• A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus; Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        A Parkinson-kórban szenvedő betegek a kezelés kezdetén általában drámai javulást mutatnak. Később a gyógyszerek hatása csökken, amely csak egy ideig ellensúlyozható az adagok emelésével és új gyógyszerek bevezetésével - számos más módszert is segítségül kell hívni.

        A téma cikkei

        7/1 Mi a Parkinson-kór?
        7/2 A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai
        7/3 A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei
        7/4 A Parkinson-kór szövődményei
        7/5 A Parkinson-kóros beteg ideális táplálkozása
        7/6 Életmódtanácsok Parkinson-kórral élőknek
        7/7 Hasznos tanácsok a Parkinson-kóros beteg gondozóinak

        A Parkinson-kór diagnosztizálása

        Mivel a Parkinson-kór tünetei hasonlóak egy sor neurológiai betegség tüneteihez, és mivel minden eset más, a pontos diagnózis nagyon fontos. A betegséghez hasonló tünet-együtteseket gyakran atípusos Parkinson néven emlegetik, amely megnehezíti a diagnózist és a kezelést. A pontos diagnózis felállításához tehát hosszadalmas kivizsgálásra van szükség.

        Figyelembe veszik a családi és személyes kórtörténetet, valamint az észlelt tüneteket. A pontos diagnózishoz leginkább a Parkinson-kór fő tüneteit vizsgálják. Felmérik a beteg mentális képességeit, a mozgás-koordinációját és az izomállapotát. Az orvos keresni fogja a Parkinson-kór korai tüneteit, pl. a csökkent arcmimikát és gesztikulációt, valamint a végtagok finom remegését nyugalomban.

        Hirdetés

        A betegség akkor bizonyított, ha az elsődleges motoros tünetekből legalább 3 egyidejűleg fennáll, és a szervezet pozitívan reagál a gyógyszeres kezelés (L-dopa) megkezdésére.

        Olvasson tovább! Neurológiai betegségek

        Vizsgálatok, amelyekkel kizárhatóak a Parkinson-kórt utánozó állapotok:

        • CT (computertomográfia)

        • MRI

        • DaTSCAN – Célja a működőképes dopaminerg idegvégződések elvesztésének kimutatása, klinikailag még nem bizonyított Parkinson-kóros betegek esetén, hogy megkülönböztesse azt a hasonló tüneteket mutató betegségektől. A DaTSCAN hatóanyaga, az ioflupán, egy radioaktív gyógyszer, ami a véráram segítségével oszlik el a szervezetben, hogy a dopamint kibocsátó neuronokhoz kötődjön. A dopamint tartalmazó idegsejtek pusztulásakor a DaTSCAN sokkal kisebb mennyiségben kötődik meg, mely a Parkinson-kór jele lehet. Hazánkban még nem terjedt el.

        • IBZM-SPECT (single-photon emission computer tomography) – A különféle parkinsonos tünetekkel járó megbetegedések megkülönböztetésére szolgál. Ez sem terjedt el a rutin diagnosztikában, ritkán  használják.

        • PET scan (pozitronemissziós tomográfia) – A SPECT–hez hasonlóan működik, ám annál sokkal jobb felbontású alkalmazás. Míg az előző a jódot, ez utóbbi az oxigént követi. Mivel nagyon drága, főként tudományos kutatásokban alkalmazzák.

        A Parkinson-kór kezelési lehetőségei

        Noha a Parkinson-kór kezelésével kapcsolatban folyamatos előrelépésről lehet beszámolni, még nincs se a megelőzésére, se a gyógyítására gyógymód. A tünetek azonban meglehetősen jól kontrollálhatóak, az életminőség javítható, és a betegség előrehaladása lassítható az alábbiak kombinálásával:

        • gyógyszeres kezelés,
        • műtéti eljárás,
        • hagyományos terápiák, mint a fizikoterápia és beszédterápia,
        • kiegészítő terápiák, mint az aromaterápia, jóga, reflexológia, tajcsi.

        Nincs egyetlen, optimális terápia, mivel minden eset más. Azonban a rendszeres orvosi vizsgálat és a különböző terápiák jelentősen javíthatják a beteg életminőségét.

        Olvasson tovább! Kísérleti terápiát is alkalmazhatnak a súlyos betegeken

        1. Gyógyszeres kezelés

        A gyógyszerek segítenek a járással, a mozgással kapcsolatos tünetek illetve a remegés enyhítésében. Gyógyszereit időről időre hozzá kell igazítani az aktuális állapotához. Ennek érdekében Ön és orvosa együtt kell, hogy működjenek, hogy egy olyan kezelési sémát dolgozzanak ki, amely az Ön szükségleteinek a legjobban megfelel. A Parkinson-kór kezelésére használt gyógyszerek az alábbiak lehetnek:

        • Levodopa (és carbidopa vagy benserazid). Az 1960-as évek óta, amikor a levodopát bevezették, ez a gyógyszer számít a Parkinson-kór alapgyógyszerének. A levodopa a dopamin előanyaga, amely a természetben is megtalálható. A levodopát az idegsejtek dopaminná alakítják, a dopamin-szint növekedése pedig enyhíti a Parkinson-kór tüneteit. Maga a dopamin Parkinson-kór elleni gyógyszerként nem adható, mert nem tud átlépni a vérből az idegrendszerbe, míg a levodopa igen. A levodopát egy másik gyógyszerrel (a carbidopával vagy benseraziddal) adják együtt, amely gátolja a levodopát átalakító enzimet a periférián (bélrendszerben, vérben) a szervezetben, így lehetővé teszi, hogy több levodopa jusson be az agyba. A carbidopa viszont nem tud bejutni az idegrendszerbe, tehát ott a levodopa át tud alakulni dopaminná.

          A kezelés elején a mellékhatások általában nem jelentősek, később azonban a levodopa hatékonysága csökken és kiszámíthatatlanná válik. Ennek eredményeként egyes betegek akaratlan mozgásokat (diszkinézia) észlelnek, jellegzetes módon akkor, amikor a gyógyszer a legmagasabb szintet éri el a szervezetben. A hatás időtartama is csökkenhet, ami miatt egyre gyakoribb adagolásra lehet szükség. Később on-off jelenség alakulhat ki, ami azt jelenti, hogy a beteg tüneteinek súlyossága hullámzik, eleinte gyógyszerszedéstől függően, később attól függetlenül.

          További mellékhatásként hallucinációk, zavartság, illetve a felálláskor megszédülés (ortosztatikus hipotenzió) jelentkezhetnek. Egyes betegeknél hányingert is okozhat. Mindezek ellenére a levodopa kezelés általában hosszú éveken keresztül lehetővé teszi a Parkinson-kóros embereknek a normális életvitelt.

        • Dopaminutánzók (dopaminreceptor-agonisták). Szemben a levodopával, ezek a gyógyszerek nem alakulnak át dopaminná, hanem a dopamin hatását utánozzák az agyban. Arra késztetik az idegsejteket, hogy úgy működjenek, mintha dopamin lenne jelen. A dopaminreceptor-agonistákat önmagukban a Parkinson-kór kezdeti stádiumában adják (különösen fiatal felnőtteknél), illetve a levodopa kezelés is kiegészíthető velük. Ide sorolható a bromocriptin, az apomorphin, a pramipexol és a ropinirol. Ezek közül, ma Magyarországon az utóbbi kettőt használják.

          A dopaminreceptor-agonisták mellékhatásai egyébként hasonlóak a levodopáéhoz, azonban ritkábban hoznak létre akaratlan mozgásokat, illetve nagyobb gyakorisággal okoznak hallucinációt és álmosságot. Ezek a gyógyszerek csökkenthetik az önkontrollt és fokozhatják a kockázatvállaló kedvet, például meggondolatlan szexuális kapcsolatokhoz és kontrollálatlan evéshez, játékszenvedély kialakulásához vezethetnek.

          Ha Ön ilyen gyógyszert szed, és úgy veszi észre, hogy furcsán kezd viselkedni, mindenképpen beszéljen erről orvosával! Eleve érdemes kerülni a dopamin receptor agonistákat, ha Önnek korábban is voltak már hallucinációi vagy került már zavart tudatállapotba, ezért ezekről a problémáiról feltétlenül beszéljen orvosával!

        • Selegilin. Ez a gyógyszer önállóan vagy bármely más Parkinson-kór elleni gyógyszerrel együtt is használható. A készítmény gátolja az egyik dopamin-bontó enzimet, ezáltal lassítja mind a saját, mind a levodopából képződött dopamin lebontását. A kutatók szerint a selegilin elodázhatja a levodopa terápia szükségességét kb. egy évig, illetve növeli a levodopa hatékonyságát. Korábban remélték, hogy a készítmény lassítja a Parkinson-kór előrehaladását, de ezt nem sikerült igazolni.

          A selegilin mindenesetre biztonságosan és relatíve mellékhatásmentesen alkalmazható, így ideális szer kezdő terápiának akár abban az időszakban is, amikor a Parkinson-kór diagnózisa még nem biztos.

        • Katekol-O-metil-transzferáz (COMT) gátlók. Ezek a gyógyszerek a dopamin egy másik bontóenzimét, a COMT-ot gátolják. Ilyen szer a tolcapone, amely könnyedén bejut az agyba. Mivel a tolcapone májkárosodást okozhat, általában a levodopa kezelésre rosszul reagáló betegeknél adják.

          Az entacapone egy másik COMT gátló, amely bizonyos szempontból hasonlít a tolcapone-hoz, azonban nem jut be az agyba. Segítségével a levodopa kezelés mellett kialakuló hatásingadozás csökkenthető. Az entacapone nem okoz májproblémákat, önállóan, valamint a levodopával és carbidopával kombinálva kapható.

        • Antikolinerg (az acetilkolin hatását gátló) szerek. A levodopa bevezetése előtt ezek voltak a Parkinson-kór alapvető gyógyszerei. Mérséklik a nyugalmi remegést, főleg a betegség korai szakaszában. Ettől függetlenül csak mérsékelten hatékonyak, mellékhatásaik pedig kellemetlenek: szájszáradás, émelygés, vizeletürítési nehézség (különösen megnagyobbodott prosztatájú betegekben) és székrekedés.

          Az antikolinerg gyógyszerek pszichés zavarokat is előidézhetnek, többek között memóriazavart, hallucinációt és zavartságot. Számos antikolinerg készítmény kapható, ilyen pl. a trihexyphenidyl és a benztropin. Az antihisztamin hatású diphenhydramin és az antidepresszánsok egy csoportja, mint pl. az amitriptylin, rendelkeznek antikolinerg hatással és azoknál az idősebb betegeknél alkalmazhatók, akik az antikolinerg hatású Parkinson-kór elleni szereket nem bírják.

        • Amantadin. Ezt az eredetileg vírus elleni szert néha a korai tünetek enyhítésére rendelik. Az amantadint a levodopa kiegészítéseként is adható, különösen, ha a levodopa kezelés akaratlan mozgásokat okozott. Mellékhatásként többek között bokatáji duzzanat és a bőr lilás elszíneződése alakulhat ki.

        • Koenzim Q 10. Egyes kutatások felvetették, hogy a koenzim Q 10 pótlás lassítja a korai stádiumú Parkinson-betegség előrehaladását. A koenzim Q 10 recept nélkül kapható gyógyhatású készítmény, azonban fontos tudni, hogy nem minden készítmény egyforma hatású. Beszéljen orvosával, mielőtt ezt a készítményt szedni kezdi.

        2. Műtéti megoldás

        Időnként műtéti megoldás lehetősége is felmerül a Parkinson-kór kezelésében. Az alábbi eljárások jöhetnek szóba lehetőségként, ha a tünetek gyógyszerekre nem javulnak megfelelően.

        • Talamotómia. Ezt az eljárást éveken keresztül használták a Parkinson-kórban megjelenő remegés kezelésére, bár a Parkinson-kór egyéb tüneteire nem különösebben hatásos. A műtét az agy egy bizonyos részének, a talamusznak a részbeni eltávolítását jelenti. A műtét eredményeként a beszéd elkentté válhat, és néha koordinációs zavarok jelentkezhetnek, főleg ha az agy mindkét oldalán elvégzik a beavatkozást. Emiatt általában csak az egyik oldalon kivitelezik, és ennek megfelelően a javulás is csak féloldali lesz.

        • Pallidotómia. A pallidotómia iránt ismét fokozódik az érdeklődés, mert az újabb képalkotó vizsgálatok segítségével a sebészek nagyobb pontossággal tudják a műtendő területet meghatározni. Az eljárás során elektromos áram segítségével egy kis szövetdarabot pusztítanak el a pallidum nevű agyrészben. Ez az a terület, amelyik a Parkinson-kór számos tünetéért felelős. A pallidotómia javíthat a remegésen, az izom merevségén és a lelassult mozgáson, azáltal, hogy megszakítja a pallidum és a thalamus közti idegpályát. Ez a beavatkozás különösen kedvező hatású a gyógyszeres kezelés által okozott akaratlan mozgások kezelésében. Bár a pallidotómia kedvező hatású a Parkinson-kór bizonyos tüneteinek kezelésében, mégsem oki kezelés, és sok esetben a jótékony hatás sem tartós. A műtét ugyanakkor nem veszélytelen, szövődményeként elkent beszéd, gyengeség, látászavarok alakulhatnak ki, különösen, ha mindkét oldalon elvégzik.

        • Mély agyi ingerlés. Napjainkban egyre elterjedtebb műtét, egy készülék beültetésével jár. A mély agyi ingerlő egy szívritmusszabályzóhoz (pacemaker) hasonlít, amit a mellkasfalba ültetve, elektromos vezetékekkel ingerlik az agy mélyebb részeit. Ritkán agyvérzést (stroke) vagy fertőzést okozhat. A mellkasfalban elhelyezett készülék elemcseréje miatt néhány évente újabb műtétre van szükség. A mély agyi ingerlés nem jár kedvező hatásokkal azon betegeknél, akik a levodopa kezelésre sem reagálnak. A készülék szintén nem megfelelő azok számára, akiknek már súlyos gondolkodási és memóriazavaraik vannak, sőt ezeken a tüneteken ronthat is.

        7/2 Tünetek és rizikófaktorok |7/3| 7/4 Szövődmények

        WEBBeteg

        Forrás:  WEBBeteg összeállítás
        Cs. K., fordító; rewritetomorrow
        Orvos szakértőink: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus;
        Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        Legutóbb frissült: 2018.07.29 12:51
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Haspuffadás

        Haspuffadás

        Cs. K. fordító

        Az állandó stressz károkat okozhat az emésztőrendszerben.

        Küzdje le az aftát!

        Küzdje le az aftát!

        WEBBeteg

        A fájdalmas gyulladással az emberek többsége találkozik életében. Mit tehet? (x)

        Mi a Parkinson-kór?

        A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye, jelenleg utóbbiak szerepe tűnik nagyobbnak.

        A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai

        A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, ám a vegetatív idegrendszer eltérései és pszichés problémák is jellemzőek lehetnek rá. Elsődleges jelei a különböző mozgásproblémák, ám a fájdalom, az alvászavar és a depresszió is jellemzőek rá.

        Életmódtanácsok Parkinson-kórral élőknek

        Számos életviteli változás segíthet a Parkinson-kórral való együttélésben. Orvosával együttműködve olyan kezelési sémát alakíthatnak ki, amely a lehető legnagyobb fokú tünetmentességet eredményezi a legkevesebb mellékhatás mellett.

        Parkinson-kór: kontrollálatlan tünetek, pszichés problémák

        A Parkinson-kór krónikus idegrendszeri betegség, amely Európa-szerte 1,9 millió embert érint a becslések szerint. Tíz javaslat a komfortosabb életminőségért.

        A Parkinson-kóros beteg ideális táplálkozása

        Minden egyén számára fontos a jól összeállított, egészséges étrend, de ez különösen fontossá válik Parkinson-kóros betegek esetében. Ez a leírás abban segítheti Önt, hogyan állítson össze egy egészséges, kiegyensúlyozott étrendet, és hogyan küzdjön meg azokkal a táplálkozási problémákkal, amelyek Parkinson-kórban állnak fenn.

        Hasznos tanácsok a Parkinson-kóros betegek gondozóinak

        A gondozó az a személy, aki rendszeres, folyamatos ellátásban részesít egy családtagot vagy barátot, akinek segítségre van szüksége betegség, idős kor, vagy mozgáskorlátozottság miatt. Gondozó bárki lehet - nemtől és kortól függetlenül -, és általában ellenszolgáltatás nélkül végzi a tevékenységét.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.