• Fejremegést kiváltó betegségek

        WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        A fejremegés leggyakrabban az általános, végtag- és törzsremegéssel együtt járó kórképek egyik tünete. Ezek lehetnek a központi idegrendszer betegségei (Parkinson-kór, szklerózis multiplex, egyéb, kisagyat érintő veleszületett vagy szerzett kórképek), májbetegségek, pajzsmirigytúltengés és pszichiátriai betegségek.

        A Wilson-kór (rézanyagcsere-zavar) és egyéb májbetegségek

        Ebben az esetben az egész törzs, fej, kezek is remegnek, ami általában nagy amplitúdójú, dobáló jellegű. Bizonyos gyógyszerek szedése mellett (epilepszia ellenes gyógyszerek, valamint több pszichiátriai gyógyszer), illetve mérgezések következményként is jelentős remegés jelentkezhet.

        Bővebben Tudjon meg többet a Wilson-kórról

        Pszichiátriai betegségek

        Pszichés betegségek
        Depresszió? Pánikbetegség? Szorongás? Tudjon meg többet a WEBBetegen: Pszichés betegségek

        A pszichiátriai betegségeket, szorongást, pánikot, félelmet is gyakran kíséri remegés. Az agy betegségei közül elsősorban a kisagy érintettségnél jelentkezik a remegés (bizonyos öröklődő betegségek, szklerózis multiplex, kisagy daganatai), amit gyakorlatilag mindig egyensúly- és járászavar kísér. Az agyérbetegségeket is gyakran kísérheti ez a jelenség, és lezajlott agyvelőgyulladások után is gyakran marad vissza a remegés.

        Hirdetés

        A pajzsmirigytúltengés

        A pajzsmirigy hormon túltengését szapora szívtevékenység kíséri, kifejezett nyugtalanság egészen az agresszivitás fokáig terjedhet. Tartósan fennálló pajzsmirigy-túlműködés esetében a remegés mellett dülledt szemgolyók láthatóak.

        Olvasson tovább! A pajzsmirigy-túlműködés és tünetei

        A leggyakoribb remegéssel járó agyi betegség: a Parkinson-kór

        Nem ismerjük a betegség okát, de tudjuk, hogy az agy bizonyos részei pusztulnak el, melyek fontos szerepet játszanak a mozgás gördülékenységében. A Parkinson-kór jellemzően idős korban kezdődik, és először csak az egyik oldali végtagok remegnek. Ezzel párhuzamosan a beteg mozgása meglassul, arca mimikaszegénnyé változik, hangja elvékonyodik, és jellemző izommerevség alakul ki a remegéssel azonos oldalon.

        Olvasson tovább! Mi a Parkinson-kór?

        Két önálló kórforma, amelyek csak a fej remegésével járnak

        Csecsemőkori, nehezen kezelhető epilepsziák közé tartozik a West-szindróma. Ez a tünetegyüttes egy korfüggő, nem a kiváltó betegségre jellemző, hanem beteg csecsemők bizonyos életkorában jelentkezik, és a hátterében álló betegségek különbözőek. 3 és 18 hónapos kor között jelentkezik, és jellemző klinikai tünete az infantilis spazmus, egy laikus számára egyáltalán nem ijesztő (ellentétben nagy görcsrohammal járó) betegség, miközben korai kezelés nélkül halálos lehet, vagy igen súlyos leépüléshez vezethet. A West-szindróma alattomos rohama alatt a csecsemő fejével hirtelen biccentő mozdulatot tesz, felső törzsével, kezeivel előrehajol (innen a régi klasszikus neve a blitz-nick-salaam, az arab fejbólintó köszönéshez hasonló előrehajló mozdulat). Naponta rengeteg ilyen, nem túl feltűnő roham jelentkezhet, és ennek hátterében az agysejtek katasztrofális pusztulása áll.

        Egy másik, nem neurológiai eredetű, fejremegéssel járó tünet a Musset-tünet, mostanában ritkán látható. Ezt a tünetet a főütőér (aorta) elégtelensége okozza, és minden szívütést a fej biccenő mozdulata kíséri, nagyon jellegzetesen. Az aorta billentyű elégtelenségét szívgyulladás okozza - leggyakrabban szifilisz -, ezért 40-50 éve még igen gyakori volt. Manapság már ritkán látjuk, de az elnevezés történelmi háttere izgalmas és említésre méltó.

        Musset-tünet - Az elnevezés története
        A Musset-tünetet a modern neurológia magalapítója, Charcot írta le, aki bár Párizs elitjét kezelő orvos volt, de a szegények kórházában, a Salpêtrière-ben ingyen gyógyított, és közben megfigyelt, valamint leírt számos betegséget.

        Az akkoriban igen gyakori, szívet is, agyat is támadó szifilisz tipikus tünete volt a szívveréssel együtt jelentkező fejbiccenés, rándulás. Ebben a feltűnő fejremegésben szenvedett Párizs akkori leghíresebb írója, Alfred Musset is, aki nőfalóként, nőcsábászként kapta el a kórt. Musset is, Charcot is ugyanazokba a híres párizsi szalonokba jártak, ahová Chopin, Liszt, George Sand és számos más híres művész és festő. A szintén nőcsábász Charcot kalandjait Musset leírta egyik novellájában, és mivel részletesen leírta a külsejét, foglalkozását, szokásait, így minden párizsi tudta, kiről mintázta Musset dr. Ch alakját. Charcot bosszúból Musset-ről nevezte el azt a típusú fejremegést, amit az aortabillentyű legtöbbször szifilisz talaján kialakult elégtelensége okoz.

        Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus szakorvosForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus szakorvos

        Legutóbb frissült: 2018.01.03 09:41
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Elhúzódó sárgaság

        Elhúzódó sárgaság

        Semmelweis Egyetem

        A csecsemők epeútfejlődési rendellenességét nagyon fontos időben felismerni!

        Küzdje le az aftát!

        Küzdje le az aftát!

        WEBBeteg

        A fájdalmas gyulladással az emberek többsége találkozik életében. Mit tehet? (x)

        "Mi okozhatja a fejremegésemet?" - Az orvos válaszol

        "Évek óta van egy kis fejremegésem. Voltam vele neurológusnál kivizsgáltak, azonban semmi komolyat nem találtak. Írtak fel gyógyszert, de úgy érzem, hogy nem használ. Stresszesebb helyzetben, vagy vizsgánál, izgalmi állapotban jelentkeznek a tünetek." - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.