A böfögés okai

A böfögés normális testi folyamat, amit leggyakrabban a túlzott levegőnyelés vált ki. Amennyiben a folyamat fokozott mértékű, állandó és nehezen kontrollálható, egészségi problémák jele lehet. A probléma vény nélkül kapható készítményekkel is kezelhető, de érdemes kivizsgáltatni a lehetséges okot.

Az emésztőrendszeri gázok

A gázok normálisan megtalálhatóak a gyomorban és a belekben, amik a szájon (böfögés) vagy a végbélen (szellentés) keresztül távoznak naponta több alkalommal. Az alkalmankénti, kontrollálható böfögés és szellentés nem ad okot aggodalomra. A gázok túlzott mennyisége mindkét esetben okozhat puffadást, kellemetlen feszítő érzést, leggyakrabban azonban más módon távoznak és mások a jellemző okok.

Kétféleképpen állítunk elő gázokat: amikor levegőt nyelünk, és amikor a vastagbélben lévő baktériumok segítenek megemészteni az általunk elfogyasztott élelmiszereket. Amint az emésztőrendszer lebontja az ételt, gázokat állít elő, amelyek főként szén-dioxidból, oxigénből, nitrogénből, hidrogénből és metánból állnak, ezek a bélgázok szellentésként távoznak. A gyomorban ugyanakkor az emésztés folyamán minimális szén-dioxid képződik, így amennyiben a gyomorban található túlzott mennyiségű gáz, az legtöbbször nem az emésztési folyamat, hanem levegőnyelés (aerophagia) eredménye, az elfogyasztott étel vagy ital hatása, ritkábban mögöttes egészségi probléma jele.

A lenyelt levegőtől általában böfögés útján (eructatio) szabadulunk meg. A levegő a gyomor tágulásával bizonyos mértékig nem okoz problémát, ám amennyiben már feszíti a gyomor falát, a nyelőcső záróizma ellazul és a levegő a szájon át böfögésként távozik.

A levegő egy része a gyomorból a belek felé továbbítódik, így hozzáadódik a bélrendszerben termelődő gázokhoz, és bélgázként a végbélnyíláson át hagyja el a testünket. Fordított irányú folyamat nem jellemző, azaz a bélgáz nem jut vissza a gyomorba és nem része a böfögésként távozó gázoknak.

A levegőnyelés (aerophagia) okai

Levegőt mindenki nyel, az étkezések során természetes, hogy az elfogyasztott étellel és itallal akaratlanul levegő is kerül a gyomorba. Amikor azonban a folyamat kellemetlen panaszokat okoz, az már túlzott mennyiségű levegőnyelére utal, amelynek érdemes végiggondolni az okait és változtatni rajtuk.

A túlzott levegőnyelés elsősorban életmód eredetű:

• túl gyors étkezés
• beszéd átkezés közben
• rágózás és cukorka-szopogatás
• szénsavas italok fogyasztása
• dohányzás
• szájlégzés
• rosszul illeszkedő műfogsor

A levegőnyelés összefüggésben lehet egészségi problémákkal:

• a szájlégzés gyakran a horkolással, orrdugulással vagy krónikus orrmelléküreg-gyulladással függ össze
• stressz és szorongás hatására fokozódik a levegőnyelés

A levegőnyelés csökkenthető ezen kiváltó tényezők elkerülésével vagy kezelésével, például a lassú, nyugodt étkezéssel, a rágózás és dohányzás mellőzésével, stresszkezeléssel és az orrlégzést akadályozó betegségek gyógyításával.

Elfogyasztott ételek

Az emésztés során a gázok többsége a belekben képződik, azonban kisebb részben már a gyomorban is megindul a folyamat. Éppen ezért az elfogyasztott táplálék hatással van a gyomor gáztartalmára, így a böfögés gyakoriságára is.

• Lúgos ételek (zöldségfélék) és a gyomorsav találkozásakor szén-dioxid szabadul fel.
• Lassan emészthető (zsíros és fehérjedús) ételek fogyasztásakor az étel több időt tölt el a gyomorban, ennek folyamán gázok szabadulhatnak fel.
• A szénsavas italok (üdítő, sör, pezsgő) ugyancsak fokozzák a gyomorba kerülő gázok mennyiségét.

Amikor a böfögés orvosi probléma jele

A böfögés hátterében akkor kell valamilyen betegségre gyanakodni, ha az krónikussá válik, ha erős szaga van, vagy ha olyan egyéb emésztőszervi panaszok is társulnak hozzá, mint a hasfájás, görcs, korai teltségérzet, székelési szokások megváltozása.

Az alábbi betegségek tünete lehet a gyakori böfögés:

Refluxbetegség - A nyelőcső és a gyomor közötti záróizom gyengülése nem csak a gyomorsav visszaáramlását teszi lehetővé reflux esetén, hanem a savas felböfögés is gyakoribbá válik. Refluxbetegeknél gyakoribb a levegőnyelés is.

Gyomorhurut - A gyomornyálkahártya gyulladása, azaz a gyomorhurut (gastritis) irritációt okoz, ennek hatására gyakoribbá válik a böfögés.

Diszpepszia - Funkcionális betegség, diszpepsziában szervi ok nélkül tapasztalható korai teltségérzet, hasi diszkomfort, puffadás, böfögés.

Helicobacter pylori fertőzés - Bakteriális fertőzés, a Helicobacter pylori kellemetlen szagú böfögéssel, gyomorfájással, puffadással járhat.

Gyomorfekély - A gyomorfekély jellegzetes tünete az éhségfájdalom, de kísérő tünet lehet a böfögés is.

Gyomorürülési zavar - A gyomor működésének lassulása (gasztroparézis) miatt az étel nem távozik elég gyorsan a gyomorból, a beinduló erjedési, rothadási folyamatok büdös felböfögést eredményeznek.

Egyéb emésztőszervi betegségek - A túlzott bélgázképződést okozó bélrendszeri és epehólyag-betegségek közvetve fokozhatják a böfögést is. Bár a belek gáztartalma nem jut vissza a gyomor irányába, a haspuffadás csökkenti a gyomor számára rendelkezésre álló teret, ezáltal fokozhatja a panaszt. Ezen a közvetett úton okozhat gyakori böfögést például a laktóz- vagy fruktózintolerancia, az epekövesség, a kontaminált vékonybél szindróma, továbbá az irritábilis bél szindróma (IBS) is.

Hogyan diagnosztizálható a kiváltó ok?

Amennyiben a böfögés az egyetlen panasz, első lépésként érdemes a levegőnyelés csökkentése érdekében lépéseket tenni a mindennapos szokások megváltoztatásával. Más emésztőszervi kísérőtünetek, bűzös szag esetén azonban mindenképp kivizsgálás javasolt.

Mivel a böfögés okai között a legfontosabb a táplálkozás lehet, az orvos tudni akarja, mit eszik és pontosan miyen tünetei vannak. Ennek érdekében étkezési napló vezetésére kérheti meg, mely segít megállapítani, melyek az állapotért felelős élelmiszerek. Valószínűleg azt is figyelnie kell, naponta hányszor ereszt ki gázt. Lehetséges, hogy bizonyos élelmiszereket (pl. tejtermékek, erjedésre hajlamos élelmiszerek) ki kell iktatnia az étrendjéből.

A krónikus böfögés esetén az orvos a túlzott levegőnyelés okait keresi, melyhez szükség esetén a nyelőcső és gyomor endoszkópos vizsgálata, gyomortükrözés társul.

Amennyiben felmerül valamilyen háttérbetegség gyanúja, a tövábbi vizsgálatokat ez határozza meg. A hidrogén kilégzési teszt segít például a laktóz intolerancia diagnosztizálásában, vastagbélbetegségek gyanúja esetén elengedhetetlen a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia). Rendszerint sor kerül laborvizsgálatok elvégzésére is pl. a gyulladásos folyamatok kivizsgálása céljából.

A krónikus böfögés kezelési lehetőségei

A böfögéssel kapcsolatos problémákat leginkább étrendváltoztatással, és a kevesebb levegőnyelés technikájának elsajátításával lehet kezelni.

Az étrendváltoztatás azt is jelentheti, hogy meg kell szüntetni a gázképződésért felelős ételek fogyasztását. Konzultáljon orvosával vagy egy dietetikus szakemberrel, hogy olyan étrendet állítsanak össze, mely biztosítja a megfelelő tápanyagellátást, ugyanakkor csökkenti a gázképződést.

A gyógyszertárakban vény nélkül is kapható savlekötők is csökkenthetik a gáztermelődést. A laktóz intoleranciában szenvedők számára, a laktáz enzimek segíthetnek megemészteni a tejtermékek laktóz tartalmát.

Amennyiben betegség igazolódot a panasz hátterében, az adott betegségnek megfelelő terápia eredményezheti a krónikus böfögés megszűnését is.

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; WebMD, Cleveland Clinic
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos