A csontritkulás nem csak az idősebb korosztályt fenyegeti

A csontritkulás vagy osteoporosis a csontok anyagcsere-betegsége. A csonttömeg leépülésével a csont elveszíti stabilitását. A fájdalmas csonttörések gyakran az osteoporosis következményei.

Sport és egészség a WEBBetegen

A csontritkulás hazánkban majdnem egy millió embert érint. A nők gyakrabban szenvednek a csontritkulástól, mint a férfiak. A nők körülbelül 7%-ánál a változókor után, az 55. életévet követően, 19%-uknál a 80. életév után alakul ki a betegség. A csontritkulás leggyakoribb oka a változókori ösztrogénhiány.

A betegség azonban nem csak a nőket és nem csak az időseket érinti. Tudjuk, hogy milyen folyamatok zajlanak le a csontokban, amelyek a csonttömeg leépüléséhez vezetnek, de sok esetben az öregedésen kívül (gyerekeknél még erről sem lehet szó) más betegség nem mutatható ki a csontritkulás hátterében. A csontritkulás ezen csoportját nevezik primer osteoporosisnak.

A valamilyen más betegség következtében kialakuló osteoporosis az ún. következményes vagy szekunder csontritkulás.

A menopauzás osteoporosist kialakulását tekintve többnyire átmeneti kategóriaként tartják számon.

Csontritkulást okozhatnak bizonyos gyógyszeres terápiák is, például kortikoszteroidok.

Attól függően, hogy mely életkorban alakul ki, a primer osteoporosis (a csontritkulás okaként ismert betegség nem mutatható ki) a következő csoportokra osztható:

• Fiatalok ismeretlen eredetű csontritkulása vagy idiopáthiás juvenilis osteoporosis
• Felnőttkori osteoporosis, melyet további két csoportra oszthatunk:
  • Idiopáthiás kriptogenetikus osteoporosis
  • Szenilis osteoporosis (involúciós vagy idős kori csontritkulás)

A csontritkulás megelőzése gyermekkorban kezdődik

Az osteoporosis gyökerei a gyermekkorban keresendők. Mivel a kalcium csontokba való beépülése a csontritkulás kialakulásának központi kérdése, így a helytelen táplálkozás a csontritkulás kialakulásának melegágya. A fiatalok körében az üdítőitalok fogyasztása egyre nagyobb méreteket ölt. Ráadásul ebben a korcsoportban az üdítőitalozás a tejfogyasztás rovására megy.

Általában nagyon ritkán esznek friss gyümölcsöt, zöldséget és halételeket. A táplálékkal felvett kalciumnak egyébként is átlagosan csupán 20-40%-a hasznosul (felszívódási ráta). A növekedésben pedig igen fontos szerepe van a felszívódási rátának. A csecsemőknél például az anyatejben lévő kalcium 75%-a felszívódik. A kalcium csontokba való beépülését segíti a D-vitamin, a tejtermékek és a gyümölcssavak.

Kimutatható, hogy felnőttként sokkal nagyobb csontsűrűséggel rendelkeznek azok, akik gyermekkorukban sportoltak. Érdekes például, hogy a combnyak megerősödött azoknál, akik 8-9 éves korukban valamilyen ugrósportot űztek heti 3 alkalommal 8 héten át.

Mitől ritkul a csont?

A csontok csontszövetből, kalciumból és foszfátból állnak. Az ásványi anyagok a csontszövetbe épülnek be, keménnyé és sűrűvé téve a csontokat. A csontszövet egy élő anyag, s mint ilyen, sejtjei állandóan képződnek, növekednek és lebomlanak. A felépülési folyamatok körülbelül a 40 éves korig zajlanak. Ezt követően a csonttömeg évről évre csökken. A felépülést és lebomlást többek között hormonok szabályozzák:

A D-vitamin és a pajzsmirigy hormonja, a kalcitonin a kalcium csontokba való beépülését segíti. A mellékpajzsmirigy parathormonja ezzel szemben elvonja azt a csontokból. A nemi hormonoknak, mint amilyen az ösztrogén és a tesztoszteron, szerepük van az említett hormonok képződésében és hatásában.

A csont azért „ritkul”, mert a hormonális szabályozó mechanizmus zavart szenved. A csontanyag a normálisnál nagyobb mértékben épül le. A kalcium nem raktározódik megfelelően. A csontok így vékonyabbak lesznek, elvesztik szilárdságukat, könnyebben eltörhetnek, a legfájdalmasabb, ha a csontszerkezet magától roppan össze.

A csontritkulás tünetei

Kezdetben csak enyhébb tünetek jelentkeznek, például ritkán hátfájás. Előrehaladott állapotban a csontok akár spontán módon is eltörhetnek. Leggyakrabban a combnyak (a combcsont felső elvékonyodó része a csont feji része alatt) és a csigolyák törnek el.

A csontritkulás kezelése

A csontritkulás miatti csonttörés kezelése nagyon nehéz, ezért a legfontosabb a csontritkulás kialakulásának a megelőzése.

• A mozgásnak és a helyes táplálkozásnak kulcsszerepe van a csontritkulás kezelésében és megelőzésében is. A rendszeres séta és a hátúszás vagy vízi torna heti két alkalommal nagyon jót tehet.
• Kalciumban és D-vitaminban gazdag ételeket fogyasszon.
• A gyógyszeres kezelés történhet biszfoszfonát-, teriparatid tartalmú szerekkel, stroncium-raneláttal vagy szelektív ösztrogén-receptor-modulátorral.
• Férfiak kezelésében a biszfoszfonátokhoz tartozó alendronát tartalmú gyógyszerek a leghatékonyabbak.
• Az elesés kockázatának csökkentése érdekében ne hordjon magas sarkú cipőt, és otthonában is alakítson ki biztonságos környezetet.
• A gyógyszeres kezelést beszélje meg orvosával!

Hogy előzhető meg a csontritkulás?

• Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt!

  Combnyaktörés: végzetes is lehet A csonttörések ellátása Csontritkulás (oszteoporózis) Visszérgyulladás trombózissal A mélyvénás trombózis tünetei Csontritkulásban szenvedő betegek étkezése Káosz a kórházi várólistákon A csontritkulás kezelése

  Mozogjon rendszeresen
• Egyen kalciumban gazdag ételeket, joghurtot, sajtokat, tejet, egyéb tejtermékeket és kalciumtartalmú ásványvizet válasszon.
• Nagyon fontos a D-vitamin is, ami például a halakban, a tojásban, a tejben és a vajban is megtalálható. Ezen kívül szervezetünk az UV sugárzás hatására maga is képes előállítani. Ezért minden nap töltsön legalább fél órát a szabadban. Ha az ég felhős, az UV sugarak akkor is hatnak a D-vitamin-termelésre. De óvakodjon a napégéstől és a nagy hőségtől! A napozás káros hatásaitól védje magát naptejjel, megfelelő ruházattal, kalappal!
• Használjon fluoridos sót ételei elkészítéséhez!
• Kerülje a dohányzást és az alkoholt, mert ezek a csontritkulás rizikófaktorai.
• Ne fogyasszon sok foszfáttartalmú ételt, mivel a túl sok foszfát csökkenti a kalcium hozzáférhetőségét a csontok számára. Foszfátban gazadag ételek a húsok, az ömlesztett sajtok, a kolbász, az üdítők, pl. a kóla. Az élelmiszeradalékok közül a foszfátot az E338-341 és az E450-es szám jelöli.
• Beszélje meg orvosával, hogy szükség van-e gyógyszeres kezelésre is megelőzés céljából.

Forrás: WEBBeteg
B. M., szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos