A Parkinson-kór rizikófaktorai

A Parkinson-kór egy neurodegeneratív megbetegedés, mely elsősorban idősebb korban alakulhat ki. A középagyban található dopamintermelésért felelős idegsejtek pusztulásával jár. Cikkünkben azokat a tényezőket vesszük sorra, amelyek kialakulásának kockázatát növelhetik.

Idősebb kor: Az életkor előrehaladtával nő a Parkinson-kór kialakulásának kocázata, leggyakrabban 58 és 62 éves kor között jelentkezik, a legtöbb beteg tehát 60 év fölötti. 45 éves kor előtt ritkán lép fel. A káros tényezőknek és stresszfaktoroknak az élet folyamán történő felhalmozódásának lehet ebben szerepe.

Genetikai hibák a családban: Nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának azok körében, akiknek egy vagy több közeli hozzátartozója Parkinson-kórban szenved. A betegség hátterében több gént is azonosítottak, ugyanakkor genetikai okokat a betegek csupán töredékénél sikerült kimutatani. Tehát a betegség öröklődhet, de ennek esélye csekély, kb. 10% körül mozog.

Oxidatív stressz: Oxidatív stressz hatására szabad gyökök képződnek a szervezetben, amelyeket a Parkinson-kórral is összefüggésben hoztak. A dopamintermelő neuronok ugyanis különösen érzékenyek az oxidatív stresszre. Parkinson-kórban az energiatermelő sejtszervecskék, a mitokondriumok rendellenességét mutatták ki, energia híján pedig a sejtek elpusztulhatnak. Különösen érzékenyen ragálnak az energiahiányra a dopamintermelő idegsejtek.

Gyulladásos folyamatok: Az immunrendszer döntő szerepet játszik a szövetkárosodások kijavításában. Ha azonban túlzottan reagál vagy tartósan gyulladást tart fenn a szervezetben, annak következtében az idegsejtek károsodhatnak.

Nem: Férfiaknál valamivel gyakrabban alakul ki Parkinson-kór, mint nőknél. A nemek közti különbség feltehetően genetikai, hormonális és környezeti faktorokra vezethető vissza.

Balesetek: Elsősorban a koponyát, gerincvelőt és idegeket érintő sérülések növelhetik a későbbiekben Parkinson-kór kialakulásának kockázatát.

Rovarirtó növényvédő szereknek (peszticidek), rágcsálóirtóknak és más káros vegyi anyagoknak való többéves kitettség: (pl. munka kapcsán) Fokozott a kockázat mezőgazdasági munkát végzőknél és azoknál, akik kútvizet isznak.

Krónikus dopaminhiány egyéb betegségekből eredően

Egyéb idegrendszeri betegségek

Gyógyszer- és drogfüggőség

Csökkent ösztrogénszin: Az alacsonyabb ösztrogénszint kismértékben növeli a Parkinson-kór kockázatát. Ez azt jelenti, hogy azok a nők, akik a menopauzát követően nem részesülnek hormonszubsztitúciós terápiában (vagyis nem kapnak női hormonokat), vagy azok, akiknek a petefészkét eltávolították, magasabb kockázatúak. A hormonpótló kezelésben részesülő nőknél, úgy tűnik, csökken a kockázat. A hormonterápia azonban nem minden tekintetben kedvező, ugyanis az ösztrogén és a progeszteron valamelyest növelik az emlőrák kockázatát. Orvosával beszélje meg, hogy az Ön esetében mi a legmegfelelőbb!

Tehetünk-e valamit a Parkinson-kór megelőzése érdekében?

A befolyásolható kockázati tényezőket mindenképpen érdemes kerülni.

Fontos

• a rendszeres testmozgás
• az egészséges táplálkozás
• a toxikus anyagok kerülése
• a stresszkezelés és
• a jó minőségű, elegendő mennyiségű pihentető alvás.

Folytatás A Parkinson-kór diagnosztizálása

WEBBeteg összeállítás
Szerzők: Bak Marianna, biológus szakfordító és Cs. K., fordító
Források: Parkinson (Marien Apotheke), Parkinson-Erkrankung: Ursachen und Risikofaktoren (Neuropraxis Grünwald), Medscape eMedicine, Mayo Clinic