét visszaállítanák.

        A jelenlegi eredmények még nem elegendőek ahhoz, hogy biztosak lehessünk a hatékonyságukban, illetve abban, hogy nem okoznak kárt.

        A kutatások célja kettős.

        Egyrészt, hogy megtalálják, milyen típusú őssejteket próbáljanak felhasználni ahhoz, hogy azokat dopaminerg (dopamintermelő)) neuronokká alakítsák. Másrészt a potens sejteket milyen módon juttassák be az agyba, hogy hatékonyságukat megőrizzék az agy károsodása nélkül.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt Mi is az őssejtkutatás? Emberi őssejtek mint a gyógyászat alapelemei

        Őssejttípusok

        1. Az embrionális őssejteket az in vitro, laboratóriumi körülmények közt megtermékenyítéssel (IVF) létrehozott, a fejlődés korai szakaszában lévő emberi embriókból nyerik ki.

        2. Magzati őssejtek, melyek idősebb embrióból származnak.

        3. Felnőtt eredetű  (úgynevezett szövetspecifikus) őssejtek, melyek közül a legismertebbek a felnőttek csontvelőjében található hematopoetikus, azaz vérképző képességgel bíró őssejtek. Ezeket évtizedek óta használják a vérrák és egyéb vér- és immunrendszeri rendellenességek kezelésére.

        4. Köldökzsinórőssejtek – A hematopoetikus őssejtek a születést követően a köldökzsinórvérben is megtalálhatók, melyekkel néhány ritka genetikai rendellenességet kezelhenek.

        5. Mesenchymális őssejtek – A sztomális sejtekként is ismert őssejtek számos szövetben, így például a csontban, porcban és a zsírban is megtalálhatók. Noha még nem teljesen világos a működésük, valószínűleg ezek is regenerációs potenciállal rendelkeznek.

        6. Indukált pluripotens őssejtek (IPSC-k) – A felnőtt bőrből vagy vérsejtekből génmanipulációval mesterséges körülmények közt létrehozott anyag.

        7. Emberi parthenogenetikus őssejtek – Nem megtermékenyített humán petesejtből létrehozott őssejtek.

        Az őssejtterápia jövője a Parkinson-kórban

        A Parkinson-kór kezelésére alkalmas őssejtterápia kutatásában az Egyesült Államokban elkötelezett négy csoport egy G Force PD nevű nemzetközi konzorciumot hozott létre. A négy központ mindegyike a következő években klinikai vizsgálatokat tervez, melyben mindegyikük különböző őssejtforrást fog használni (ESC-k vagy iPSC-k). Mindannyian a sejteket közvetlenül az agy bazális ganglionjaiba fecskendezik, ahol a dopamint termelő neuronok találhatók. A Parkinson-közösség nagy várakozással tekint a kísérletekre.

        Az őssejtterápia-kísérletekben Parkinson-kórban szenvedő betegeknek részvételi lehetőségük van.

        Érdemes azonban komolyan megfontolni ezeknek a betegeknek, hogy megbirkóznak-e a betegséggel a jelenlegi, már kipróbált terápia segítségével, vagy belevágnak egy egyelőre még nem kellően bizonyított módszer által adott, esetleg bizonytalan kimenetelű kezelésbe. Ha olyan súlyos betegséggel kell együtt élni, mint a Parkinson-kór, előfordulhat, hogy valaki úgy érzi, érdemes kockázatot vállalni, bármit, ami gyógyuláshoz vezethet. Fontos azonban mindig ügyelnie arra, hogy csak megbízható, kellő tapasztalattal rendelkező, leinformálható tudományos munkássággal bíró, orvosi szakmailag is megfelelőnek tartható vizsgálatokat vállaljanak fel.

        A Parkinson-kór őssejtterápiás kezelésével kapcsolatban vannak ugyan ígéretes előrelépések, de még számos további kutatásra van szükség ahhoz, hogy ezek a terápiák a klinikai alkalmazásban is jóváhagyásra kerüljenek.

        Tovább A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei

        WEBBeteg

        Forrás: WEBBeteg
        Cs. K., fordító; apdaparkinson.org
        Lektorálta: Dr. Szappanos Zsuzsanna, neurológus

        Módosítva: 2019.04.11 13:03, Megjelenés: 2019.04.11 13:03
      • Cikkajánló

        Limfocita

        Limfocita

        Dr. Borsi-Lieber Katalin

        Mennyi a normál értéke? Mi okozhat ennél alacsonyabb vagy magasabb értéket?

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        Mi a Parkinson-kór?

        A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. Három jellemző tünetét már Parkinson is leírta: a mozgások lelassulása (bradykinesia), az izmok feszessége (rigor) és a remegés (tremor).

        Az otthoni szobabiciklizés pozitív hatása a Parkinson-kóros betegekre

        Annak ellenére, hogy a testmozgás egészséges, sok ember nehezen tudja hosszabb ideig betartani az előírt edzésprogramját. Ez fokozottan igaz az olyan krónikus betegségben szenvedők esetében, mint például a Parkinson-kór, ahol a fizikai és mentális korlátok tovább nehezítik a testmozgást.

        A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei

        A Parkinson-kórban szenvedő betegek a kezelés kezdetén általában drámai javulást mutatnak. Később a gyógyszerek hatása csökken, amely csak egy ideig ellensúlyozható az adagok emelésével és új gyógyszerek bevezetésével - számos más módszert is segítségül kell hívni.

        A Parkinson-kór szövődményei

        A Parkinson-kóros betegek több mint fele idővel depressziós lesz, ám a betegséggel együtt járó szövődmények ezenkívül számos más területen is befolyásolhatják a mindennapi életvitelt.

        A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai

        A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, ám a vegetatív idegrendszer eltérései és pszichés problémák is jellemzőek lehetnek rá. Elsődleges jelei a különböző mozgásproblémák, ám a fájdalom, az alvászavar és a depresszió is jellemzőek rá.

        Életmódtanácsok Parkinson-kórral élőknek

        Számos életviteli változás segíthet a Parkinson-kórral való együttélésben. Orvosával együttműködve olyan kezelési sémát alakíthatnak ki, amely a lehető legnagyobb fokú tünetmentességet eredményezi a legkevesebb mellékhatás mellett.

        A Parkinson-kór rizikófaktorai

        A Mayo Klinikai egyik tanulmánya szerint különbség lehet a férfiak és nők között a Parkinson-kór kialakulását elősegítő rizikófaktorok tekintetében. Férfiaknál a legfontosabb, egymástól független faktorok az életvitel és a foglalkozás voltak. Ezzel ellentétben, nőknél az életvitel és a foglalkozás egyáltalán nem játszott szerepet, sokkal inkább a vérszegénység.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.