Kanyaró témájú cikkek

A védőoltások az úgynevezett aktív immunizálás eszközei. Ez azt jelenti, hogy az élő, legyengített kórokozót, elölt kórokozót vagy a kórokozó valamely alegységét tartalmazó oltás beadása után a szervezet saját immunválasza hozza létre a védő hatást. Legyünk tisztában a kötelező és a szabadon választott védőoltásokkal.

A kanyaró (morbilli) lázzal és kiütéssel járó, rendkívül fertőzőképes és súlyos megbetegedés, amely a hazai oltási rendszernek köszönhetően döntően külföldről behurcolt esetekben fordul elő. A betegség elleni védőoltást először 12-15 hónapos korban kapják a gyermekek kötelezően, majd az emlékeztető oltást 11 éves korban.

Beigazolódott, hogy kanyaróval fertőződött meg az a betegszállító, aki korábban egy valószínűleg Kazahsztánban megbetegedett - azóta már gyógyultan távozott - beteggel érintkezett munkája során a Markusovszky Kórházban - közölte Káldy Zoltán, az intézmény orvosigazgatója.

Az MMR-vakcina a kanyaró, mumpsz és rubeola ellen véd. Noha kisgyermekként szinte mindenki megkapja ezt a kombinált védőoltást, ez nem garantálja az életre szóló védelmet. Sok országban nincs kanyaró elleni immunizációs program, így az onnan érkező utazók növelik a betegség terjedésének kockázatát.

Nagy kérdés, kiket fertőzhetett még meg: ez a betegség ugyanis már a tünetek megjelenése előtti napokban fertőz. Legyőzöttnek hitt betegség tért újra vissza, ezúttal nem a román határ mentén, hanem Magyarország szívében.

A kanyaró egy erősen fertőző, ám nem gyakori gyermekkori betegség, amely terhes nők számára igen veszélyes lehet. A paramyxovirus okozta kanyaró leggyakoribb tünetei a láz, az orrfolyás, a köhögés, a szemek vörösödése és a bőrkiütés.

Az elmúlt években Európa több országában is jelentettek kanyarójárványokat, de mivel ezek nem közvetlen szomszédságban voltak hazánkkal, kevésbé keltették fel a közvélemény és a járványügyi szakemberek érdeklődését.

Összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket kanyarótémában. Tünetek, lappangási idő, komplikációk, megelőzés.

Az 1969 előtt születettek egyáltalán nem, a későbbi generációk is csak részlegesen védettek a kanyaró ellen, mivel 1990-ben lecserélték azt a vakcinát, amelyet addig használtak - mondta Almási István, a szekszárdi Balassa János Megyei Kórház infektológus főorvosa az M1 aktuális csatorna szombati híradójában.

Régebben isteni csapásnak tartották, ma már tudjuk, hogy szemmel nem látható kórokozók a felelősek kialakulásukért. És persze az, hogy egyrészt vagy nincs ellenük védekezési lehetőség, vagy van ugyan, de nem kifizethető. Mostanában az is előfordul, hogy van is vakcina, kifizethető is, csak éppen mi nem kérjük. Nézzünk szét kicsit Amerikában és Afrikában is, mi a helyzet!