Mi állhat a kézremegés (tremor) hátterében?

Dr. Kerekes Éva
szerző: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus - WEBBeteg
frissítve:

A kézremegés a kéz ismételt, ritmikus, azonos szaporaságú mozgása, amelyre a kiváltó októl függően különböző hullámnagyság jellemző. A kézremegés változó ideig tarthat, és jellegzetessége, hogy alvás közben szünetel. Mi minden válthatja ki a panaszt?

A kézremegés mögött különböző életkorokban eltérő betegségek állnak. Ezen betegségek egy része nem neurológiai eredetű, hanem a szervezet valamilyen fontos, egyéb szervét érinti, illetve gyakran úgynevezett anyagcsere-betegségek állnak mögötte. Mindemellett a neurotikus betegségeket, szorongást, pánikot, félelmet is gyakran kíséri remegés. Sok esetben nem szervi okot vagy betegséget, hanem pszichés eredetet kell keresni a kézremegés hátterében.

A leggyakoribb, kézremegést okozó betegségek a teljesség igénye nélkül.

Az újszülöttek 1-3 százalékánál tapasztalható újszülöttkori remegés, ami lehet epilepsziás eredetű is, de nem minden esetben. Az okok között az újszülöttkori agyvérzés vagy agykárosodás, a veleszületett fertőzések mellett könnyen korrigálható ionháztartás-zavar is állhat (például Na, Ca, Mg, vércukorszint), vagy a szülőanya által terhesség alatt szedett gyógyszer megvonása is szerepelhet. Ez a típusú remegés apró amplitúdójú, és nagy frekvenciájú „reszketés” (úgynevezett jitter).

Anyagcserezavarok, hormonális eltérések

  • Az alacsony nátrium-, kálium-, kalcium- vagy magnéziumszint bármely életkorban kifejezett remegést okozhat.

  • Kézremegés figyelhető meg azoknál a cukorbetegeknél, akiknek alacsony a vércukorszintje (hipoglikémia). Esetükben a kézremegés verejtékezéssel és zavartsággal jár együtt.

  • Pajzsmirigyhormon túltengése esetén is előfordulhat a kézremegés, mint kísérő tünet. Ezt jellemzően szapora szívtevékenység kíséri, emellett kifejezett nyugtalanság jellemezheti a beteget, amely egészen az agresszivitás fokáig terjedhet.

  • A Wilson-kór (rézanyagcsere-zavar) és egyéb májbetegségek esetében a kézremegés nagy amplitúdójú, szabálytalan, szárnycsapkodás-jellegű, egyéb betegségspecifikus tünetekkel, májelégtelenséggel és jellegzetes szemtünetekkel jár.

Esszenciális tremor

A remegés okozója lehet az esszenciális tremor, amely kézremegéssel járó önálló betegség. Öröklődő betegség, bár előfordulhat családi hajlam nélkül is. Általában 20 éves korban kezdődik, de gyermekkorban is indulhat.

A kézremegés ennél az állapotnál nyugalomban megszűnik, és főleg tartós mozgásfenntartáskor fokozódik (például ha a beteg kinyújtott kezekkel csukott szemmel áll). A kézremegést gyakran kísérik borzongási rohamok. Az egyén neurológiai vizsgálata során a remegésen kívül egyéb eltérést nem találnak, az értelmi képességek jók, és az állapot prognózisa is kedvező. A remegés az első években fokozódik, majd stabilizálódik.

Ha a beteg nem végez nagyon precíz munkát, akkor a gyógyszeres kezelés sem szükséges. a mégis, akkor bizonyos magas vérnyomásban használt gyógyszerek vagy a nyugtatók csoportjába tartozó, klonazepám hatóanyag-tartalmú készítmények bizonyulnak hatékonynak.

Agyi eredetű kézremegés, Parkinson-kór

Az agy betegségei közül elsősorban a kisagy érintettségénél jelentkezik kézremegés (bizonyos öröklődő betegségek, szklerózis multiplex, kisagy daganatai), amit gyakorlatilag mindig egyensúly- és járászavar kísér. Az agyérbetegségeket is gyakran kísérheti remegés, és lezajlott agyvelőgyulladások után is gyakran marad vissza a remegés.

A leggyakoribb kézremegéssel járó agyi betegség a Parkinson-kór. Máig sem ismerjük a betegség okát, de tudjuk, hogy fennállásakor az agy bizonyos részei elpusztulnak, melyek fontos szerepet játszanak a mozgás gördülékenységében. Parkinson-kór esetén a kézremegés jellegzetes. Jellemzően időskorban kezdődik, és először csak az egyik oldali kéz remeg, ezzel párhuzamosan a beteg mozgása lelassul, mimikája szegényessé válik, hangja elvékonyodik, és jellemző izommerevség alakul ki a remegéssel azonos oldalon.

A Parkinson-kór az esszenciális tremorral ellentétben fokozatos szellemi és testi leépüléssel jár, de a korszerű kezeléseknek köszönhetően a betegség ezen stádiuma évtizedekre kitolható, amennyiben időben sikerül felismerni (amit sajnos semmilyen vizsgálómódszer sem mutat ki, így a diagnózis a jellemző tünetek, az eltérést nem mutató agyi MR és egyéb leletek, valamint a gyógyszeres kezelésre adott válasz alapján állítható fel).

A kézremegés formái
Három típust különböztetünk meg a kiváltó okok függvényében. A nyugalmi kézremegés (1) éber állapotban folyamatos, és nyugalomban is látható. A cselekményhez köthető remegés (2) akkor jelentkezik, ha az illető precíz mozgást végez (például cérna befűzése a tűbe, vagy egyéb, biztos kezet igénylő munkavégzéskor). A testhelyzethez köthető remegést (3) állva, kinyújtott kézzel vagy bizonyos mozdulatok közben figyelhetjük meg. Helyzetmegtartáskor és célkísérletek végzése közben (például ujj-orrhegy próba) a tünet felerősödik.

Egyéb okok a kézremegés mögött

Gyakori a remegés bizonyos gyógyszerek szedése mellett (például epilepsziaellenes gyógyszerek közül a valproinsav és fenitoin hatóanyagot tartalmazó szerek, valamint több pszichiátriai gyógyszer), illetve mérgezések következményként.

Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest

Cikkajánló