• Mi okozhat székrekedést? A táplálkozástól a bélbetegségekig

        WEBBeteg - Dr. Plósz János, gasztroenterológus
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Plósz János, gasztroenterológus

        Napjainkban egyre gyakoribb, népegészségügyi probléma a székrekedés, az aranyeresség, az irritábilis bél szindróma. A székrekedés gyakorisága az életkor előrehaladtával emelkedik, 60 év fölött a lakosság 20-30 százalékát érinti.

        A székelési szokások tekintetében a napi kétszeri és heti kétszeri székürítési gyakoriság közötti értéket tartjuk normálisnak. Amennyiben Önnek egy-egy nap nincs széklete, önmagában még nem jelent székrekedést és nem kell aggódnia. A napi 3 vagy többszöri székelés esetén hasmenésről beszélünk.

        Mikortól beszélünk székrekedésről?

        A székrekedés jelenleg elfogadott orvosi meghatározása a következő:  az elmúlt egy évben legalább három hónapon keresztül a következő panaszok közül legalább kettő jelen volt a székelések minimum negyedében:

        • erőlködéssel járó székelés,
        • kemény széklet,
        • hetente kevesebb, mint három székürítés,
        • nem teljes kiürülés érzése,
        • a székürítés csak kézzel való rásegítéssel sikeres.

        Hirdetések

        A székrekedés okai a következők lehetnek:

        A székrekedést okozhatja a helytelen életmód és a táplálkozási szokások:

        Terhesség és székrekedés

        A terhesség első kellemetlen tünetei szinte az első pozitív terhességi teszt után már kezdődhetnek, és bizony vannak köztük olyanok, melyek a kismamákat egészen a szülésig végigkísérhetik. Ilyen a puffadás és a székrekedés, éppen ezért érdemes különös figyelmet fordítani a kezdetektől fogva a lehetséges megelőzésre is.

        Bővebben Terhesség és székrekedés
        • A túlfinomított, rostszegény étrend és alacsony folyadékbevitel csekély székletmennyiséget eredményez, illetve kisebb ingert jelent a bélfalnak a továbbításra.
        • A testmozgás hiánya, amelynek hatására renyhül a bélperisztaltika, a bélmozgás.
        • A székelési inger tudatos elnyomása gyakori ok, például idegen helyen, utazás során, munkahelyi elfoglaltság miatt.

        Különböző betegségekkel összefüggésben:

        • Lázas betegség, ágyhozkötöttség hatására.
        • Gyógyszermellékhatás eredményekén (gyakori savkötők, hangulatjavítók, fájdalomcsillapítók, vérnyomáscsökkentők esetében).
        • Ionzavarok, amely leggyakrabban alacsony káliumszint esetén, vízhajtó vagy hashajtó szedése miatt alakul ki.
        • Bélbetegségek: diverticulosis, béltumor, végbélfissura, aranyeresség.
        • Egyéb szervi megbetegedések esetén is gyakori: cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, Parkinson-kór, sclerosis multiplex.

        A székrekedés egyes élethelyzetekben gyakrabban fordul elő, időseknél és terhesség idején gyakori panasz.

        A székrekedés szövődményei

        A székrekedés, amellett hogy az életminőséget nagymértékben rontja, szövődményeket is okozhat. Gyakori oka a haspuffadásnak, a teltségérzésnek, a rossz közérzetnek, de szervi eltérések létrejöttében is szerepet játszik. Gyakran alakulnak ki vastagbél-kiboltosulások (diverticulosis), melyekben a széklet megragadhat, helyi gyulladást, fájdalmat, vérzést, ritkán bélátfúródást okozva.

        Az aranyeresség és a végbélberepedés előfordulásában is oki szerepet játszik a nehézkes székürítés, rendszerint a székrekedéssel összefüggésben jelenik meg a végbéltáji vérzés.

        A béltartalom meglassult továbbítása azzal jár, hogy a belekben lévő toxikus anyagok hosszabb ideig érintkeznek a bélnyálkahártyával, így a székrekedés a vastagbélrák kialakulásának kockázatát is emeli.

        Forduljon orvoshoz akkor is, ha a székelési nehézség olyan panaszokkal társul, mint a hasfájás, a véres széklet, vagy ha a székrekedés és a hasmenés felváltva jelentkezik.

        Bővebben A krónikus székrekedés veszélyei

        A székrekedés diagnosztikája

        Vastagbéltükrözés

        Jelenleg még mindig a vastagbéltükrözés a legmegbízhatóbb a bélbetegségek megítélésében, a diagnosztika mellett terápiás lehetőséget is ad, így az egyéb vizsgálómódszerek alkalmazása során észlelt eltérések is colonoscopia elvégzését teszik szükségessé.

        Bővebben Vastagbéltükrözés, colonoscopia

        A székrekedést legtöbbször a kórtörténet és a fizikális vizsgálat eredményeképpen állítják fel. Az orvos először meg akar majd győződni arról, hogy nincs-e elzáródás, illetve szűkület a vékonybél, illetve a vastagbél területén, nem áll-e fenn hormonális zavar (például alulműködő pajzsmirigy), vagy nincs-e rendellenesség ionháztartásában (például emelkedett kalciumszint a vérben).

        Áttekintik a beteg által szedett gyógyszereket, hogy kizárja ezek szerepét a székrekedés kialakulásában. Az alábbi diagnosztikai eljárások lehetnek indokoltak:

        • Székletvizsgálat. Bizonyos esetekben az orvos székletmintát kérhet, hogy a székletben megbúvó vér jelenlétét kizárja.
        • Báriumos beöntés. A vizsgálat során a bél belső felszínét kontrasztanyaggal, báriummal vonják be, így röntgenvizsgálat segítségével a végbél, a vastagbél és néha a vékonybél egy része láthatóvá válik.
        • Sigmoidoscopia. Az eljárás során orvosa egy megvilágított rugalmas cső segítségével áttekinti a szigma bél és a végbél területét.
        • Colonoscopia. Ez a diagnosztikai eljárás lehetővé teszi, hogy a teljes vastagbelet egy rugalmas, kamerával felszerelt cső segítségével megtekintsék.
        • Anorectalis manometria. Az eljárás során orvosa egy vékony rugalmas csövet vezet fel a végbélnyílásba és a végbélbe, majd a cső hegyén található kis ballont felfújja. Ez lehetővé teszi a széklet mozgatására szolgáló izmok koordinált működésének vizsgálatát. Ezt a vizsgálatot a medencefenék diszfunkció gyanúja esetén javasolják.

        A székrekedés megelőzése nagyon fontos

        A székrekedés esetében is könnyebb a megelőzés, mint a kialakult, esetleg már szövődményes betegség gyógyítása. Erre a következő lehetőségeink vannak:

        • rostban gazdag étrend (gyümölcsök, zöldségek, étkezési korpa, teljes kiőrlésű gabonák, aszalt szilva) megfelelő folyadékbevitellel kombinálva,
        • rendszeres testmozgás,
        • a székelési inger figyelembe vétele (ha úgy érezzük, menni kell, igyekezzünk így tenni és nem halogatni),
        • a gyomor teltsége serkenti a vastagbél motilitását, ezen reflexen erősíthetünk, ha éhgyomorra rendszeresen egy pohár vizet elfogyasztunk.

        Megelőzés Biztos tippek székrekedés ellen

        Milyen hashajtót használjunk?

        Kialakult betegség esetében a fenti tanácsok mellett hashajtók rövid ideig tartó alkalmazására kényszerülünk. Nem mindegy azonban, milyen készítményt használunk!

        A bélizgató, szekréciós fokozó szerek (ricinus, szenna) kerülése javasolt, mivel tartós szedésük folyadék- és ionzavarokhoz vezet illetve a bélmotilitást károsítja. A tartós hashajtószedés azért is veszélyes, mert a beteg hozzászokik használatukhoz, és a szükséges életmód-változtatás (rostgazdag táplálkozás, folyadékfogyasztás, mozgás) elmarad.

        A telítő és ozmotikusan ható szerek kevésbé terhelik meg a szervezetet és hatásuk közelebb áll a fiziológiás állapothoz. Ilyen szer a lenmag, az útifűmag-származékok,  mesterséges szénhidrátok (lactulose), illetve a sós hashajtók. Ez utóbbiak vesebetegség és magas vérnyomás esetén kerülendők. Szintén rövid ideig használhatók  a székelést elősegítő végbélkúpok illetve beöntések is.

        A széklet színe és állaga - mit kell tudni róla?

        Székrekedés: pszichés vagy szervi ok?

        Gyakori kérdések Borderline személyiségzavarban szenvedek, jelenleg tünetmentes állapotban. Mióta a pszichoterápiáról hazatértem, krónikus székrekedéssel küszködöm. Mi oka lehet?

        Dr. Diószegi Judit, pszichiáter válasza

        A székelési szokások mellett gyakran ad okot ijedelemre a széklet színének és állagának változása. A széklet színét alapvetően az epesavak adják, emellett az elfogyasztott táplálék befolyásolhatja nagymértékben.

        Szurokfekete, kenőcsös széklet emésztett vér jelenlétére utalhat, emiatt azonnali orvoshoz fordulás javasolt. Azonban szintén feketére színezi a székletet a vaspótló tabletták szedése, az orvosi szén, nagy mennyiségű vörösbor és véres hurka fogyasztása is. Gyakran okoz lilás-piros elszíneződést a jelentősebb mennyiségű cékla fogyasztása.

        A friss piros vér megjelenése a székletben vagy annak felszínén illetve székeléstől függetlenül, szintén riasztó tünet, orvosi vizsgálat indikációja.

        A világos, zsírfényű fehéres-sárgás széklet epeürülési zavar következménye. Nagy mennyiségű, bűzös, zsírcseppeket tartalmazó széklet pedig hasnyálmirigy-elégtelenség okozta emésztési zavar miatt alakulhat ki.

        Bővebben Milyen betegségekre utalhat a széklet megváltozása?

        Bővebben Székrekedés gyermekkorban

        Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológus
        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológus

        Legutóbb frissült: 2017.11.07 18:56
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        COPD

        COPD

        Dr. Gyulai Nóra

        Hat szempontot emelünk ki, melyek leginkább befolyásolják a betegek életkilátásait.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        A bélelzáródás okai, tünetei és kezelési lehetőségei

        A bélelzáródás (ileus) egy olyan gyűjtőfogalom, melybe a bél különböző eredetű passzázszavarával járó folyamatai tartoznak. Mi minden állhat a háttérben? Mi a teendő?

        Mi okozhat kemény székletet?

        Gyakran kerül tévesztésre a székrekedés és a kemény széklet ürítésének megnevezése.

        Mit tehet, ha puffad vagy görcsöl?

        Pohárban vagy medencében, alkalmanként vagy rendszeresen - a haspuffadás leküzdése során, hasznos segítőtársak lehetnek a gyógyvizek.

        Hashajtó készítmények - Okosan bánjunk velük!

        A székletürítés egy reflexszerű mechanizmus, melynek során a részt vevő izmok működését a széklet mennyisége és állaga indítja be. Ha a székletürítés folyamata zavart szenved, az nemcsak kellemetlenségeket, de komolyabb szövődményeket is okozhat. Ezért fontos, hogy csökkent ürítés esetén cselekedjünk. Ilyenkor rendszerint valamilyen hashajtó hatású készítményhez vagy praktikához folyamodunk.

        A székrekedés veszélyei és kezelése

        Az, hogy mi számít székrekedésnek a gyakoriság tekintetében, egyénenként változó. Ennek az oka, hogy a normális székletürítés gyakorisága napi három és heti három között mozog. Az, ami Ön számára optimális, az lehet, hogy másnak nem az.

        Mire utalhat, ha világos a széklete?

        A normális széklet színe a barna különböző árnyalataival széles skálán mozog, színét elsősorban az elfogyasztott táplálék, esetleg gyógyszerek, valamint az epesavak határozzák meg. Mit jelent, ha megváltozik a normális szín?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.