Szemfenékvizsgálat - Pupillatágítással vagy anélkül?

Számos szemészeti betegség esetén elengedhetetlen a szemfenékvizsgálat, hisz ezzel nagyon hasznos információkat kapunk a szem hátsó szegmenséről. Ezen komplex szemészeti vizsgálat történhet pupillatágításban és anélkül is.

Számos szemészeti betegség esetén elengedhetetlen a szemfenékvizsgálat, hisz nagyon hasznos információkat kap a szemész szakorvos a szem hátsó szegmenséről. Ezen komplex szemészeti vizsgálat történhet pupillatágításban és anélkül is. Sokan félnek/tartanak a pupillatágítástól, illetve a szemfenékvizsgálattól, de fontos megérteni, hogy az eljárás a rutin, alap szemészeti vizsgálat részét képezi.

Mikor és hogyan indokolt a szemfenék vizsgálata?

Közepesen tág pupilla mellett a szemfenék bizonyos részei vizsgálhatók meg, mint például a látóidegfő (papilla), az innen kilépő artériák és vénák, továbbá a macula területe. A retina többi része - a középperiféria, illetve a periféria - vizsgálatához érdemes megtágítani a pupillát.

Szemészeti panaszok esetén

Az alábbi betegségek esetén javasolt pupillatágításos szemfenékvizsgálat:

• cukorbetegeknek évente javasolt pupillatágításos szemfenékvizsgálat, hiszen a perifériás retinán is előfordulhatnak vérzések, egyéb kóros eltérések;
• szemészeti műtétek (pl. lézeres látásjavító műtétek, szürkehályog-műtét, retinát érintő műtétek) előtt és után mindenképpen javasolt a részletes szemfenékvizsgálat;
• szemgolyó rendellenességek (uveitis), ill. a hátsóbb részeket érintő gyulladások esetén;
• az üvegtesti betegségek (pl. hátsó üvegtesti határhártya leválás, úszkáló homályok, stb.) esetén, vagy ha valaki szikralátást, fényfelvillanásokat tapasztal;
• hirtelen bekövetkező részleges vagy teljes látosromlás, látótér kiesés esetén;
• gyermekek vizsgálata során a gyermekszemész - akár pupillatágítás nélkül is - meg fogja vizsgálni a szemfenéki képleteket.

Az alábbi esetekben nem feltétlenül szükséges pupillatágítás a vizsgálathoz:

• zöldhályog kivizsgálás/betegség, illetve egyéb, a látóidegfőt érintő esetekben;
• az erek vizsgálata különösen fontos magas vérnyomás betegség, különböző kardiovaszkuláris betegségek, vesebetegségek, ill. autoimmun betegségek esetén;
• rutin szemészeti vizsgálatok során nem szükséges minden esetben megtágítani a pupillát, pl. közeli/távoli szemüveg felírása esetén a rutin klinikai gyakorlatban elégséges a közepesen tág pupilla mellett áttekinteni a főbb területeket.

Szűrővizsgálatként

Számos, jelen cikkben nem felsorolt esetben is nagy jelentősége van a szemfenékvizsgálatnak, ezért bizonyos időközönként panaszmentes esetben is javasolt a szemfenék vizsgálata.

Gyermekek esetén az Amerikai Szemorvostársaság és az Amerikai Gyermekszemészeti és Strabológusok Társaságának ajánlása szerint több alkalommal (újszülöttkorban, csecsemőkorban, 3 és 5 évesen, iskolakezdéskor, mindezek mellett évenként is) érdemes a gyermeket szemészeti szempontból is megvizsgálni.

Felnőttek esetén az Amerikai Szemorvostársaság ajánlása szerint amennyiben nincsenek szemészeti panaszaink és nem áll fenn kockázati tényező, a következő gyakorisággal érdemes szemészeti vizsgálatot elvégezni:

• 40 év alatt - 5–10 évente;
• 40-54 év között - 2-4 évente;
• 55-64 év között - 1-3 évente;
• 65 év felett - 1-2 évente.

A szemfenékvizsgálat menete

Amennyiben a szemfenék vizsgálatához szükséges a pupillatágítás, az szemcsepp cseppentésével történik. A cseppentés fájdalmatlan, általában 4-6 óra alatt elmúlik a hatása (van, amelyiknek 24 óráig tart a hatása), de közben fényérzékennyé válik a szem. Sőt, az alkalmazkodás kiesése miatt nehezebb lehet a tájékozódás, olvasás, ezért tilos autót vezetni, és értelemszerűen érdemes gondoskodni kísérőről.

Kapcsolódó Pupillatágítás és autóvezetés: meddig tart a szemcsepp hatása?

A szemészeti vizsgálatok során az orvosok egy réslámpával vizsgálják meg a szem elülső és hátsó részeit. A réslámpa lényegében egy nagyító, különböző fényforrásokkal ellátva. A szem mélyebb részeinek vizsgálatához különböző lencséket tart a szemész a szem és a réslámpa fénye közé. Ezek a lencsék különböző dioptriájúak lehetnek, a leggyakrabban használt lencsék 90 dioptriásak, és fordított, kicsinyített képet adnak. Amikor a szemész belenéz a lencsébe, akkor azokat a képleteket amik a kép jobb oldalán láthatóak, a valóságban bal oldalon vannak, amik a kép alján, azok a valóságban a retina felső részén helyezkednek el.

A vizsgálat során a látóideget (papilla), az éleslátás helyét (macula/fovea), a szemfenéki artériákat és vénákat, valamint a perifériás területeket is látja a vizsgáló orvos. A vizsgálat során a szemlencsét és az üvegtestet is meg lehet vizsgálni, így pontos kép kapható a szem középső és hátsó szegmentumáról. Amennyiben nem áll rendelkezésre réslámpa, ún. direkt (egyenes tükör segítségével) vagy indirekt (10-20 dioptriás konvex lencse segítségével) ophthalmoszkópia is végezhető.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Cserháti Zoltán, szemész szakorvos