A szifilisz - Tünetek és kezelés

A szifilisz (luesz, vérbaj) a régóta ismert nemi betegségek egyik klasszikus példája. Kórokozója a Treponema pallidum baktérium, amely szexuális úton terjed, de átvihető közvetlenül vérrel, és a terhes anya méhlepényén át a magzatra is átjut.

A szifilisz tünetei stádiumok szerint

A fertőzés vérvizsgálattal felismerhető és korai stádiumban antibiotikumokkal jól kezelhető, így a jellegzetes tünetek nem minden fertőzöttnél jelennek meg. Kezelés nélkül azonban a szifilisz különböző, jellegzetes lefolyású stádiumokban zajlik, melyek mindegyikében kiemelt szerepet játszanak a látványos bőrtünetek. Általában ezek a panaszok viszik orvoshoz a beteget.

Első fázis, kezdeti tünetek - A szexuális kontaktus során történő fertőződést követően átlagosan 3-4 hét (egyes esetekben akár 80-90 nap) lappangási időszak következik, majd a betegség korai jeleként a kórokozó behatolási helyén kialakul egy körülírt, gyulladásos, kemény alapú terület, ami később kifekélyesedik (ulcus durum). A kezdeti bőrtünet általában egyedüálló. Elrettentő látványa ellenére az esetek majdnem felében fájdalmatlan, ezért nők esetében a nem látható elhelyezkedés miatt előfordul, hogy nem ismerik fel a megbetegedést ebben a stádiumban. Az elsődleges fekély átlagosan 6 hét alatt heget hagyva hátra, kezeletlenül is begyógyul. A behatolás helye a nemi szerveken kívül lehet a szájban és a végbélnyílás körül is, különböző szexuális magatartásformáknak megfelelően. A bőrtünetet a nyirokcsomók fájdalmatlan duzzanata (bubo indolens) kíséri, alkalmanként a pénisz megduzzadása.

Második fázis - Amennyiben a betegséget az első szakaszban nem diagnosztizálják, kezelés nélkül marad, néhány hét vagy 1-2 hónap (hosszú lefolyású esetekben akár 20 hét) alatt tovább halad a második szakasszal. Ebben már testszerte láthatók elszórtan panaszt okozó bőrkiütések, melyek mindegyike baktériumokat rejt magában és fertőzhet. Mivel a kórokozó ekkor már szóródott a szervezetben, a tünetek között megjelenhet láz, torokfájás, rossz közérzet, súlyvesztés, hajhullás, fejfájás. Az akut tünetek általában 3-6 hét után elmúlnak, és tünetmentes időszakokkal szabdalva az esetek 25%-ában visszatővé válnak.

A panaszok ebben a stádiumban már érinthetnek más szerveket, a központi idegrendszert (neuroszifilisz) is, melyek agyhártyagyulladás, szemészeti panaszok, arcidegbénulás formájában nyilvánulhatnak meg.

Mindekét nemben jelentős arányban ebben a szakaszban jelentkeznek orvosi segítségért, és gyakorta nem számolnak be, vagy nem emlékeznek arra, hogy az elsődleges tüneteket észlelték volna.

Harmadlagos stádium, késői szövődmények - Amennyiben az orvosi segítség ismét elmarad, a betegség éveken át látens módon, akár évekig tünetmentesen zajlik tovább, és lassan a nem fertőző stádiumba ér. Ezalatt azonban olyan tartós szervi károsodások alakulhatnak ki, amelyek miatt később súlyos és nem visszafordítható tünetekkel térhet vissza a betegség. A harmadik fázisban hegesedve gyógyuló, torzító, fájdalmatlan csomók (gummák) alakulhatnak ki, emellett az idegrendszer (kognitív képességek romlása, mozgáskoordináció romlása), valamint a szív - és keringési rendszer érintettsége jelentheti a súlyos szövődmények kialakulásával járó utolsó stádium fő tüneteit.

Szifilisz a terhesség alatt, veleszületett szifilisz

Amennyiben a terhes anya fertőződik, a magzatra történő fertőzésátvitel esélye igen nagy, több mint 40 százalék. A terhesség alatt elszenvedett fertőzés következményei súlyosak:

• vetélés vagy halvaszületés magas előfordulása
• veleszületett (kongenitális) szifilisz: fertőzött újszülött súlyos deformitásokkal, fejlődési rendellenességekkel jön a világra, gyakori a halláscsökkenés, fogászati és egyéb rendellenességek.

A kismamák gondozásának része a kötelező jelleggel történő szifilisz szűrővizsgálat. A fertőzés felismerésével és a haladéktalanul megkezdett kezeléssel a veleszületett szifilisz kockázata nagymértékben csökkenthető. A szifilisz szűrését első alkalommal a terhesség első harmadában végzik el, majd a terhesség 24-28. hete között megismétlik. Azon nőknél, akik nem vettek részt a terhesgondozásban, szüléskor végeznek gyorstesztet.

A kórokozó kimutatása vérvizsgálattal, speciális mikrobiológiai vizsgálatokkal (szerológia) lehetséges. A diagnózis többféle módszer kombinációját igényli, szükséges a Treponema pallidum ellen termelődő specifikus ellenanyagok (pl. TPPA, TPHA) és az nem specifikus fertőzéses ellenanyagok kimutatása is.

A szifilisz terjedése nemi úton

A kórokozó a bőrtünetekkel történő közvetlen érintkezés útján adható át legnagyobb mértékben (a fertőzés első két fázisában), ugyanakkor kisebb mértékben a lappangási idő alatt és tünetmentes időszakokban is fertőző. Az óvszerhasználat jelentősen csökkenti a terjedését, de használata mellett is lehetséges. Késői látens és harmadlagos szakaszában általában nem fertőző.

Hogyan kezelhető a szifilisz?

A szifilisz kezelésének megtervezéséhez, a megfelelő antibiotikum megválasztásához figyelembe kell venni a betegség aktuális szakaszát, az érintett szervrendszereket. A betegség előrehaladott szakaszában a baktériumellenes kezelésnek a már bekövetkezett károsodások nagy részére már nincsen hatása. Korai stádiumban megkezdett kezeléssel a fertőzés jól gyógyítható, a tartós károsodások kialakulása megelőzhető.

A kezdeti szakaszban, komplikációmentes esetben felfedezett fertőzés kezelése egy adagban alkalmazott antibiotikum, általában penicillin G. A korábbi szakmai ajánlásokban szereplő azitromicin a rezisztencia és a kezelés megbízhatatlansága miatt már nem ajánlott szifilisz kezelésére.

A központi idegrenszeri tünetek kezeléséhez hosszabb ideig tartó antibiotikus kezelésre van szükség, olyan kezelési séma választására, amelyben a hatóanyag megfelelő koncentrációt ér el a központi idegrenszeri szövetekben és ott megfelelő hatást gyakorol a kórokozóra. Az infektológiai kezelés mellett gyakran neurológiai, szemészeti, kardiológiai ellátásra is szükség lehet.

Terhes anya kezelésére is penicillin alkalmazandó, a fertőzés stádiumának megfelelő adagolásban. A méhlepényen átjutva az antibiotikum a fertőzött magzatot is gyógyítja.

A penicillin-kezelés megkezdése utáni napon előfordulhat láz, rossz közérzet, ez azonban nem azonos a gyógyszerallergiával és a panaszok maguktól elmúlnak.

A fertőzött személy kezelésben a lakhelye szerint illetékes bőr- és nemibeteg-gondozó intézetben zajlik.

Kontaktuskutatás, nemi betegségek szűrése és utánkövetés

Diagnosztizált szifilisz esetén minden esetben kötelezően elvégzik a partnerek szűrését, szükség esetén kezelését is. Ezen úgynevezett "kontaktus" kutatás és gondozás célja a fertőzőforrás megtalálása, a fertőzési láncolat megszakítása.

A fertőzött személyeken más, nemi úton terjedő fertőzések szűrését is elvégzik, ugyanis a szifilisz-fertőzöttek körében magasabb a kockázata más nemi betegségek előfordulásának.

Szükséges a beteg utánkövetése is, ugyanis a tünetek megszűnése nem bizonyítja a kezelés sikerét, ez a betegség normál lefolyásához is hozzátartozhat. A korábbi fertőzés és a sikeres kezelés nem biztosít védettséget, újrafertőződés előfordulhat.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász szakorvos
Aktualizálta: Dr. Sarkadi Adrien, infektológus