Ezeken múlik a jó alvás

Mit nevezünk jó alvásnak? A válasz meglepően sokféle lehet. Az ugyanis, hogy ki mennyire érzi magát kipihentnek, sok különböző tényező finom összjátékán múlik. Amikor arra keressük a választ, mi lehet az oka az alvászavarainknak, érdemes tisztában lenni ezekkel. (x)

Nem és életkor: a biológia közbeszól

A nők és a férfiak alvásmintázata eltérő: a kutatások szerint a nők gyakrabban szenvednek álmatlanságtól, míg a férfiaknál gyakoribb az alvási apnoé. Az életkor előrehaladtával pedig csökken a mélyalvás fázisainak aránya, ami miatt az idősebbek gyakrabban ébrednek fel éjjel, és nappal is fáradékonyabbak lehetnek.

Tudta? Egy 20 éves fiatal átlagosan 7,5 órát alszik naponta, míg egy 70 éves ember már csak 6-6,5 órát. Az alvás pedig nemcsak mennyiségében, hanem minőségében is változik az évek során.

Évszakok és környezet: a természet ritmusában

Az alvást az évszakok és a fényviszonyok szintén befolyásolják. A téli hónapokban a hosszabb sötétség segíti az alváshormon termelődését, ezért sokan jobban alszanak ilyenkor. Nyáron viszont a meleg és a korai napfelkelte megzavarhatja a pihenést. Az sem mindegy, hol élünk: a városi zaj, a fényszennyezés vagy épp a légszennyezettség jelentősen ronthatja az alvásminőséget – a nagyvárosban élők átlagosan fél órával kevesebbet alszanak, mint a vidéki lakosság.

Tudta? Az északi országokban, ahol télen szinte egész nap sötét van, az emberek átlagosan napi 30 perccel többet alszanak, mint nyáron.

Kultúra és társadalmi elvárások: a „jó alvás” fogalma

Az, hogy mit tekintünk „megfelelő alvásnak”, kulturálisan tanult minta is. A japánok például híresek arról, hogy napközben is képesek röviden szundítani (ezt inemurinak nevezik), ami teljesen elfogadott társadalmilag. Az angolok ezzel szemben az éjszakai alvást tartják ideálisnak – és jóval szigorúbban ítélik meg a nappali pihenést.

Tudta? Japánban az emberek átlagosan 6 óra 22 percet alszanak éjszaka, míg Franciaországban ez 7 óra 7 perc. Ez a 45 perc különbség hosszú távon akár a munkahelyi teljesítményben és a mentális egészségben is kimutatható.

A társasági apnoé: amikor a hétvége árt az alvásnak

A legújabb kutatások egy különösen érdekes jelenségre, az úgynevezett social apnoéra hívják fel a figyelmet. A Flinders Egyetem tudósai 70 ezer ember alvási adatait elemezve arra jutottak, hogy az alvási apnoé – egy súlyos, légzéskimaradással járó alvászavar – a hétvégéken jelentősen romolhat. Ennek oka nem más, mint az a tévhit, hogy hétvégén „bepótolhatjuk” a hét közben kimaradt alvásmennyiséget. A jelenség neve nem véletlen: a társasági élet szociális hatásai és a túlalvás valós fiziológiai problémákat idézhetnek elő, tönkretéve épp azokat az éjszakákat, amikor a leginkább szeretnénk pihenni.

Tudta? A vizsgálat szerint már 45 perccel több alvás is 47%-kal növelheti az apnoé kockázatát, különösen, ha ezt alkoholfogyasztás, dohányzás vagy a megszokottnál későbbi lefekvés kíséri.

Rendszeresség – a jó alvás kulcsa

Az alváskutatók szerint a megoldás egyszerű: a rendszeresség. Testünk belső órája ugyanis csak akkor működik hatékonyan, ha nap mint nap hasonló időben fekszünk és kelünk. Hétvégén sem érdemes radikálisan eltérni a megszokott rutintól, hiszen ez könnyen vezethet kialvatlansághoz vagy alvászavarokhoz.

Átmenetileg segíthetnek a gyógynövények

Ha sikerül is kialakítanunk a számunkra megfelelő alvásrutint, adódhatnak olyan átmeneti időszakok, amikor mégis alvászavarokkal küzdünk. Ilyenkor segíthetnek a gyógynövénykivonat-tartalmú gyógyszerek is. Ilyen növényi gyógyszer a Sedacur forte, amely a macskagyökér, a komló és a citromfű kivonatát tartalmazza. A Sedacur forte napközben alkalmazva nyugtató, feszültségoldó hatású, este pedig segíti az elalvást, és nyugodt, pihentető alvást biztosít. Mivel nincs negatív hatással a koncentrációra, nappal nem tompítja a figyelmet, nem növeli a reakcióidőt, és az autóvezetéshez szükséges készségeket sem befolyásolja. A Sedacur forte vény nélkül kapható a patikákban.