A cukorbetegek gondozása és az ajánlott vizsgálatok

Ha valakinél diagnosztizálják a cukorbetegséget, akár 1-es típusú, akár 2-es típusú a cukorbetegség, akkor az alkalmazott terápia mellett a betegnek fontos a folyamatos gondozás. Milyen vizsgálatokat, orvos-beteg találkozásokat sorolunk a cukorbetegek gondozásának körébe?

Szemészeti gondozás, szemészeti szövődmények (diabeteses retinopathia, katarakta, glaucoma)

A fejlett országokban a diabetes mellitus az egyik vezető ok a vakság kialakulásában. Emellett a cukorbetegség okozta érszövődmények legelőször és legegyszerűbben a szemfenék tükrözéses vizsgálatával vizsgálhatóak. A diabéteszes retinopathia esetleges meglétének rendszeres szűrése minden cukorbeteg esetében szükséges.

A másik gyakori szemészeti szövődmény a szemlencsén belüli szorbitfelhalmozódás miatt a katarakta.

A cukorbetegség a zöld hályog (glaucoma) egyik kockázati tényezője is.

Ismert cukorbetegség esetén 12 hónaponként javasolt a szemfenék vizsgálata.

Bővebben A diabétesz szemészeti szövődményeiről

Nephrológiai gondozás, veseszövődmények

A vesekárosodás, azaz a diabéteszes nephropathia szintén súlyos szövődménye a cukorbetegségnek. Az elégtelen szénhidrátháztartás mellett szinte biztosan kialakul valamilyen fokú vesekárodás, főleg ha magasvérnyomás-betegség is társul a diabéteszhez.

A veseműködés indikátora a vizeletben jelenlévő fehérje, az albumin, melynek mértékével arányban van a vese károsodása. Az albuminürítés legalább – de állapottól függően inkább gyakoribb – évenkénti vizsgálata mindkét típusú cukorbetegségnél javasolt.

Bővebben A cukorbetegség veseszövődményeiről

Ideggyógyászati gondozás, diabéteszes neuropáthia

A diabéteszes neuropáthia gyakran alattomosan alakul ki, legtöbb formája rossz prognózisú. Az autonom neuropathiák tünetei közé tartozik a gastroparesis (a gyomor „bénulása”, működésének lassulása), a rohamszerű hasmenés és a székrekedés váltakozása, a hólyagürítési zavar, az impotencia. A szenzoros neuropáthia a kezek és vagy lábak (kesztyű-zokniszerű) zsibbadását okozza, a motoros neuropáthia izomsorvadást eredményez.

A neurológiai vizsgálat során az érzőkört, a reflexeket, a mozgatókört, a vegetatív funkciókat részletesen vizsgálva korábban fény derülhet a neurológiai károsodásra. A cél egyrészt a kóros folyamatok lassítása, illetve a meglévő panaszok kezelése. A fenti panaszok esetén azonnal gondolni kell diabéteszes neuropáthia lehetőségére, és neurológiai szakvizsgálatot kell végezni.

Kardiológiai gondozás

A cukorbetegségben a halálozás jelentős része cardiovasculáris eredetű. Ennek okaként elsősorban a hyperglycaemia következtében kialakult micro- és macroangiopathia jelentőségét hangsúlyozzák.

Magasabb arányban fordul elő magas vérnyomás, mely további szervkárosodásokat okoz. (Cukorbetegeknél mintegy kétszer gyakrabban fordul elő hipertónia az átlagnépességhez képest.) A cukorbetegek magas vérnyomása jelentős rizikótényezőnek számít, legjelentősebb hatásai a szív- és érrendszeri károsodás, a vesekárosodás, szemkárosodás. 130/80 Hgmm célérték a követendő, azonban 1g/nap fölötti proteinuria esetén 125/75 Hgmm alá javasolt csökkenteni a vérnyomást.

A cukorbetegséggel gyakran társuló magas lipidszintek szintén jelentős cardiovasculáris rizikót jelentenek, ezek ellenőrzése is rendszeresen szükséges.

Az ajánlás szerint 2-es típusú diabéteszben az összkoleszterin-célérték kevesebb mint 4,0 mmol/l, az LDL koleszterin kisebb mint 2,5 mmol/l, a szérum triglicerid 1,7 mmol/l alatti, a HDL koleszterin férfiaknál 1,1 mmol/l, nőknél 1,3 mmol/l felett legyen.

Ez is érdekelheti Koleszterin: összkoleszterin, HDL, LDL

Nőgyógyászati gondozás

Az egyik leggyakoribb panasz, mellyel a cukorbetegek nőgyógyászhoz fordulnak, a nőgyógyászati fertőzés. A fertőzésre való fokozott hajlam következtében mind a gombás, mind a bakteriális fertőzések gyakrabban fordulnak elő. Kezelésük sok esetben nagy türelmet igényel mind az orvos, mind a beteg részéről.

A terhesség során is szükség van a szülészorvos fokozott odafigyelésére, hisz mind a terhesség során, mind a szülés során magasabb arányban fordulnak elő komplikációk.

Újabb tanulmányok adatai szerint a terhességi cukorbetegséget is rizikófaktornak kell tekinteni, még abban az esetben is, ha a szülés után a cukorháztartás rendeződik. Az ilyen betegeknek rendszeresen javasolt a vércukrát ellenőrizni, akkor is, ha panaszmentesek. Terhességi cukorbetegséget követően 50%-ban jelentkezik terhesség hiányában is cukorbetegség.

Bőrgyógyászati gondozás

A cukorbetegek hajlamosak a bőrfertőzésekre (mind bakteriális, mind gombás fertőzésekre), a hosszú, komplikált sebgyógyulásra, illetve léteznek speciális, kifejezetten diabéteszre jellemző bőrgyógyászati kórképek.

A banális fertőzések is gyakran szövődményekkel járnak, súlyosbodnak, ezért fokozott elővigyázatosság szükséges a terápia kiválasztásakor, illetve a kezelés során a cukorbetegséget mindig figyelembe kell venni.

A cukorbetegeknél szintén gyakrabban fordulnak elő angiológiai szövődmények, érszűkület, érelzáródás. Komplex okokra vezethető vissza a lábszárfekély, melynek gondozása szintén a bőrgyógyász feladata. Szintén gondos odafigyelést igényel a cukorbetegek lábápolása, a körmök ápolása.

Bővebben A cukorbetegség bőrtüneteiről

Pszichés gondozás

A cukorbetegek pszichés vezetése is rendkívül fontos. Nehéz elfogadni a betegség tényét, sokan a passzivitásba menekülnek. Fel kell hívni a betegek figyelmét, hogy megfelelő táplálkozással, fizikai aktivitással, testápolással, rendszeres vércukorméréssel (és az eredmények függvényében a szükséges lépések megtételével) maguk is lassíthatják vagy megállíthatják a betegség progresszióját.

A test jelzéseinek rendszeres figyelésével gyakran még időben kiszűrhetik a szövődmények kialakulását.

A diabétesz felismerésekor az alábbi vizsgálatok szükségesek

• részletes anamnézisfelvétel, gyógyszerek áttekintése, családi anamnézis, táplálkozási és életmódbeli szokások megbeszélése
• teljes fizikális vizsgálat: testsúly, BMI, derék- és csípőkörfogat, vérnyomásmérés, perifériás erek vizsgálata, vibráció vizsgálata a neurológiai károsodás felmérésére, EKG
• szemfenékvizsgálat
• laboratóriumi vizsgálat: vércukor, lipidek, veseparaméterek, vizelet, HbA1C, albuminürítés
• kardiológiai szakvizsgálat, szívultrahang

Minden orvos-beteg találkozáskor elvégzendő vizsgálatok

• testsúlymérés
• vérnyomásmérés
• éhgyomri és étkezés utáni vércukormérés, önellenőrzést végző betegnél a saját maga által vezetett napló áttekintése

Évente legalább egyszer elvégzendő vizsgálatok

• teljes körű fizikális vizsgálat, mint az első alkalommal
• szemfenékvizsgálat
• teljes körű laboratóriumi vizsgálat, mint az első alkalommal, kóros vérzsírok esetén évente többször is javasolt a vérzsírok szintjének ellenőrzése

Tovább A cukorbetegek követése - Négy fontos laboratóriumi paraméter

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus, diabetológus