• Parkinson-kóros demencia és Lewy-testes demencia - Miben különböznek?

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K. fordító, Lektorálta: Dr. Kerekes Éva, neurológus

        A Parkinson-kóros demencia és a Lewy-testes betegség okozta demencia tünetei meglepően hasonlóak, melynek oka, hogy mindkét betegség a primer degeneratív demenciákhoz sorolható.

        A tüneteket mindkét kórképben a betegek agykérgi idegsejtjeiben lévő jellegzetes zárványok okozzák. Ezeket a zárványokat nevezzük Lewy-testeknek, melyek olyan fehérjékből származnak, amik nem bomlottak le megfelelően, és zárványokba összecsapódva az életkor előrehaladtával felhalmozódnak az agysejtekben. 

        A Parkinson-kóros demencia és a Lewy-testes demencia közös tünetei

        Ahhoz, hogy megértsük a különbséget a PDD (Parkinson-kór demencia) és DLB (Lewy-testes betegség) között, fontos megérteni, hogy két tünetegyüttes van, mely mindkét típusú demenciában előfordul:

        • Testi: ezek közé tartozik az izomgyengeség, izommerevség és a mozdulatok lassulása.

        • Agyi: ide tartozik a végrehajtó funkciók romlása, a figyelemkiesés és a memóriavesztés.

        Mindkét típusú demencia tünetei érintik a testet és az agyat is. Emellett mindkét esetben gyakoriak a hallucinációk és a depresszió. Mindkét állapotot gyakran kezelik a Parkinson-kórra felírt gyógyszerekkel (pl. karbidopa-levodopa), melyek segíthetik a mozgást és a fizikai funkciókat, emellett pedig a kognitív hanyatlást lassító kolinészterázinhibitor készítményekkel.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! Mi a Parkinson-kór?

        Hirdetés

        Mik a különbségek?

        Egyes klinikusok szerint a két állapot mindössze különböző változatai ugyanannak a betegségnek, ugyanakkor a legújabb diagnosztikai irányelvek szerint van néhány különbség a két betegség között.

        A legnagyobb különbség a Parkinson-kóros demencia és a Lewy-testes demencia között a tünetek jelentkezésének sorrendjében van. A klinikusok is általában úgy különböztetik meg őket egymástól, hogy megkérdezik, mely tünetegyüttes (testi vagy agyi) jelentkezett először.

        A Parkinson-kóros demencia esetén a motoros és mozgásos tünetek - beleértve a merevséget, gyengeséget és remegést is - legalább egy évvel korábban jelentkeznek, mint ahogy a kognitív hanyatlás jelei. 

        A Lewy-testes demenciában az izomgyengeség és a mobilitással kapcsolatos tünetek a kognitív hanyatlással azonos időben, vagy a kognitív hanyatlást követően, esetleg kevesebb, mint egy évvel a kognitív hanyatlást megelőzően jelentkeznek.

        Egyéb különbségek

        Kognitív készségek: A Lewy-testes demencia betegek hajlamosak nagyobb különbségeket mutatni a kognitív készségekben, mint a Parkinson-kóros demenciában szenvedők, a tüneteik igen nagy mértékben hullámzanak. Ezt azért fontos megérteni, mert egyébként a családtagok és a gondozók könnyen frusztrálttá válhatnak, és azt hihetik, hogy a beteg tudatosan és manipulatívan hol demens, hol nem, holott a kognitív funkciók ezen ingadozása a Lewy-test-betegség jellemző tünete.  

        A mentális képességekben jelentkező esetleges ingadozások megértése is fontos a kognitív képességek tesztelésénél és értékelésénél. A Parkinson-kóros demencia betegek hasonlóan teljesítenek a kognitív teszteken, még akkor is, ha különböző napokon vagy különböző napszakokban kerül azokra sor. Ugyanakkor a Lewy-testes demencia betegek időnként jobb memória- és koncentrációs értékeket mutatnak, míg máskor ezekben határozott romlás figyelhető meg. Így fontos, hogy a kognitív értékelésre többször kerüljön sor annak érdekében, hogy pontos képet kapjunk a Lewy-testes demencia beteg állapotáról.

        Alvási szokások: A Lewy-testes demencia gyakran nagyobb mértékben érinti az alvást, mivel a REM-fázisban jelentkező viselkedészavar (mely állapotban a beteg fizikailag is intenzíven megéli az álmát, az alvajáráshoz hasonló, fokozott motoros tevékenységekkel járó viselkedést mutat) sokkal gyakoribb, mint a Parkinson-kóros demenciában. Gyakran ez az egyik első jele a DLB-nek.

        Mi okozza a Parkinson-kóros demenciát és a Lewy-testes demenciát?

        Mindkét típusú demenciát jellemzi a Lewy-testek jelenléte az agyban, az agysejtek sorvadása és az acetilkolin transzmitter problémák. Mindkét típusú demenciában (bár a DLB esetén sokkal gyakoribb lehet) megfigyelhetők bizonyos mennyiségű amiloid béta-protein lerakódások az agyban, mely az Alzheimer-kór egyik jellemzője.

        Olvasson tovább! Itt olvashat részletesen a demenciáról

        Forrás: WEBBeteg
        Cs. K., fordító; verywell.com
        Lektorálta: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        Módosítva: 2019.05.12 17:36, Megjelenés: 2018.06.30 08:42
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tenziós fejfájás

        Tenziós fejfájás

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Önálló fejfájás, messze a leggyakoribb fejfájástípus. Mik a jellemzői?

        Mozgásszervi betegségek

        Mozgásszervi betegségek

        Feövenyessy Krisztina

        Megelőzhető-e a mozgásszervi betegségek kialakulása? Mit tehetünk?

        Mi okozhat még feledékenységet a demencián kívül?

        Feledékenység, koncentrálóképesség-romlás olykor-olykor bárkivel előfordulhat. Mivel azonban a háttérben nemcsak olyan okok állhatnak, mint a stressz vagy a kimerültség, hanem súlyos, akár életet veszélyeztető betegségek is, a legjobb mielőbb orvoshoz fordulni, ha memóriaromlást tapasztal.

        A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei

        A Parkinson-kórban szenvedő betegek a kezelés kezdetén általában drámai javulást mutatnak. Később a gyógyszerek hatása csökken, amely csak egy ideig ellensúlyozható az adagok emelésével és új gyógyszerek bevezetésével - számos más módszert is segítségül kell hívni.

        Aktív társasági élet lehet a demencia egyik ellenszere

        A szellemi hanyatlás, vagyis a demencia a társadalmak öregedésével egyre nagyobb problémát jelent világszerte. A demenciában szenvedő idős emberek ellátása nemcsak társadalmi szinten jelent jelentős terhet, hanem az egyes családok számára is komoly problémát okozhat az ilyen betegek ellátása.

        Mi a Parkinson-kór?

        A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye, jelenleg utóbbiak szerepe tűnik nagyobbnak.

        A Parkinson-kór szövődményei

        A Parkinson-kóros betegek több mint fele idővel depressziós lesz, ám a betegséggel együtt járó szövődmények ezenkívül számos más területen is befolyásolhatják a mindennapi életvitelt.

        A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai

        A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, ám a vegetatív idegrendszer eltérései és pszichés problémák is jellemzőek lehetnek rá. Elsődleges jelei a különböző mozgásproblémák, ám a fájdalom, az alvászavar és a depresszió is jellemzőek rá.

        Életmódtanácsok Parkinson-kórral élőknek

        Számos életviteli változás segíthet a Parkinson-kórral való együttélésben. Orvosával együttműködve olyan kezelési sémát alakíthatnak ki, amely a lehető legnagyobb fokú tünetmentességet eredményezi a legkevesebb mellékhatás mellett.

        A Parkinson-kór rizikófaktorai

        A Mayo Klinikai egyik tanulmánya szerint különbség lehet a férfiak és nők között a Parkinson-kór kialakulását elősegítő rizikófaktorok tekintetében. Férfiaknál a legfontosabb, egymástól független faktorok az életvitel és a foglalkozás voltak. Ezzel ellentétben, nőknél az életvitel és a foglalkozás egyáltalán nem játszott szerepet, sokkal inkább a vérszegénység.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.