A székelési inger hiányának okai és kezelése

Dr. Ujj Zsófia Ágnes
szerző: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus - WEBBeteg
frissítve:

Mi okozhatja a székelési inger hiányát? Miért veszélyes? Mihez vezethet? Mi a teendő ilyen esetben?

A táplálkozás során az elfogyasztott élelmiszer végighalad a tápcsatorna különböző szakaszain. A mechanikai és kémiai emésztést követően a felszívódásra nem kerülő salakanyag a végbélen keresztül széklet formájában szakaszosan távozik. A végbél két záróizommal rendelkezik, a belső simaizom, nem akaratlagos az összehúzódása, de a külső végbélzáróizom harántcsíkolt szerkezetű, akaratlagos vagy reflexes beidegződéssel rendelkezik.

A székelés tehát akaratlagosan szabályozva, „vészhelyzet” esetén reflexesen is beindul onnantól kezdve, hogy a gyermekkorban kialakul a szobatisztaság. A székelési inger hiánya vagy zavara egyrészt a széklet elégtelen ürülését, másrészt székletinkontinenciát is eredményez.

Mi vezethet a székelési inger hiányához vagy zavarához?

A székelési inger hiánya lehet átmeneti vagy végleges is.

Átmeneti székelésiinger-hiányt okozhat az ülő életmód, elnyomott székelési inger, halogatott székelés, rossz minőségű, kevés rostot tartalmazó táplálkozás, kevés folyadék fogyasztása, utazás, bizonyos gyógyszerek (pl. pszichiátriai szerek) is. Ezen kiváltó okok megszűnésével megszűnik a székelési zavar is.

A végbél külső harántcsíkolt záróizmának anatómiai, funkcionális zavara, vagy beidegződési zavar is állhat a háttérben. A végbél záróizmának eltéréseitől függően is kialakulhat a reflex hiánya átmenetileg vagy tartósan is.

Sérülés, daganat, gyulladásos hegszövet, a végbél előesés (prolapsus), izombetegségek is kiválthatják.

Beidegződési zavart okozhat pl. daganat, vagy traumát követő gerincvelői harántlézió, lezajlott stroke, különböző idegrendszeri betegségek (pl. Parkinson-kór). Nem kezelt vagy későn felismert cukorbetegség esetén is számolhatunk idegrendszeri szövődményekkel.

Mit okozhat a székelési inger zavara?

Általánosságban nem megfelelő székletürítést.

A nem ürülő széklet súlyos székrekedést, elzáródást, gyulladást, divertikulum- vagy aranyérképződést, a bél hasüreg felé történő lyukadását (perforáció) is okozhat. Hosszú távon hajlamosíthat daganatos elfajulásra.

A szabálytalanul, nem akaratlagosan ürülő széklet pedig székletinkontinenciát okoz.

Mit tehetünk a székelési inger megtartásáért?

Kihagyhatatlan természetesen a kiváltó ok lehetőség szerinti kezelése. Átmeneti okok felszámolása, vagy a háttérben álló idegrendszeri vagy rendszerbetegség kezelése is.

Megelőzésként fontos a megfelelő táplálkozás, magas rosttartalmú élelmiszerek (zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona) fogyasztása. Elengedhetetlen a bő folyadék fogyasztása (lehetőség szerint nem a szénsavas, túlcukrozott, tartósítószereket tartalmazó üdítőké, hanem szénsavmentes víz, esetleg gyümölcslevek fogyasztása.)

Fontos, természetesen betegség esetén a beteg állapotát is figyelembe véve, a fekvő és ülő életmód kerülése, a rendszeres testmozgás és mozgatás. Egészséges vagy jó állóképességű beteg esetén javasolt a heti minimum 3x30 perces, pulzusszámot emelő mozgásforma (akár tempós séta, kerékpározás), de az általános állapotnak megfelelő bármilyen mozgásforma, minél gyakrabban.

Korunk rohanó, ülő életmódot folytató világában gyakori a székelési inger elnyomása, a székletürítés halogatása. Ezt feltétlenül kerülni kell, a gyermekeket már korán ennek kerülésére kell nevelni.

Székelési inger kialakult zavara esetén fontos a laza széklet biztosítása, a fokozott higiénia, pelenkaviselés esetén annak rendszeres, szákletürítést követő mielőbbi cseréje. Székrekedés esetén hashajtó alkalmazására is sor kerülhet.

Kiemelt jelentőségű lehet sok esetben az intimtorna, a gátizmok tornája, mely viszonylag megtartott beidegződés és izomműködés mellett segíti a záróizmok működését.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Szövődmény kialakulása, a székelési inger hiányának hirtelen kialakulása, egyéb járulékos tünetek, a székrekedés súlyosbodása esetén orvosi segítségre van szükség.

Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Cikkajánló

A székrekedés veszélyei és kezelése

Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
Székrekedés
Az, hogy mi számít székrekedésnek a gyakoriság tekintetében, egyénenként változó. Ennek az oka, hogy a normális székletürítés gyakorisága napi három és heti három között mozog. Az, ami az Ön számára optimális, lehet, hogy másnak nem az.
Növényi alapú táplálkozás
Növényi alapú táplálkozás

Hogyan álljunk rá át?

Menstruáció előtt
Menstruáció előtt

Miért jelentkezhetnek megfázásszerű tünetek?

WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász
WEBBeteg - Dr. Plósz János, gasztroenterológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.