• Mi állhat a kézremegés (tremor) hátterében?

        Dr. Kerekes Éva
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        A kézremegés a kéz ismételt, ritmikus, azonos szaporaságú mozgása, amelyre a kiváltó októl függően különböző hullámnagyság jellemző. A kézremegés változó ideig tarthat, és jellegzetessége, hogy alvás közben szünetel. Mi minden válthatja ki a panaszt?

        A kézremegés mögött különböző életkorokban eltérő betegségek állnak. Ezen betegségek egy része nem neurológiai eredetű, hanem a szervezet valamilyen fontos, egyéb szervét érinti, illetve gyakran úgynevezett anyagcsere-betegségek állnak mögötte. Mindemellett a neurotikus betegségeket, szorongást, pánikot, félelmet is gyakran kíséri remegés. Sok esetben nem szervi okot vagy betegséget, hanem pszichés eredetet kell keresni a kézremegés hátterében.

        Hirdetés

        A leggyakoribb, kézremegést okozó betegségek a teljesség igénye nélkül.

        Az újszülöttek 1-3 százalékánál tapasztalható újszülöttkori remegés, ami lehet epilepsziás eredetű is, de nem minden esetben. Az okok között az újszülöttkori agyvérzés vagy agykárosodás, a veleszületett fertőzések mellett könnyen korrigálható ionháztartás-zavar is állhat (például Na, Ca, Mg, vércukorszint), vagy a szülőanya által terhesség alatt szedett gyógyszer megvonása is szerepelhet. Ez a típusú remegés apró amplitúdójú, és nagy frekvenciájú „reszketés” (úgynevezett jitter).

        Anyagcserezavarok, hormonális eltérések

        • Az alacsony nátrium-, kálium-, kalcium- vagy magnéziumszint bármely életkorban kifejezett remegést okozhat.

        • Kézremegés figyelhető meg azoknál a cukorbetegeknél, akiknek alacsony a vércukorszintje (hipoglikémia). Esetükben a kézremegés verejtékezéssel és zavartsággal jár együtt.

        • Pajzsmirigyhormon túltengése esetén is előfordulhat a kézremegés, mint kísérő tünet. Ezt jellemzően szapora szívtevékenység kíséri, emellett kifejezett nyugtalanság jellemezheti a beteget, amely egészen az agresszivitás fokáig terjedhet.

        • A Wilson-kór (rézanyagcsere-zavar) és egyéb májbetegségek esetében a kézremegés nagy amplitúdójú, szabálytalan, szárnycsapkodás-jellegű, egyéb betegségspecifikus tünetekkel, májelégtelenséggel és jellegzetes szemtünetekkel jár.

        Esszenciális tremor

        A remegés okozója lehet az esszenciális tremor, amely kézremegéssel járó önálló betegség. Öröklődő betegség, bár előfordulhat családi hajlam nélkül is. Általában 20 éves korban kezdődik, de gyermekkorban is indulhat.

        A kézremegés ennél az állapotnál nyugalomban megszűnik, és főleg tartós mozgásfenntartáskor fokozódik (például ha a beteg kinyújtott kezekkel csukott szemmel áll). A kézremegést gyakran kísérik borzongási rohamok. Az egyén neurológiai vizsgálata során a remegésen kívül egyéb eltérést nem találnak, az értelmi képességek jók, és az állapot prognózisa is kedvező. A remegés az első években fokozódik, majd stabilizálódik.

        Ha a beteg nem végez nagyon precíz munkát, akkor a gyógyszeres kezelés sem szükséges. a mégis, akkor bizonyos magas vérnyomásban használt gyógyszerek vagy a nyugtatók csoportjába tartozó, klonazepám hatóanyag-tartalmú készítmények bizonyulnak hatékonynak.

        Agyi eredetű kézremegés, Parkinson-kór

        Az agy betegségei közül elsősorban a kisagy érintettségénél jelentkezik kézremegés (bizonyos öröklődő betegségek, szklerózis multiplex, kisagy daganatai), amit gyakorlatilag mindig egyensúly- és járászavar kísér. Az agyérbetegségeket is gyakran kísérheti remegés, és lezajlott agyvelőgyulladások után is gyakran marad vissza a remegés.

        A leggyakoribb kézremegéssel járó agyi betegség a Parkinson-kór. Máig sem ismerjük a betegség okát, de tudjuk, hogy fennállásakor az agy bizonyos részei elpusztulnak, melyek fontos szerepet játszanak a mozgás gördülékenységében. Parkinson-kór esetén a kézremegés jellegzetes. Jellemzően időskorban kezdődik, és először csak az egyik oldali kéz remeg, ezzel párhuzamosan a beteg mozgása lelassul, mimikája szegényessé válik, hangja elvékonyodik, és jellemző izommerevség alakul ki a remegéssel azonos oldalon.

        A Parkinson-kór az esszenciális tremorral ellentétben fokozatos szellemi és testi leépüléssel jár, de a korszerű kezeléseknek köszönhetően a betegség ezen stádiuma évtizedekre kitolható, amennyiben időben sikerül felismerni (amit sajnos semmilyen vizsgálómódszer sem mutat ki, így a diagnózis a jellemző tünetek, az eltérést nem mutató agyi MR és egyéb leletek, valamint a gyógyszeres kezelésre adott válasz alapján állítható fel).

        A kézremegés formái
        Három típust különböztetünk meg a kiváltó okok függvényében. A nyugalmi kézremegés (1) éber állapotban folyamatos, és nyugalomban is látható. A cselekményhez köthető remegés (2) akkor jelentkezik, ha az illető precíz mozgást végez (például cérna befűzése a tűbe, vagy egyéb, biztos kezet igénylő munkavégzéskor). A testhelyzethez köthető remegést (3) állva, kinyújtott kézzel vagy bizonyos mozdulatok közben figyelhetjük meg. Helyzetmegtartáskor és célkísérletek végzése közben (például ujj-orrhegy próba) a tünet felerősödik.

        Egyéb okok a kézremegés mögött

        Gyakori a remegés bizonyos gyógyszerek szedése mellett (például epilepsziaellenes gyógyszerek közül a valproinsav és fenitoin hatóanyagot tartalmazó szerek, valamint több pszichiátriai gyógyszer), illetve mérgezések következményként.

        Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        Módosítva: 2019.10.17 18:35, Megjelenés: 2017.08.22 16:04
      • Cikkajánló

        D-vitamin

        D-vitamin

        Támogatott tartalom

        Ilyenkor a legfontosabb a D-vitamin pótlása. Pótolja könnyen, egyszerűen! (x)

        Allergiás?

        Allergiás?

        Szponzorált tartalom

        Védelmet nyújthat az egysejtűek titkos fegyvere, az ectoin. (x)

        Agyi ciszták

        A ciszta egy tokkal körülvett folyadék- vagy gáztartalmú üreg definíció szerint. Ilyen eltérések minden szervben, többek között az agyban is előfordulhatnak. A központi idegrendszer speciális helyzetben van, ugyanis egy zárt térben helyezkedik el, így minden itt lévő, növekedő eltérés súlyos tüneteket tud okozni az agyszövet összenyomása miatt, így banális eltérések is ijesztő tüneteket tudnak okozni.

        Fejremegést kiváltó betegségek

        A fejremegés leggyakrabban az általános, végtag- és törzsremegéssel együtt járó kórképek egyik tünete. Ezek lehetnek a központi idegrendszer betegségei (Parkinson-kór, szklerózis multiplex, egyéb, kisagyat érintő veleszületett vagy szerzett kórképek), májbetegségek, pajzsmirigytúltengés és pszichiátriai betegségek.

        Intő jel lehet a zsibbadás

        Mindannyian tapasztaltunk már rövidebb vagy hosszabb ideig tartó zsibbadást valamelyik testrészünkben. Gondoljunk arra, amikor beütjük a könyökünket egy érzékeny ponton, vagy éjjel elalusszuk a kezünket, a karunkat. Tipikus eset az is, ha úgy ülünk, hogy testsúlyunkkal elnyomjuk a magunk alá húzott lábunkban futó idegeket, ereket tanulás vagy más tevékenység közben. Ezek kellemetlen, de ártalmatlan zsibbadások, és nem is tartanak hosszú ideig. A hirtelen jelentkező szokatlan, vagy hosszabb ideje fennálló, esetleg visszatérő fájdalmak mögött azonban súlyos betegségek állhatnak!

        Ezek lehetnek a remegés okai

        A remegés oka ártalmatlan is lehet, de a legkülönbözőbb betegségek kísérő tüneteként is felléphet.

        Mi a Parkinson-kór?

        A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. Három jellemző tünetét már Parkinson is leírta: a mozgások lelassulása (bradykinesia), az izmok feszessége (rigor) és a remegés (tremor).

        Parkinzonizmus: Tünetek és kezelés

        A parkinzonizmus (más néven Parkinson-szindróma) olyan betegségeket, illetve tünetegyütteseket jelöl, amik esetében a Parkinson-kórra jellemző motoros tünetek állnak fenn (remegés, lassult mozgás, izommerevség, elesési hajlam), de a kialakulásához vezető ok nem egyezik a Parkinson-kór kialakulásához vezető okkal.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.