• Kiütéses gyermekkori betegségek

        WEBBeteg - Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász, Dr. Sarkadi Adrien, infektológus
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász, Dr. Sarkadi Adrien, infektológus

        A kiütéses betegségeket általában a fertőző betegségekhez kötik. Számos más betegség járhat azonban még kiütéssel, illetve olyan bőrelváltozással, melyek kiütések benyomását keltik. A teljesség igénye nélkül áttekintjük, leggyakrabban mit tapasztalhatunk gyermekünk bőrén.

        Pelenkakiütés, pelenkadermatitis

        A pelenkakiütés nevéből következően főként csecsemőkorban fordul elő, a kisded bőrének pelenkával fedett részén pirosasan elszíneződött, gyulladt, foltszerű, helyenként összefolyó bőrpír formájában jelenik meg. A vizelet, széklet savas maró hatása miatt a bőr védőrétege sérül, a bőr felázik és begyullad. Tipikus és gyorsan jelentkező szövődmény, szinte társjelenség a felülfertőződés, leggyakrabban a bőr és a széklet normál flórájának tagjaival, elsősorban a Candida albicans gombával. Ennek jele, ha a bőrtünetet foltszerű, fehér váladék fedi be.

        A megelőzés fő eszköze a vizelet- illetve székletürítés utáni gyors pelenkacsere, az új pelenka zárása előtt nedves, majd száraz törlővel történő áttörlés, ápoló, hidratáló krémek alkalmazása. Ha felülfertőződött bőrterületről van szó, akkor speciális gombaellenes, esetleg antibiotikus krémmel kell kezelni a bőrt, melyet orvosuk írhat fel. A megfelelő készítmények esetenként vény nélkül is elérhetőek lehetnek, bár érdemesebb szakember tanácsát igénybe véve eljárni.

        A minden gondosság ellenére ismétlődő bőrgyulladás hátterében felmerülhet a pelenka anyagára adott reakció is, ezt figyelembe véve érdemes lehet felvetni a pelenka típusának leváltását, más anyagú, esetleg hipoallergén termék kipróbálását.

        Bővebben Bővebben a pelenkakiütésről itt olvashat

        Hirdetés

        Méhcsípés-allergia

        A csípés helyén a bőr kipirosodik, a bőr feszül, fájdalmas lesz. Néha a méhcsípés hatására allergiás reakció lép fel, viszkető, csalánkiütéshez hasonló bőrelváltozások jönnek létre szerte a testen. Az allergiás folyamat érintheti a gégét is: a gyermek nehezen veszi a levegőt, rekedt, majd a légutak elzáródhatnak. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni illetve mentőt hívni, a segítség érkezéséig kalciumot itassuk a gyermekkel. A méhcsípésre allergiás gyermekeknek a gyógyszerüket mindig maguknál kell hordani, és méhcsípés esetén be kell nekik adni.

        Allergiás bőrkiütés, csalánkiütés

        A szervezet allergiás reakciója kialakulhat számos kontaktusra: mosószerre, tisztálkodási szerre, krémre, fémekre, napsütésre, valamint a szervezetbe bevitt ingerekre, leggyakrabban ételre és gyógyszerekre.

        A bőrtünetek között előfordulhat a vörös, tűszúrásnyi enyhén viszkető kiütésektől a foltszerűen összefolyó, bőrfelszínből kiemelkedő, fehéren feszülő közepű típusos csalánkiütésig többféle elváltozás. Kizárólag az arcon, törzsön, de gyakran teljes testszerte előforduló bőrjelenséggel is találkozhatunk. Tartósan fennálló irritatív hatás esetén a bőrön száraz hámlással járó allergiás dermatitis tünetei is megjelenhetnek, melyek kiterjedése szintén változatos lehet.

        Hogyan deríthető ki, hogy mi okozta a kiütést? Sokszor mi, szülők magunktól mondjuk, hogy olyat evett a kicsi, amit korábban nem, vagy, hogy mosószerváltás történt. Eseti előfordulás alkalmával gyakran nem derül ki a kiváltó tényező. Tartós fennállás, rendszeres előfordulás esetén allergológiai vizsgálatra (bőrteszt illetve vérvételből történő allergia vizsgálat) lehet szükség, így adódhat esély a kiváltó allergén azonosítására és kiiktatására.

        Rovarcsípések

        Nemcsak az udvaron, fűben, homokban vagy állatok közelében játszó gyermek találkozhat ízeltlábúakkal, hiszen a lakás belső környezetében hideg elől megbúvó, esetleg ruhánk, cipőnk segítségével behurcolt rovarok, pókok, hangyák, poloskák, a nyári időszakban rajzó szúnyogok és éberré váló méhek előbb-utóbb szinte elkerülhetetlenül találkoznak a gyermek bőrével.

        A rovarcsípésekre általánosan jellemző, hogy lehetnek csoportosak illetve egyedülállóak, közepükben általában azonosítható a szúrcsatorna, mely a csípés vakarása következtében hámfosztottá válhat, esetleg vérezhet. A pókok, méhek és szúnyogok csípését gyakran enyhe lokális allergiás reakció kíséri, a csípésnek változatos méretű udvara keletkezhet, esetleg enyhe véraláfutás is megjelenhet a környezetben, különösen ha nem kerülhető el a vakarással kiváltható hámfosztás és irritáció (a gyermek nehezen fogadja meg a “ne vakard” utasítást).

        Fertőző betegségek

        Háromnapos láz (roseola infantum, exanthema subitum, hatodik betegség)

        A HHV-6 és 7 vírusok által okozott roseola infantum cseppfertőzéssel terjed. Hirtelen jelentkező magas, gyakorta 39 fok feletti lázzal indul, a gyermek levert, ágynyugalmat kíván, kedvetlen, nyűgös. A magas láz miatt általában sor kerül a háziorvos felkeresésére. Tüneti szerek, nem szteroid gyulladásgátló és lázcsillapítás alkalmazása mellett a láz tovább folytatódik, a gyermek általában a harmadik 24 órát is lázasan tölti. Ez rendszerint már igen aggasztó a szülő számára, esetenként ismételt háziorvosi vizsgálatra, antibotikum váltásra is sor kerül. A harmadik lázas nap végén azonban a láz hirtelen, “villámcsapásszerűen” megszűnik, és a gyermek bőrén testszerte tűszúrás szerű vörös kiütések jelennek meg. Ezzel egyidőben a gyermek kedélyállapota, hangulata kifejezetten javul, megélénkül, ismét játszik.
        A háromnapos lázat követő kiütéses bőrfolyamat a HHV-6 vírus fertőzés típusos, tankönyvi lefolyása. Amennyiben a gyermek antibiotikum kezelésben részesül, a láz megszűnését gyakran tévesen antibiotikum hatásnak tulajdonítják, a kiütések megjelenését pedig tévesen gyógyszerallergiás reakciónak titulálják (ekkor kerülnek az anamnézisbe a téves antibiotikum allergiák). A HHV-6 fertőzés azonban vírusbetegség, amelyre semmilyen antibiotikum nem hatékony, és lefolyása az esetek jelentős részében teljesen ártalmatlan, magától szűnik meg.
        A háromnapos láz típusosan a 3-4 év alatti gyermekek betegsége, felnőttkori rokon formája a HHV-7 által okozott Pytiriasis rosea.

        Bővebben A háromnapos láz (roseola infantum)

        Fontos tudni!

        A bárányhimlő elleni védőoltás főleg azoknak javasolható, akiknél az óvodáskorú, még bárányhimlőn át nem esett gyermek mellett kiscsecsemő vagy terhes, még bárányhimlőn át nem esett anyuka van.

        Bárányhimlő

        A bárányhimlő jellemzően gyermekközösségi megbetegedés, kifejezetten nagy fertőzőképességgel, így gyakran fordul elő az óvodáskorúak körében. A Varicella Zoster nevű vírus okozza, cseppfertőzéssel (azaz köhögéssel, tüsszentéssel) terjed.

        A jellemző hólyagos bőrkiütések megjelenése előtt 2-3 héttel a vírus már a szervezetben lappang, és 2-3 nappal korábban a gyermek már tüsszögéssel, köhögéssel folyamatosan fertőzi a környezetét. A lappangási idő után a betegség bevezető tünete a hőemelkedés, láz, rossz közérzet, orrfolyás. Ezután kis piros kiütések jelennek meg a törzsön, a hajas fejbőrön, melyek 5-6 óra múlva hólyagos, viszkető kiütésekké alakulnak át. A fertőzésnek van olyan formája is, amikor csak 1-2 kiütéssel jár, de sajnos előfordul szövődményekkel járó súlyosabb formája is.

        Mit érdemes tenni? A vakarózást lehetőség szerint meg kell akadályozni, hiszen az elvakart kiütés helye örökre megmarad, másrészt a hámfosztással belépési kaput biztosítunk a bőr normál flórájában élő baktériumoknak, melyek felülfertőzhetik a kiütéseket. Orvosunk hűsítő hintőport javasolhat a kellemetlen viszketés enyhítése érdekében, a rázókeveréket kerülni kell. A gyermek ne fürödjön, hanem inkább zuhanyozzon. A pörkök lehullásáig a gyermek fertőzőnek tekintendő, közösségbe ne menjen!

        Bővebben A bárányhimlőről részletesen itt olvashat

        Rózsahimlő

        A himlők közül a rózsahimlő napjainkban már elvétve fordul elő, mivel a gyerekeket kötelezően beoltják ellene 15 hónapos korukban. Előfordulhat azonban a fiatal felnőtt populációban, akik korábban nem részesültek védőoltásban. Magyarországon nagyon jó az oltási fegyelem, a lakosság nagy része részesült védőoltásban, sajnos azonban a környező országokban nem mindenhol oltanak sem a rózsahimlő, sem más kórokozók ellen, így időnként hazánkban is megjelennek ezek a fertőzések. Ha még nem voltunk rózsahimlősek és nem oltottak be minket ellene, akkor gyermekvállalás előtt legalább három hónappal feltétlenül oltassuk be magunkat háziorvosunkkal, mert ha a rózsahimlőt terhesség alatt kapjuk el, az a magzat számára végzetes lehet!

        Erythema infectiosum (ötödik betegség, lepkehimlő)

        A parvovirus B19 által okozott, cseppfertőzéssel terjedő vírusos fertőző betegség, amely típusosan az óvodás, kisiskolás korú gyermekek közösségi betegsége. Enyhe, jellegtelen tünetekkel kísért betegséget követően jelennek meg a gyermek bőrén testszerte vörös foltszerű, szabálytalan szélű kiütések, típusos megjelenés esetén összefolyó gyűrűszerű képletek, törzsi túlsúllyal (megalerythema), az orcákon pedig teljesen összefolyó, az orrnyergen átívelő vörös pír tűnik fel “pillangószárnyra” emlékeztetve. A kiütések hosszasan gyógyulnak, a lefolyás során hámlás is előfordul. Vérvizsgálat esetén vérszegénység, csökkent fehérvérsejt-szám hívja fel a parvovirus fertőzés csontvelődepresszív hatására a figyelmet.

        Bővebben A lepkehimlő tünetei, okai, kezelése

        Kéz-láb-száj betegség (coxackie vírus betegség)

        Coxackie B vírus által okozott, bölcsődés-óvodás kórú gyermekek hólyagos betegségének zajlása során a kezdeti láz mellett hamar megjelenhet a folyadék- és táplálékfelvétel vontatottsága, hiszen a szájnyálkahártyán a betegség korai szakában kialakulnak a szájpadot és a garatíveket érintő hámfosztott, gombostűfejnyi csoportos aphták, melyek kifejezett fájdlommal, nyelési panasszal, nyálcsorgással járhatnak. A betegség előrehaladtával a szájnyálkahártya tünetek mellett nagy gyakorisággal csatlakozik a talpat és a tenyeret érintő fájdalmas, mélyről előbújó feszes hólyagszerű bőrkiütés (kéz-láb-száj betegség), ami enyhébb intenzitással és apróbb, kevésbé hólyagos jellegű elemekkel a végtagokra és az ajkakat övező régiókra, akár az egész arcra is terjedhet. A gyermek vontaott folyadékfelvétele, több napig tartó magas láza kiszáradással fenyegethet, ezért gyakran van szükség kórházi ellátásra, vénás folyadékpótlásra.

        Bővebben Kéz-láb-száj betegség: okok, tünetek, kezelés

        Skarlát (Streptococcus okozta mandulagyulladás)

        A betegség kezdetén a gyermek fájlalja a torkát, nyelési fájdalomra panaszkodik, étvágytalan, elutasítja a folyadékot. A torokba tekintve megduzzadt, vérbő udvarral körülvett mandulákat látunk, melyek felszínén gombostűfejnyi, foltszerű, sárgás-fehér lepedékszigetek tűnnek elő. A gyermek szája körül sápadt udvar jelenik meg, orcái kipirultak, a hajlatokban, majd a törzsre, végtagokra terjedően grízes tapintatú, vörös tűszúrásnyi kiütések alakulnak ki, a gyermek nyelvét vastag, hófehér lepedék fedi. A kórokozó mai napig 100%-ban érzékeny penicillinre és annak származékaira, tehát a bakteriális torokgyulladás kezelésének célzatával alkalmazott minden egyéb készítmény túlkezelésnek és felesleges terhelésnek tekinthető, kivételt képeznek a penicillin allergiás betegek esetei. A bőrtünetet nem a közvetlen baktériumhatás, hanem az általa termelt toxin okozza, a klinikai kép az első alkalmazott antibiotikum dózist követően ugrásszerűen javul, a bőrtüneteket a gyógyszeres kezelés szinte “elfújja”.

        Bővebben Skarlát - Tünetek és kezelés

        Ótvar

        A bőr természetes baktériumai által okozott fertőző betegség. Apró, fehér bennékű hólyagos bőrtünete először ott jelenik meg, ahol hámsérülés alakul ki és a baktériumok beléphetnek a bőr mélyebb rétegeibe. A tünet vakarása révén továbbterjed a vakarásnyomok útján. Az elváltozások típusos megjelenési helye a száj körüli régió, az arc egyéb bőrterületei. A baktériumot a gyermek a fertőzött kezével viszi tovább a játékokra, a társa testére, így nem egyszer már 5-6 gyermek érintett az óvodában, mire az első orvoshoz kerül. Az elvakart, hámfosztott hólyagcsák gyakran összefolynak, nedvező, váladékozó területet képezve a gyermek arcán. Kezelésük fertőtlenítő oldattal, baktérium ellenes szerekkel történik a kicsi kezének, körmeinek gondos tisztítása mellett. Mivel fertőz, gyermekünk addig ne menjen közösségbe, míg meg nem gyógyult teljesen!

        Bővebben Bővebben az ótvarról

        Lyme-kór

        Lyme kór; Forrás: www.lib.uiowa.edu
        Lyme-kór
        Forrás

        A Lyme-kór a kullancs csípése által terjesztett betegség. A csípés kapcsán a Borrelia burgdorferi nevezetű kórokozó kerül a vérbe, mely aztán megbetegíti a szervezetet és a Lyme-kór elnevezésű betegséget okozza. Ennek egyik tünete az ún. erythema chronicum migrans, mely a kullancscsípés után 3-30 nappal jelentkezik. Jellemző rá, hogy a kullancscsípés helyén kis piros folt alakul ki, mely a szélek felé terjed, közepe kifehéredik és az elváltozás gyűrű alakú lesz, majd a testen számos helyen ugyanilyen elváltozás jelentkezik. Ha ilyet észlelünk, azonnal keressük fel házi gyermekorvosunkat! Sajnos a Lyme-kór ellen védőoltás nem létezik, fertőzés esetén gyermekünk antibiotikum kezelést fog kapni.

        Bővebben Bővebben a Lyme-kórról

        Egyéb bőrelváltozások

        Bevérzések, haematomák

        A bevérzéses bőrelváltozások nem valós kiütéses betegségek, de a kisebb sérülések miatt gyakoriak lehetnek a gyermek bőrén, küllemük miatt lehetnek megtévesztőek. Méretük alapján apró, pontszerűek, illetve nagyobbak (akár almányi méretűek) is előfordulnak. Keletkezhetnek sérülés, kötőszöveti gyengeség által, de figyelmeztethetnek a véralvadási rendszer kórállapota, illetve több más betegség (immunológiai, hematológiai, autoimmun) zajlására is.

        A bevérzések és az egyéb kiütések elkülönítésére segítségünkre lehet az, ha ujjunkal megnyomjuk a bőrtünetet: ha a bevérzés felszínére nyomást fejtünk ki, majd felemeljük ujjunkat, akkor a bevérzéses bőrjelenség megjelenése semmiben nem változik meg, míg a valós kiütés (például egy csalánkiütés) a nyomás hatására néhány pillanatra elhalványul, majd ismét visszanyeri eredeti színét.

        A kiütéses betegségek egy nagyon összetett területet képeznek, így minden esetben javasolt gyermekünket orvoshoz vinni, ha kiütést észlelünk rajta!

        Dr. Balogh Andrea, gyermekorvos

        Dr. Sarkadi Adrien

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzők:
        Dr. Balogh Andrea, gyermekorvos
        Dr. Sarkadi Adrien, infektológus

        Módosítva: 2019.05.28 16:05, Megjelenés: 2017.12.12 17:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Bőrfelszíni sérülések

        Bőrfelszíni sérülések

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        A legkisebb sérülésből is lehet baj, ha nem látja el megfelelően. (x)

        A férfi inkontinencia

        A férfi inkontinencia

        Cs. K., fordító

        Tévhit, hogy a vizelettartási probléma csupán a nőket érinti.

        Fitymaszűkület (phimosis) gyermeksebészeti vonatkozásai

        Mi is tulajdonképpen a fitymaszűkület? Mikor igényel kezelést? Milyen terápiás lehetőségek jöhetnek szóba? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, amit minden fiúgyermek szüleinek tudnia kell.

        Normális-e az orrfolyás fogzáskor?

        Sokan és gyakran úgy vélik, hogy a fogzás olyan tüneteket okozhat, mint az orrfolyás, láz, fájdalom, ingerlékenység és alvási problémák. Azonban a tudományos bizonyítékok ezen állítások mögött nem egyértelműek.

        A bárányhimlő tünetei és kezelése

        A bárányhimlő (varicella) az egyik leggyakoribb, leginkább az őszi-téli szezonban tomboló betegség. Elsősorban 3 és 10 éves kor közötti gyerekek körében, zárt közösségben okoz járványt. Terjedése rendkívül gyors: cseppfertőzéssel a levegőn keresztül fertőz, de a használati tárgyak is közvetítik. A betegséget okozó vírus ellen 2019 őszétől kisgyermekek számára kötelező a védőoltás.

        Bárányhimlő felnőttkorban

        A bárányhimlő - bár ritkábban, mint gyermekkorban - felnőttkorban is előfordulhat. A betegséggel szemben csak azok védettek, akik gyermekként már átestek a fertőzésen, illetve jelentősen kisebb a fertőzés esélye azok körében, akik megkapták a bárányhimlő elleni védőoltást.

        A terhesség alatt jelentkező kiütések és kezelésük

        A terhesség alatt felléphetnek fiziológiás bőrelváltozások, de kialakulhatnak a terhesség során bőrbetegségek is. Milyen tünetek fordulhatnak elő és hogyan kezelhetőek

        Fémallergia, ekcéma, gyógyszerallergia: tünetek és kezelés

        A viszkető, hámló, kiszáradt bőr gyakori jelenség, különösen a kéz és arc területén. Bizonyos esetekben a tünetek kiváltó oka nem egyszerűen az időjárás, vagy a rosszul megválasztott kozmetikumok.

        Kiütéses fertőző betegségek

        Az alábbiakban összefoglaló és összehasonlító jelleggel összegyűjtöttük a leggyakoribb kiütéses fertőző betegségek jellemzőit.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA