Gyomorégés és a savközömbösítők - Mikor alkalmazzunk gyógyszert?
frissítve:
A savközömbösítők régebben nagyon fontos gyógyszerek voltak a gyomorfekély kezelésében, ma már inkább csak a gyomorégés és egyéb emésztési panaszok esetén szedik őket.
| A téma cikkei |
| 3/1 A gyomorégés lehetséges okai 3/2 Gyomorégés és savközömbösítők - Mikor alkalmazzunk gyógyszert? 3/3 Táplálkozási tippek gyomorégés esetén |
Legnagyobb előnyük a többi szerhez képest, hogy recept nélkül is kaphatók. Hatásuk egyszerű reakción alapul, vagyis hogy a gyomorsavat a gyenge lúgként viselkedő savcsökkentők közömbösítik, sót képeznek, ezáltal kevesebb lesz a sav, és így a gyomor bontóenzimjei is elvesztik a működőképességüket.
Hatásuk attól függ, hogy az egyes vegyületek milyen mértékben oldódnak vízben (gyomornedvben), és hogy az őket alkotó ionoknak milyen élettani hatása van. Sok savcsökkentő hatóanyag van forgalomban.
A legnépszerűbb a nátrium-hidrogénkarbonát (nátrium-bikarbonát, szódabikarbóna), ami percek alatt csökkenti a gyomorfájást.
A savközömbösítés folyamata
A sav közömbösítése során szén-dioxid keletkezik, ami gyorsítja a gyomor ürülését, másrészt viszont feszítő érzést, böfögést vagy széltolulást okozhat. Ha túl sokat veszünk be belőle, túl sok nátrium szívódhat fel, ami szív- és vesebetegeknél és magasvérnyomás-betegségben szenvedőknél problémákat okozhat. Amennyiben szedése alatt nagy mennyiségű tejet fogyasztunk, akkor a tej-alkáli-szindróma alakulhat ki, melynek oka a nagy mennyiségű kalcium- és nátriumbevitel. Tünetei a fejfájás, gyengeség, hányás, székrekedés, hasi fájdalom, kalciumtartalmú vesekő/vesekövek képződése.
WEBBeteg diéták, és tanácsok az egészséges élethez |
| Diétázni szeretne, de nem tudja, hogyan fogjon hozzá? Akkor a WEBBeteg diétás tanácsai segíteni fognak Önnek! |
Magnézium-oxid, és magnézium-hidroxid is alkalmazható savközömbösítőnek, gyorsan hatnak, viszont hashajtó hatásuk van. A magnézium-triszilikát és magnézium-karbonát savközömbösítő hatása lassabban alakul ki, viszont tartósabb. Minden magnézium-sóra jellemző, hogy csak kismértékben szívódnak fel, de veseelégtelenségben nagyon lelassul a kiürülésük, és ekkor mellékhatásként lelassíthatják a szív működését.
Az alumínium-hidroxid bár gyenge savközömbösítő, mégis hasznos lehet savtúltengésben, mert a sósavval reakcióba lépve a képződő alumínium-klorid kocsonyaszerűen bevonja a gyomornyálkahártyát, és védi a sav károsító hatásától. Továbbhaladva a bélben megköti a foszfátot, ezt terápiásan magas foszfátszint csökkentésére is alkalmazzák, de akinek normális ez az érték, annál a foszfáthiány tüneteit, vagyis anorexiát, izomgyengeséget, és csontképzési rendellenességeket okozhat. Ha veseelégtelenség miatt nem tud normálisan ürülni az alumínium, akkor idegrendszeri problémák okozója lehet, és székrekedést is okozhat.
További cikkek a témában |
Csak orvosi felügyelet mellett
Tévhit, hogy ezek a szerek korlátlanul szedhetők bármiféle orvosi ellenőrzés nélkül, ugyanis sok más gyógyszer hatását módosítják. Nagyon sok gyógyszernek gátolják a felszívódását, ezáltal a hatását azzal, hogy a bélrendszerben megkötik ezeket. Ilyen hatóanyagok például a szívelégtelenségre szedett szívglikozidok, a béta-blokkoló vérnyomáscsökkentők, a kinolon, tetraciklin és cefalosporin antibiotikumok, a csontritkulás elleni biszfoszfonátok, a koleszterincsökkentők, sőt még a H2-blokkoló savcsökkentők is.
Emiatt legalább 2 órának kell eltelnie a két gyógyszer bevétele között. A nátrium-hidrogénkarbonátra jellemző, hogy például az acetilszalicilsav kiválasztását gyorsítja, így annak a hatása csökken. Ezt figyelembe kell venni aszpirin bevételekor, de akkor is, ha acetilszalicilsav tartalmú vérhígítót szedünk.
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
