Májbetegség téma

A májelégtelenség a májfunkciók olyan súlyos mértékű romlása, amikor a máj már nem tudja ellátni a szervezetben betöltött szerepét. Ha kialakul a májelégtelenség, az azt jelenti, hogy a máj nagy része károsodott.

A hepaticus (máj) encephalopathia (HE) olyan agyi károsodás, amely súlyos májbetegség (pl. májzsugor, májelégtelenség) következtében jelentkezik. Ilyenkor a máj nem tudja megfelelően eltávolítani a vérből a toxinokat, így azok felhalmozódnak a véráramban, ami a vér-agy gáton átjutva agykárosodáshoz vezethet.

A máj működéséről a laborértékek közül bizonyos enzimek, illetve a bilirubin vérben mért koncentrációja szolgáltat információkat. Sokan azt gondolják, hogy ezek eltérései a normál tartománytól kizárólag az alkoholfogyasztással állhatnak összefüggésben, valójában azonban számos olyan betegség is okozhat emelkedett értékeket, amelyek nem állnak összefüggésben az alkoholfogyasztással.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha valakinek májbetegsége van, akkor azt elsősorban a túlzott alkoholfogyasztás idézi elő. Ez a feltételezés gyakorta közelít a valósághoz, de a gyógyszerek túlzott és rendszeres szedése, a különböző hivatások végzőinél az egyes vegyi anyagokkal, például az oldószerekkel, festékekkel való munka szintén kiválthatja a toxikus májbetegség megjelenését.

A máj a szervezet nagyon fontos szerve, melynek központi szerepe van az anyagcserében és a méregtelenítésben is, valamint az emésztés egyik szinte nélkülözhetetlen nedvét, az epét választja ki.

Sárgaságnak a bőr, a nyálkahártyák és a szem ínhártyájának sárgás elszíneződését nevezzük, mely a szövetekben lerakódó epefesték következménye. Mivel a sárgaság leggyakrabban súlyos betegség tünete, azonnali orvosi vizsgálat és kezelés javasolt.

A Budd-Chiari-szindróma nagyon ritka betegség, átlagosan egymillió főből egy személyt érinthet: a máj vénáinak súlyos szűkületei, illetve elzáródása keringési zavart okoznak. Ez a folyamat kezdetben gyakran tünetszegényen zajlik, a következményesen kialakuló vérpangás állhat az első panaszok hátterében.

Mi okozhatja a lép túlműködését? Milyen tünetekkel járhat a hypersplenia? Hogyan diagnosztizálható? Hogyan lehet kezelni?

A Gamma-GT (teljes nevén gamma-glutamil-transzferáz, rövidített nevén GGT) a máj, a hasnyálmirigy és a vesék által termelt enzim. Legnagyobb koncentrációban a vesékben található, azonban a vérben mérhető koncentráció túlnyomó része a májból származik, ezért rendszerint a Gamma-GT laborvizsgálatot a máj és az epeutak vizsgálata során végzik.

A ritka, (autoszomális dominánsan) öröklődő Caroli-betegség lényege a májban lévő epeutak tágulata. Némely esetben ehhez a vezető eltéréshez más rendellenességek is társulnak, mint például a máj szerkezetének kötőszövetes átalakulása, májelégtelenség. Ilyenkor már nem Caroli-betegségről, hanem Caroli-szindrómáról beszélünk. Az autoszomális recesszíven öröklődő polycistás vesebetegségben szenvedőknél is gyakran jelen van a máj betegségének ez utóbbi típusa.