Az ionháztartás, vagyis a vérben keringő leggyakoribb ionok mérése

Az ionháztartás a szervezetben oldott állapotban lévő, töltéssel rendelkező anyagok összessége. Ezekről és ezáltal működésükről, vagy a háttérben álló esetleges kórformákról ad információt a vérben (és gyakran vizeletben, de akár gerincvízben) mért ásványi anyagok ismerete.

Mely ionokat mérik leggyakrabban?

A leggyakrabban vizsgált ionok a nátrium, kálium, klorid, kalcium, magnézium.

Mi a legfontosabb szerepük ezeknek a szervezetben?

Összességében fontos szerepük van a folyadékegyensúly szabályozásában, a sejtek működésében, az idegek és izmok – beletartozva a szív – funkciójában, a sav-bázis egyensúly fenntartásában.

Milyen tünetekkel járhat, ha nem megfelelő a szintjük?

Eltéréseik tünetei általánosságban az izomgörcs vagy gyengeség, szédülés, szívritmuszavar, idegrendszeri panaszok.

Ion panel vizsgálattal leggyakoribb eltérések:

• alacsony Na (nátrium) szint – hiponatrémia: 135 mmol/l alatt, de inkább 120 mmol/l alatt okoz tünetet. A nátirum a folyadékegyensúly, izomműködés, vérnyomás szabályozásában vesz részt. Alacsony szintje mellett a sejtek duzzadtak, ez pl. életveszélyes agyödémát tud okozni. Emellett hányinger, hányás és rossz közérzet, gyengeség, görcsök, központi idegrendszeri tünetek jellemzik. Oka lehet vízhajtószedés, máj-, vese-, szívelégtelenség, hányás, hasmenéses kórkép, vagy hormonháztartás zavara.

• magas Na-szint – hipernatrémia: kórosan magas nátrumszint. Átlagban 145 mmol/l felett. A sejtek mérete csökken. Gyengeség, fejfájás, étvágytalanság, rossz közérzet, zavartság jellemzi. Elégtelen folyadékmennyiség okozza, vagyis kiszáradás, szomjazás, fokozott vízvesztés (pl. fertőzéssel, vagy vízhajtó túladagolással, égéssel, sérüléssel). Ritkán diabetes insipidus az oka.

• magas K (kálium) szint – hiperkalémia: 5,3 mmol/l feletti vérszint. Nagyon súlyos állapot, mert szívritmuszavart, de szívmegállást is okoz, izomgyengeség, bénulás mellett. Vesebetegség, akut veseelégtelenség, bizonyos vérnyomáscsökkentők, vízhajtók szedése mellett, esetleg mellékvese-elégtelenségben jelentkezik.

• alacsony K-szint – hipokalémia: 3,5 mmol/l alatti K-szint, amely okozhat izomgyengeséget, szívritmuszavart, görcsöket, zavartságot. Leggyakrabban folyadékvesztés, vízhajtó, hashajtó, mellékvese betegsége okozza.

• hiperklorémia – magas Cl (klór) szint: 110 mmol/l felett, gyengeség, zavartság, izompanaszok, kóma lehetnek a tünetei. Kiszáradás, folyadékhiány, vesebetegség, vízhajtóadás a fő okai.

• hipoklorémia – alacsony Cl-szint: 95 mmol/l alatt, folyadék- és sav-bázis-háztartás-zavarral jár, izomgyengeség, zavartság, légzési elégtelenség tünetével. Leggyakrabban vízhajtó-adagolás, gyomorsav vesztése, légzési zavarok állhatnak a hátterében.

• hiperkalcémia – magas Ca (kalcium) szint: 2,6 mmol/l felett. Vesekövesség, veseelégtelenség, csontritkulás, törés, hányinger, hányás, zavartság, ritmuszavar, hasi fájdalom, izomgyengeség a fő tünete. Leggyakrabban mellékpajzsmirigy-túlműködés, daganatok, étrendi hiba okozhatja.

• hipokalcémia – alacsony Ca-szint: 2,2 mmol/l alatt. Zsibbadás, izomgörcs, tetánia, szívritmuszavar a fő tünete. Mellékpajzsmirigy alulműködése, veseelégtelenség, felszívódási zavarok az okai.

• hipomagnesémia – alacsony Mg (magnézium) szint: 0,7 mmol/l alatt. Tünete a gyengeség, izomgörcsök, ritmuszavarok. Étrendi hiba, felszívódási zavar, tartós hasmenés, veseproblémák esetén.

• hipermagnesémia – magas Mg-szint: 1 mmol/l felett. Zavartsággal, izmok bénulásával, szív- és légzési elégtelenséggel járó állapot. Veseelégtelenség, vagy túlzott magnéziumbevitel esetén lép fel.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus