• A bélelzáródás okai, tünetei és kezelési lehetőségei

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        A bélelzáródás (ileus) egy olyan gyűjtőfogalom, melybe a bél különböző eredetű passzázszavarával járó folyamatai tartoznak. Mi minden állhat a háttérben? Mi a teendő?

        A bélelzáródás típusai

        Két fő csoportra osztjuk őket a klinikai gyakorlatban: a mechanikus és a paralitikus bélelzáródásra. Gyakran a kettő keveredhet egymással, ilyenkor nem lehet élesen elválasztani a látott képet a következményes, társuló kórfolyamattól (pl. egy daganat okozta bélelzáródás a bélfalkárosodás és hashártyagyulladás következtében közvetetten is a bél mozgásának leállásához vezethet).

        A mechanikus bélelzáródás során a bél üregében, a bélfalban vagy a beleken kívül lévő ok, elváltozás zárja el a belet. Paralitikus típus esetén számos kórkép vezethet a belek mozgásának leállásához (ilyenek lehetnek gyulladások, köztük a gyulladásos bélbetegségek, vagyis IBD, egyes anyagcsere-betegségek, esetleg sérülések).

        Olvasson tovább! Diéta irritábilis bél szindrómában szenvedőknek

        A bélelzáródás az akut hasi katasztrófák közül az egyik leggyakoribb kórkép. Gyakoribb a mechanikus ileus, és az esetek nagyobb részében a vékonybelek területén alakul ki.

        Hirdetés

        A bélelzáródás okai

        A mechanikus bélelzáródás leggyakoribb okai:

        • A beleket belülről elzáró elváltozás, pl. székletrög, idegentest, táplálék, epekő, bélféreg.
        • A bélfalban kialakult elváltozás, pl. daganat, polip, gyulladt szövetszaporulat.
        • Külső elváltozások, pl. műtét utáni összenövések, hasűri daganat.
        • A bél csavarodása is okozhat mechanikus ileust.

        Bármilyen ok miatt bekövetkező mechanikus elzáródás a bélben a bélmozgás leállásával jár, mely során a stagnáló béltartalomban megindul a baktériumok szaporodása, a bél nyálkahártyájának gyulladása is. Bélfal sérülést követően hashártyagyulladás is kialakulhat, mely tovább rontja magát az bélelzáródást is. A bélbe kerülő folyadék és tápanyag csökkent felszívódása folyadékhiányhoz, kiszáradáshoz, sőt, akár veseelégtelenséghez is vezethet.

        A paralitikus bélelzáródás okai lehetnek:

        • Súlyos betegségek, anyagcsere eltérések következményei, pl. alacsony káliumszint, elektrolit zavar, alacsony fehérjeszint, cukorbetegség, vesebetegség, májbetegség, pajzsmirigy alulműködés.
        • Egyes gyógyszerek, pl. nyugtatók, pszichiátriai szerek, kemoterápiás vegyületek.
        • Gyulladások, pl. hashártya- vagy bélgyulladás, szepszis.
        • „Reflexes folyamatok”, pl. műtét után, gyomor kilyukadását követően, hasnyálmirigygyulladás, hasi sérülések.
        • Vérellátási zavar miatt.
        • Idegrendszeri eltérések miatt, pl. daganat, trauma, gyulladás, fertőzés, gerincvelőben zajló elváltozások során.
        • Mérgezések pl. ólom-, gomba- vagy vegyszermérgezés.

        Milyen tünetei lehetnek a bélelzáródásnak?

        A panaszok jellege függ az elzáródás mértékétől és helyétől is:

        • Hányinger, hányás: ha az elzáródás a vékonybél felső szakaszán következik be, a gyomortartalom hányinger és hányás formájában távozik. A folyamat előrehaladtával mindig van hányás, ami a pangó bélsárt tartalmazza.
        • Széklethiány: a bélmozgások leállnak, nincs széklet és bélgáz ürülés sem.
        • Hasfájás: a beteg kifejezett hasi fájdalomra panaszkodik.
        • Láz: a bélben elszaporodott baktériumok lázas állapotot, végső soron sokszervi elégtelenséget is okozhatnak. A gyulladt bélfal átlyukadhat, bélelhalást, hasűri fertőzést is okozva.
        • Gyengeség: a beteg elesett állapotú, közérzete rossz.
        • Szapora szívverés: a kórfolyamat előrehaladtával megjelenő folyadékhiány miatt alacsony a vérnyomás, szapora a szívverés. Vese és szívelégtelenség, folyadékhiányos sokkos állapot alakulhat ki.

        Ha a folyamat lassan alakul ki, mert az elzáródás részleges és fokozatosan romlik (pl. növekvő daganat), akkor a tünetek lehetnek szerényebbek, vagy elhúzódóan fellépők.

        Milyen vizsgálatok történnek ileus gyanúja esetén?

        A beteg kórelőzményének felvétele, a tünetek panaszok jellege, ismerete is segíti a gyors diagnózist.

        A beteg fizikális vizsgálata során a küllem, bőr tónusa, verejtékessége, a vérnyomás és pulzus vizsgálata történik. A has puffadt, kemény, nem betapintható, érintésre is gyakran fájdalmat jelez a beteg. Hallgatózással bélhang a has felett nem hallható. A vizsgálat része az úgynevezett rektális digitális vizsgálat, amikor a kezelőorvos ujjával betapintva ellenőrzi a végbél állapotát, tartalmát. Amennyiben teljesen leállt a bélműködés, nincsen széklet a végbél ampullának nevezett részében.

        Laboratóriumi vizsgálat során számos dologról képet kapunk: zajló gyulladásról, fertőzésről, az elektrolit háztartásról, vese és májfunkcióról.

        Képalkotó vizsgálat során láthatóvá válnak bélmozgást nem mutató, tágult, folyadék nívókat tartalmazó belek. Hasi ultrahang és hasi röntgen elvégzése sokszor elégséges. Ha felmerül komplikáció, hasi CT, angiográfia, MR is történhet. Ritkán vastagbéltükrözés is történik.

        A bélelzáródás kezelése

        Ha az elzáródás egyértelműen mechanikus akadály miatt van, sebészi feltárás szükséges. A műtét sürgősségét is a látott kép és a háttérben álló ok szabja meg. Addig is, hogy a terhelés és nyomás csökkenthető legyen, gyomorba vagy a felső vékonybelekbe levezetett szondát alkalmaznak.

        Nem teljes elzáródás esetén a belgyógyász és sebész közös döntése alapján, amely egyénre szabottan történik, megkísérelhetik a bélműködés leállásának műtét nélküli megoldását. Ez nem teljes elzáródásnál, illetve kizárólag egyértelműen anyagcsere probléma vagy elektrolit eltérés által kiváltott ok esetén próbálható meg, ha ténylegesen van esély műtét nélkül megoldani a bélműködés leállását. Sikertelenség estén időben szükséges műtétre felkészíteni a beteget.

        Tüneti kezelésként a szonda mellett szükséges a folyadékháztartás, az elektrolitok rendezése vénásan adott infúziók formájában. A láz és fádalom csillapítása, hatékonyságában széles spektrumú antibiotikum adása.

        Megelőzhető?

        A bélelzáródás nem előzhető meg. A kiváltó tényezőtől függ a kialakulás és a gyógyulás esélye is. Jóindulatú vagy paralitikus bélelzáródást okozó, megoldható alapelváltozás mellett jó eséllyel gyógyítható. Viszont a teljes elzáródást okozó daganat gyógyulási hajlama összességében gyenge. A kialakult bélelzáródás esetén mindig fontos az orvoshoz fordulás és a terápia megkezdésének ideje is.

        A bélelzáródásos esetekben a halálozás aránya 10% körüli, de a túlélési esélyek nagyban függnek a kóroktól. Minél hamarabb megoldódik a bélelzáródás, és megindul a bélmozgás, annál nagyobb az esélye, hogy nem lesz komplikáció, sokszervi elégtelenség, súlyos fertőzés.

        Olvasson tovább! Időskori székrekedés - Kiváltó okok és kezelési módszerek

        Dr. Ujj ZsófiaForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2018.08.14 09:41, Megjelenés: 2018.08.07 09:35
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Hematológia

        Hematológia

        Dr. Soltész Annamária

        Esszenciális trombocitémiában a vérlemezkeszám nagyon megnő. Tünetek és kezelés.

        Bioritmus

        Bioritmus

        Dr. Kónya Judit

        A nem megfelelő bioritmus számos betegség forrása lehet, szívbetegséghez is vezethet.

        A haspuffadás gyógyszeres kezelése

        A haspuffadás egy gyakran előforduló emésztőrendszeri állapot, amelyet okozhatnak bizonyos betegségek, a helytelen életmód vagy egyszerűen csak a nem megfelelő módú vagy összetételű táplálkozás. Tünetei könnyen felismerhetőek. Ezek általában a teltségérzet, felfúvódás, hasfájás, feszülő érzés a hasban, böfögés. Mindezen tüneteket a felgyülemlő és nehezen távozó bélgázok okozzák. Milyen típusú gyógyszerekkel enyhíthető a haspuffadás?

        Mi okozhat székrekedést? A táplálkozástól a bélbetegségekig

        Napjainkban egyre gyakoribb, népegészségügyi probléma a székrekedés, az aranyeresség, az irritábilis bél szindróma. A székrekedés gyakorisága az életkor előrehaladtával emelkedik, 60 év fölött a lakosság 20-30 százalékát érinti.

        A székrekedés veszélyei és kezelése

        Az, hogy mi számít székrekedésnek a gyakoriság tekintetében, egyénenként változó. Ennek az oka, hogy a normális székletürítés gyakorisága napi három és heti három között mozog. Az, ami Ön számára optimális, az lehet, hogy másnak nem az.

        Biztos tippek székrekedés ellen

        A rendszeres fizikai aktivitás, a rostban gazdag táplálkozás, a sok folyadékfogyasztás és egyes esetekben székletlágyító szerek alkalmazása mind hozzájárulhat a székrekedés elkerüléséhez.

        Emésztési zavar - Ismerje meg a tüneteket és a kezelési módokat

        Az emésztési zavar gyakran egy mögöttes probléma, mint például a gastrooesophagealis reflux betegség (GERD), fekélyek vagy epehólyag-betegség tünete. A dyspepsia néven ismert emésztési zavar az étkezés utáni kellemetlen teltségérzet leírására szolgál. A gyomor felső részének égő fájdalma kísérheti.

        Elsősegély székrekedésre - Hogyan lehet segítségére a szilva?

        A szilva nemcsak fontos vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, hanem székrekedés esetén is segítséget jelenthet, és közvetve hozzájárulhat bizonyos betegségek kockázatának csökkentéséhez. Az érett termés gyümölcscukor (fruktóz) tartalma azonban nagyon magas, ami miatt a fruktózintoleranciában és fruktózmalabszorpcióban szenvedőknek le kell mondaniuk a fogyasztásáról. Magas fruktóztartalmánál fogva a kalóriadúsabb gyümölcsök közé tartozik.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA