A Parkinson-kór rizikófaktorai
A Mayo Klinikai egyik tanulmánya szerint különbség lehet a férfiak és nők között a Parkinson-kór kialakulását elősegítő rizikófaktorok tekintetében. Férfiaknál a legfontosabb, egymástól független faktorok az életvitel és a foglalkozás voltak. Ezzel ellentétben, nőknél az életvitel és a foglalkozás egyáltalán nem játszott szerepet, sokkal inkább a vérszegénység.
Mi a Parkinson-kór? |
Tudjuk, hogy Parkinson-kór akkor alakul ki, ha az agy szubsztancia nigra nevű területén a dopamin nevű hírvivő molekulát termelő idegsejtek károsodtak vagy elpusztultak. Mi a Parkinson-kór? |
Habár külön-külön számos környezeti és genetikai faktort tulajdonítottak a Parkinson-kórnak, ezek együttes előfordulását egy populáción belül csak ritkán vizsgálták” állítja Dr. Walter Rocca, a Mayo Klinika neurológusa, jelen tanulmány rangidős szerzője. „Több különböző rizikófaktor együttes hatásának vizsgálata alapján azonosítani tudjuk a népesség azon kisebb csoportjait, akiknél később Parkinson-kór fejlődhet ki.”
A Parkinson-kór olyan progresszív betegség, ami az agy izomműködést irányító területein lévő idegsejteket támadja meg. Tünetei a remegés, a lassult mozgás és a merev izomzat. Becslések szerint az Amerikai Egyesült Államokban legalább 1 millió ember szenved a betegségben, és a népesség 2 százaléka esélyes arra, hogy életük során megjelenjen a kór.
Rizikófaktorok vizsgálata
A Rochester Népességtudományi Tanulmányban a kutatók 196 egyént vizsgáltak meg, akik Olmsted megye Minn városában 1976 és 1995 között Parkinson-kórban betegedtek meg, és megvizsgáltak egy ugyanolyan létszámú kontroll csoportot is.
Parkinson-kór - Étrend és táplálkozás |
Minden egyén számára fontos a jól összeállított, egészséges étrend, de ez különösen fontossá válik Parkinson-kóros betegek esetében. Ez a leírás abban segítheti Önt, hogyan állítson össze egy egészséges, kiegyensúlyozott étrendet, és hogyan küzdjön meg azokkal a táplálkozási problémákkal, amelyek Parkinson-kórban állnak fenn. Parkinson-kór - Étrend és táplálkozás |
A következő változókat vették figyelembe, amiket korábban már külön-külön vizsgáltak: koponyasérülés az anamnézisben, rovarirtók használata, immunológiai betegségek, vérszegénység, hiszterektomia (méheltávolítás) - csak nők esetében, dohányzás, kávéfogyasztás, iskolázottság, Parkinson-kóros beteg a családban, esszenciális tremor, demencia, és pszichiátriai betegségek.
Amikor a nőket és a férfiakat egyaránt tekintettbe vették, azt találták a kutatók, hogy a vérszegénység, a kávéfogyasztás mellőzése és a koponyatrauma független rizikófaktorok, habár a legfontosabb felfedezés az volt, hogy ezek nők és férfiak esetében különböző módon jelennek meg.
Férfiakban a kávéfogyasztás mellőzése, a koponyatrauma és a rovarirtó szerek használata független faktorként jelentek meg.
Ezzel ellentétben nőknél sem az életviteli, sem a foglakozásbeli tényezők nem voltak fontosak, hanem a vérszegénység volt a legfontosabb rizikófaktor.
Forrás: WEBBeteg
Cs.K., fordító; mayoclinic.com