• Az 1969 előtt születettek nem védettek a kanyaró ellen

        Szerző: MTI

        Az 1969 előtt születettek egyáltalán nem, a későbbi generációk is csak részlegesen védettek a kanyaró ellen, mivel 1990-ben lecserélték azt a vakcinát, amelyet addig használtak - mondta Almási István, a szekszárdi Balassa János Megyei Kórház infektológus főorvosa az M1 aktuális csatorna szombati híradójában.

        A főorvos szerint a mostani védőoltás már megfelelő védettséget biztosít, ráadásul az oltást ismétlik kisiskolás- és kamaszkorban. Ugyanakkor a védettség csökkenhet felnőttkorra, de a betegség kialakulását és a járványt még így is megakadályozhatja - mondta.

        Az egészségügyi személyzet körében kimutatott kanyarós megbetegedések miatt zárlatot rendeltek el a makói kórház fekvőbetegeket ellátó osztályain és sürgősségi részlegein - jelentette be a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának vezetője szombaton.

        Bosnyákovits Tünde az intézkedésről tartott rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kórház tíz munkatársánál jelentkeztek kanyaró megbetegedésre utaló tünetek, közülük ötnél már laboratóriumi vizsgálatok is igazolták a fertőzést.

        A szakember az MTI kérdésére elmondta, a kanyarógyanús dolgozók 1975 és 1991 között születtek, de a legfiatalabb munkatársnál nem igazolták még a fertőzést.

        Romániában 2016 eleje óta 3109 kanyarós megbetegedést diagnosztizáltak, a legtöbb esetet a Bánságban észlelték. Krassó-Szörény megyében 726, Arad megyében 617, Temes megyében 568 esetet jegyeztek.

        Hirdetés

        Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgatója korábban közölte, a magyar gyerekek 98 százaléka be van oltva kanyaró ellen, ennek köszönhetően Magyarországon "népességszintű védettség" alakult ki a betegséggel szemben.

        A kanyaró súlyos, fertőző betegség, amelynek kezdetben influenzaszerű tünetei vannak: torokfájás, köhögés, magas láz. A már a lappangási idő utolsó fázisában, még a tipikus kiütések előtt fertőzhet a beteg - tudatta a szakember.

        Bővebben A kanyaró tünetei és lehetséges szövődményei

        OTH: ellenőrizni kell a kanyarófertőzésnek kitett egészségügyi dolgozók oltási dokumentációját

        Ellenőrizni kell a Romániával határos megyékben az egészségügyi dolgozók a kanyarófertőzés ellen is védettséget biztosító oltásának dokumentációját, azokat pedig, akik nem kaptak második oltást, be kell oltani - közölte az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) szombaton az MTI-vel azt követően, hogy a makói kórház több dolgozójánál észlelt kanyaró megbetegedés miatt el kellett rendelni az intézmény teljes zárlatát. Az M1 aktuális csatorna esti műsorában elhangzott: a fertőzöttek jól vannak. 

        Szentes Tamás, az országos tisztifőorvos elmondta, hogy a kanyaróval megfertőződött egészségügyi dolgozók jól vannak, jelenleg családjuk körében gyógyulnak.

        Hozzátette, az oltás sem jelent százszázalékos védelmet, csak nagyon valószínű, hogy távol tartja a betegséget.

        A közlemény szerint azokat az egészségügyi dolgozókat, akik 1969 és 1989 között születtek, és akik oltási dokumentációval nem tudják igazolni a két kanyaró-mumpsz-rózsahimlő (rubeola) elleni MMR-oltás meglétét, a Romániával határos megyékben be kell oltani.

        A tisztifőorvosi hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán és kiütések jelennek meg a fején, arcán, azonnal vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával. Fontos, hogy előzetesen telefonon egyeztessen időpontot az orvossal, hogy a vizsgálatra úgy kerülhessen sor, hogy a beteg másokat ne fertőzhessen meg például a váróteremben.

        Romániában 2016 eleje óta 3109 kanyarós megbetegedést diagnosztizáltak, a legtöbb esetet a Bánságban észlelték. Krassó-Szörény megyében 726, Arad megyében 617, Temes megyében 568 esetet jegyeztek. A járvány elsősorban olyan közösségeket érint, ahol az átoltottság nem elég magas, 95 százalék alatti. Ezen közösségekhez tartozó családok jellemzően sokat költöznek, vagy folyamatos mozgásban vannak, nincs háziorvosuk, és a gyermekeiket nem oltatják.

        A közlemény szerint hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 15 évben behurcolt, illetve behurcolással összefüggő esetből is csak tizenkettőt jelentettek Magyarországon. A behurcolt esetek következtében másodlagos megbetegedések ezt megelőzően sem a lakosság, sem az egészségügyi személyzet körében nem alakultak ki.

        A tisztifőorvosi hivatal közölte, a romániai kanyarójárvány ismeretében behurcolt kanyaró megbetegedésekre folyamatosan számítani kell. A betegellátás első vonalában dolgozók kockázata, hogy kanyarós beteggel találkozzanak, jelentősen magasabb, mint a népesség többi tagjáé.

        A kanyaró rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. Ezeket követően kettő-négy nappal jelennek meg a bőrkiütések, melyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részleges oltási sorozattal oltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.

        Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, amelynek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszútávra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két alkalommal, 15 hónapos, majd 11 éves korban kapnak oltást a gyerekek. Az elmúlt két évtizedben Magyarországon az átoltottság meghaladta a 98 százalékot. Az oltás és emlékeztető oltás a szakirodalmi adatok alapján mintegy 99 százalékos védelmet biztosít.

        Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró - áll a közleményben.

        A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült, illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek. Veszélyeztetettek közé tartoznak az immunhiányos betegek, valamint az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el - tudatta az OTH.

        Olvasson tovább! A leggyakoribb kiütéses fertőző betegségek

        (MTI)

        Módosítva: 2017.03.04 21:45, Megjelenés: 2017.03.04 21:45
      • Cikkajánló

        Az alvási apnoe okai

        Az alvási apnoe okai

        Dr. Zsuga Judit

        Mi állhat az obstruktív, és mi a centrális alvási apnoe hátterében?

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        AIDS, HIV és a pornót néző gyerekek

        Az AIDS-szel összefüggő okok miatt 2018-ban 770 ezer HIV-fertőzött halt meg a világon. Az ENSZ AIDS-ellenes programjának (UNAIDS) adatai szerint ez jó hír. A 2004-es tetőzés (1,7 millió áldozat) óta tartósan csökken az AIDS-hez kapcsolódó halálesetek száma, de a világ különböző tájain nem arányosan. Kelet-Európában egyre többeket érint a járvány.

        Kötelezővé teszik a kanyaróoltást a gyermekek számára Németországban

        2020 márciusától a kisgyermekek óvodai felvételének egyik feltétele a kanyaróoltás beadásáról szóló igazolás. A védőoltással nem rendelkező gyermekeket valamennyi óvodából, köztük a magánóvodákból is ki lehet zárni.

        Kanyaró - Tünetek és szövődmények

        A kanyaró (morbilli) lázzal és kiütéssel járó, rendkívül fertőzőképes és súlyos megbetegedés, amely a hazai oltási rendszernek köszönhetően döntően külföldről behurcolt esetekben fordul elő. A betegség elleni védőoltást először 12-15 hónapos korban kapják a gyermekek kötelezően, majd az emlékeztető oltást 11 éves korban.

        Beigazolódott, hogy kanyaróval fertőződött a betegszállító

        Beigazolódott, hogy kanyaróval fertőződött meg az a betegszállító, aki korábban egy valószínűleg Kazahsztánban megbetegedett - azóta már gyógyultan távozott - beteggel érintkezett munkája során a Markusovszky Kórházban - közölte Káldy Zoltán, az intézmény orvosigazgatója.

        Kanyaróveszély és terhesség

        A kanyaró egy erősen fertőző, ám nem gyakori gyermekkori betegség, amely terhes nők számára igen veszélyes lehet. A paramyxovirus okozta kanyaró leggyakoribb tünetei a láz, az orrfolyás, a köhögés, a szemek vörösödése és a bőrkiütés.

        Tanácsok, ha kanyarójárvány által érintett területre utazik

        Az elmúlt években Európa több országában is jelentettek kanyarójárványokat, de mivel ezek nem közvetlen szomszédságban voltak hazánkkal, kevésbé keltették fel a közvélemény és a járványügyi szakemberek érdeklődését.

        Kanyaró - Válaszok a leggyakrabban feltett kérdésekre

        Összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket kanyarótémában. Tünetek, lappangási idő, komplikációk, megelőzés.

        A kanyaró veszélyeire figyelmeztet az ÁNTSZ

        Halálos áldozatokat követel Európa néhány országában a kanyaró, ám hazánkban már 10 éve nem fordult elő honi eredetű (tehát nem behurcolt) eset. Ennek az az oka, hogy az igen ragályos fertőzőbetegség ellen Magyarországon kötelezően oltják a gyermekeket. (Ez az MMR oltás.)

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.