Milyen laboratóriumi eltéréseket okozhat a túlsúly vagy elhízás?

Számos kórkép és túlsúly kapcsolata közismert. A súlytöbblet sok esetben adott kórkép kialakulását is előre hozza, kialakulásának esélyét növeli vagy a meglévőt súlyosbítja.

Sok esetben a túlsúllyal vagy elhízással élő személy teljesen egészségesnek gondolja magát, „mivel semmi panasza nincs” – hallja az orvos ezt naponta. Azt viszont nem tudják, hogy amikor már panasz vagy tünet jelentkezik, sokszor a szövődmény már nem feltétlenül megoldható.

Minden akár tényleg egészséges személynek, főleg túlsúllyal küzdőnek javasolt rendszeres szűrővizsgálat (életkornak, nemnek, általános állapotnak, társbetegségnek megfelelően). Ennek része a vér és vizelet laboratóriumi vizsgálata.

Milyen eltérések jelentkeznek gyakran túlsúly esetén?

Természetesen ezek nem kizárólag túlsúly esetén jelenhetnek meg, de ahhoz kapcsolódóan gyakoraik az eltérések az alábbi értékekben:

• vesefunkció (urea, kreatinin, GFR, microalbumin): sok esetben a túlsúly és még inkább következményes szénhidrátháztartás-zavar, magas vérnyomás rontja a veseműködést több, összetett úton. Lehet, hogy teljesen tünetmentes állapot mellett már észlelhető akár jelentős vesefunkció-romlás.
• májfunkció (GOT, GPT, GGT): a túlsúlyhoz szinte mindig társuló zsírmáj kezdeti stádiuma nem okoz májfunkciós eltérést, de a folyamat (és a túlsúly) előrehaladtával egyre romló állapotot akár kötőszövetes átalakulást, májzsugort okozhat.
• koleszterin (LDL-koleszterin), triglicerid: a keringő vérzsírok mennyisége szinte mindig emelkedett túlsúly esetén.
• TSH: ismert az összefüggés a pajzsmirigy-alulműködés kapcsán növekvő túlsúllyal, de a túlsúly esetén gyakrabban kialakuló pajzsmirigyeltéréssel kapcsolatban is
• vizelet általános és üledék: a vizeletben megjelenő cukor akár a cukorbetegséget is előrejelezheti.
• húgysav: szinte mindig kapcsolódik a húgysavszint-emelkedés a túlsúlyhoz, ami természetesen összefüggést mutat a nem megfelelő étrenddel.
• vércukor: a magas vércukorszint nem mindig éri el a cukorbetegség kritériumát. De ugyanakkor már jelzi az elégtelen szénhidrátháztartást.
• inzulin: először magas inzulinszint észlelhető (inzulinrezisztencia), majd amikor a hasnyálmirigy sejtjei elpusztulnak, csökken az inzulintermelés, akár meg is szűnhet – ilyenkor már cukorbetegség alakul ki.
• HgbA1c: az elmúlt 90 nap átlag vércukorértékéről ad tájékoztatást. Akár a diabétesz diagnózisának felállításához, de a megelőző szénhidrátháztartás-zavar ismeretéhez is fontos paraméter.
• vércukorterhelés: egészséges állapot, szénhidrátháztartás zavara, diabétesz elkülönítése céljából végzik ezt a vizsgálatot.
• a nemi homonok szintjének változása: ösztrogén, tesztoszteron, DHEAS
• kortizolszint: magas kortizolszint túlsúlyhoz vezet, de lehet a mértéke magas túlsúlynál, tehát kétirányú az összefüggés.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus