Mi okozhat székrekedést? A táplálkozástól a bélbetegségekig

Napjainkban egyre gyakoribb, népegészségügyi probléma a székrekedés, az aranyeresség, az irritábilis bél szindróma. A székrekedés gyakorisága az életkor előrehaladtával emelkedik, 60 év fölött a lakosság 20-30 százalékát érinti.
A székelési szokások tekintetében a napi kétszeri és heti kétszeri székürítési gyakoriság közötti értéket tartjuk normálisnak. Amennyiben Önnek egy-egy nap nincs széklete, önmagában még nem jelent székrekedést és nem kell aggódnia. A napi 3 vagy többszöri székelés esetén hasmenésről beszélünk.
Mikortól beszélünk székrekedésről?
A székrekedés jelenleg elfogadott orvosi meghatározása a következő: az elmúlt egy évben legalább három hónapon keresztül a következő panaszok közül legalább kettő jelen volt a székelések minimum negyedében:
- erőlködéssel járó székelés,
- kemény széklet,
- hetente kevesebb, mint három székürítés,
- nem teljes kiürülés érzése,
- a székürítés csak kézzel való rásegítéssel sikeres.
A székrekedés okai a következők lehetnek:
A székrekedést okozhatja a helytelen életmód és a táplálkozási szokások:
- A túlfinomított, rostszegény étrend és alacsony folyadékbevitel csekély székletmennyiséget eredményez, illetve kisebb ingert jelent a bélfalnak a továbbításra.
- A testmozgás hiánya, amelynek hatására renyhül a bélperisztaltika, a bélmozgás.
- A székelési inger tudatos elnyomása gyakori ok, például idegen helyen, utazás során, munkahelyi elfoglaltság miatt.
Különböző betegségekkel összefüggésben:
- Lázas betegség, ágyhozkötöttség hatására.
- Gyógyszermellékhatás eredményekén (gyakori savkötők, hangulatjavítók, fájdalomcsillapítók, vérnyomáscsökkentők esetében).
- Ionzavarok, amely leggyakrabban alacsony káliumszint esetén, vízhajtó vagy hashajtó szedése miatt alakul ki.
- Bélbetegségek: diverticulosis, béltumor, végbélfissura, aranyeresség.
- Egyéb szervi megbetegedések esetén is gyakori: cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, Parkinson-kór, sclerosis multiplex.
A székrekedés egyes élethelyzetekben gyakrabban fordul elő, időseknél és terhesség idején gyakori panasz.
BővebbenTerhesség és székrekedés
A székrekedés szövődményei
A székrekedés, amellett hogy az életminőséget nagymértékben rontja, szövődményeket is okozhat. Gyakori oka a haspuffadásnak, a teltségérzésnek, a rossz közérzetnek, de szervi eltérések létrejöttében is szerepet játszik. Gyakran alakulnak ki vastagbél-kiboltosulások (diverticulosis), melyekben a széklet megragadhat, helyi gyulladást, fájdalmat, vérzést, ritkán bélátfúródást okozva.
Az aranyeresség és a végbélberepedés előfordulásában is oki szerepet játszik a nehézkes székürítés, rendszerint a székrekedéssel összefüggésben jelenik meg a végbéltáji vérzés.
A béltartalom meglassult továbbítása azzal jár, hogy a belekben lévő toxikus anyagok hosszabb ideig érintkeznek a bélnyálkahártyával, így a székrekedés a vastagbélrák kialakulásának kockázatát is emeli.
Forduljon orvoshoz akkor is, ha a székelési nehézség olyan panaszokkal társul, mint a hasfájás, a véres széklet, vagy ha a székrekedés és a hasmenés felváltva jelentkezik.
Bővebben A krónikus székrekedés veszélyei
A székrekedés diagnosztikája
A székrekedést legtöbbször a kórtörténet és a fizikális vizsgálat eredményeképpen állítják fel. Az orvos először meg akar majd győződni arról, hogy nincs-e elzáródás, illetve szűkület a vékonybél, illetve a vastagbél területén, nem áll-e fenn hormonális zavar (például alulműködő pajzsmirigy), vagy nincs-e rendellenesség ionháztartásában (például emelkedett kalciumszint a vérben).
Áttekintik a beteg által szedett gyógyszereket, hogy kizárja ezek szerepét a székrekedés kialakulásában. Az alábbi diagnosztikai eljárások lehetnek indokoltak:
- Székletvizsgálat. Bizonyos esetekben az orvos székletmintát kérhet, hogy a székletben megbúvó vér jelenlétét kizárja.
- Báriumos beöntés. A vizsgálat során a bél belső felszínét kontrasztanyaggal, báriummal vonják be, így röntgenvizsgálat segítségével a végbél, a vastagbél és néha a vékonybél egy része láthatóvá válik.
- Sigmoidoscopia. Az eljárás során orvosa egy megvilágított rugalmas cső segítségével áttekinti a szigma bél és a végbél területét.
- Colonoscopia. Ez a diagnosztikai eljárás lehetővé teszi, hogy a teljes vastagbelet egy rugalmas, kamerával felszerelt cső segítségével megtekintsék.
- Anorectalis manometria. Az eljárás során orvosa egy vékony rugalmas csövet vezet fel a végbélnyílásba és a végbélbe, majd a cső hegyén található kis ballont felfújja. Ez lehetővé teszi a széklet mozgatására szolgáló izmok koordinált működésének vizsgálatát. Ezt a vizsgálatot a medencefenék diszfunkció gyanúja esetén javasolják.
BővebbenVastagbéltükrözés, colonoscopia
A székrekedés megelőzése nagyon fontos
A székrekedés esetében is könnyebb a megelőzés, mint a kialakult, esetleg már szövődményes betegség gyógyítása. Erre a következő lehetőségeink vannak:
- rostban gazdag étrend (gyümölcsök, zöldségek, étkezési korpa, teljes kiőrlésű gabonák, aszalt szilva) megfelelő folyadékbevitellel kombinálva,
- rendszeres testmozgás,
- a székelési inger figyelembe vétele (ha úgy érezzük, menni kell, igyekezzünk így tenni és nem halogatni),
- a gyomor teltsége serkenti a vastagbél motilitását, ezen reflexen erősíthetünk, ha éhgyomorra rendszeresen egy pohár vizet elfogyasztunk.
Megelőzés Biztos tippek székrekedés ellen
Milyen hashajtót használjunk?
Kialakult betegség esetében a fenti tanácsok mellett hashajtók rövid ideig tartó alkalmazására kényszerülünk. Nem mindegy azonban, milyen készítményt használunk!
A bélizgató, szekréciós fokozó szerek (ricinus, szenna) kerülése javasolt, mivel tartós szedésük folyadék- és ionzavarokhoz vezet illetve a bélmotilitást károsítja. A tartós hashajtószedés azért is veszélyes, mert a beteg hozzászokik használatukhoz, és a szükséges életmód-változtatás (rostgazdag táplálkozás, folyadékfogyasztás, mozgás) elmarad.
A telítő és ozmotikusan ható szerek kevésbé terhelik meg a szervezetet és hatásuk közelebb áll a fiziológiás állapothoz. Ilyen szer a lenmag, az útifűmag-származékok, mesterséges szénhidrátok (lactulose), illetve a sós hashajtók. Ez utóbbiak vesebetegség és magas vérnyomás esetén kerülendők. Szintén rövid ideig használhatók a székelést elősegítő végbélkúpok illetve beöntések is.
Székrekedés: pszichés vagy szervi ok? |
Borderline személyiségzavarban szenvedek, jelenleg tünetmentes állapotban. Mióta a pszichoterápiáról hazatértem, krónikus székrekedéssel küszködöm. Mi oka lehet? Dr. Diószegi Judit, pszichiáter válasza |
A széklet színe és állaga - mit kell tudni róla?
A székelési szokások mellett gyakran ad okot ijedelemre a széklet színének és állagának változása. A széklet színét alapvetően az epesavak adják, emellett az elfogyasztott táplálék befolyásolhatja nagymértékben.
Szurokfekete, kenőcsös széklet emésztett vér jelenlétére utalhat, emiatt azonnali orvoshoz fordulás javasolt. Azonban szintén feketére színezi a székletet a vaspótló tabletták szedése, az orvosi szén, nagy mennyiségű vörösbor és véres hurka fogyasztása is. Gyakran okoz lilás-piros elszíneződést a jelentősebb mennyiségű cékla fogyasztása.
A friss piros vér megjelenése a székletben vagy annak felszínén illetve székeléstől függetlenül, szintén riasztó tünet, orvosi vizsgálat indikációja.
A világos, zsírfényű fehéres-sárgás széklet epeürülési zavar következménye. Nagy mennyiségű, bűzös, zsírcseppeket tartalmazó széklet pedig hasnyálmirigy-elégtelenség okozta emésztési zavar miatt alakulhat ki.
Bővebben Milyen betegségekre utalhat a széklet megváltozása?
Bővebben Székrekedés gyermekkorban
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológus