A téma cikkei

4/1 Mi a Parkinson-kór? 4/2 A Parkinson-kór szövődményei 4/3 A Parkinson-kór kezelési lehetőségei 4/4 Parkinson-kór és életmód

Tudjuk, hogy Parkinson-kór akkor alakul ki, ha az agy szubsztancia nigra nevű területén a dopamin nevű hírvivő molekulát termelő idegsejtek károsodtak vagy elpusztultak.

A dopamin a vázizmok (az akaratlagos mozgásokat kivitelező izmok) remegésmentes, sima, "gördülékeny" működésének szabályozásában résztvevő agyi struktúrák ingerületátvivő anyaga.

A dopamint termelő idegsejtek száma a természetes öregedés során is csökken, ám ha a kezdeti sejtszám legalább fele megmarad, nem fejlődik ki a betegség, az esetleges öregkori kézremegés kisfokú lesz. A szubsztancia nigra dopamin termelő idegsejtjei ugyanakkor különösen érzékenyek a károsító kémiai anyagokra, alapot teremtve a Parkinson-kór kialakulására.

Genetikai tényezők. A kutatók feltételezései szerint egyes gének hozzájárulnak a Parkinson-kór kialakulásához, azonban még nem tisztázott, hogy az öröklődés mekkora szerepet játszik a betegségben. Ismert, hogy a Parkinson-kóros betegek első fokú rokonai (szülő, a gyerek, testvér) nagyobb valószínűséggel fognak a betegségtől szenvedni, mint azok, akiknek nincs családi érintettsége, bár ez a kockázat nem túl nagy.

Környezeti tényezők. A kábítószer-élvező, továbbá bizonyos ipari vegyszereknek, gyom- és rágcsálóirtó szereknek kitett emberekben nagyobb valószínűséggel alakul ki Parkinson-kór, mint azoknál, akik ilyen anyagokkal nem kerülnek kontaktusba.

Ön tudta?

Április 11-én tartják a Parkinson-kór világnapját, ugyanis 1755-ben ezen a napon született James Parkinson angol orvos és természettudós, aki 1817-ben elsőként írta le a kór klinikai tünetegyüttesét. Jelenleg ez világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség.

Gyógyszerek
Számos gyógyszer hosszú időn keresztül szedve, vagy nagy dózisban alkalmazva a Parkinson-kórhoz hasonló tüneteket tud előidézni. Ilyen többet között a haloperidol, a chlorpomazine, amelyet bizonyos pszichiátriai megbetegedésekre alkalmaznak, továbbá az émelygés kezelésére használt methoclopramid is. Az epilepszia kezelésére használt valproát szintén előidézheti a Parkinson-kór egyes tüneteit, különösen a súlyos remegést (tremor). Ezek a gyógyszerek azonban nem okoznak valódi Parkinson-kórt, a tünetek (gyorsan vagy lassabban) eltűnnek, a gyógyszerek elhagyását követően.

A Parkinson-kór fő kockázati tényezői

• Életkor. A betegség csak nagyon ritkán alakul ki a 20-as években, jellegzetes módon középkorú vagy idősebb egyénen jelentkezik. A kockázat folyamatosan nő a kor előrehaladtával.
• Örökletesség. Egy vagy több közeli hozzátartozó, akinek Parkinson-betegsége van, fokozza a kockázatát annak, hogy Önnél is kialakuljon a kórkép, bár az Ön kockázata ilyenkor is 5 százalék alatti.
• Nem. Férfiaknál kicsivel gyakrabban alakul ki Parkinson-betegség, mint nőknél.
• Rágcsálóirtók és növényvédő szerek. Rágcsálóirtó vagy növényvédő szerekkel való gyakori érintkezés mérsékelten növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Fokozott a kockázat mezőgazdasági munkát végzőknél és azoknál, akik kútvizet isznak.
• Csökkent ösztrogén-szint. Az alacsonyabb ösztrogén-szint kismértékben növeli a Parkinson-kór kockázatát. Ez azt jelenti, hogy azok a nők, akik a menopauzát követően nem részesülnek hormon szubsztitúciós terápiában (vagyis nem kapnak női hormonokat), vagy azok, akiknek a petefészkét eltávolították, magasabb kockázatúak. A hormonpótló kezelésben részesülő nőknél, úgy tűnik, csökken a kockázat. A hormonterápia azonban nem minden hatásában kedvező, az ösztrogén és a progeszteron valamelyest növelik az emlőrák kockázatát. Orvosával beszélje meg, hogy az Ön esetében mi a legmegfelelőbb!

Mikor forduljon orvoshoz?

Keresse fel orvosát, ha Önnél bármely, a Parkinson-kórral összefüggésbe hozható tünet jelentkezett. Ha Önnek nem Parkinson-kórja van, akkor is fontos a tünet hátterében álló ok azonosítása (pl. a remegés a Parkinson-kór korai tünete, azonban a leggyakoribb remegés-típus az ún. esszenciális tremor, ami nincs összefüggésben a Parkinson-kórral). Bár a Parkinson-kórt korai stádiumában nem könnyű felismerni, a pontos diagnózis felállítása kulcsfontosságú a megfelelő kezelés beállításához, amely lassítja a tünetek romlását.

Hogyan állapítja meg a Parkinson-kórt orvosa?

A diagnózis nehézsége

A betegség korai stádiumában nehéz felállítani a diagnózist. Idősebb betegeknél a Parkinson-kór tüneteit (a járás megváltozása, a reszketés, a beszéd nehezítettsége, illetve az írás megváltozása) gyakran az öregkor természetes velejáróinak tekintik, míg fiataloknál azért késhet a diagnózis, mert úgy gondolják, hogy ez csak az idősebb korosztályt érintheti.

A Parkinson-kór diagnózisát a családi és személyes előtörténet, az észlelt tünetek és a neurológiai vizsgálat eredménye alapján állítják fel. Az előtörténet megbeszélése során orvosa tudni akarja majd, milyen gyógyszereket szed és a családban fordult-e már elő Parkinson-betegség.

A neurológiai vizsgálat döntően fizikális vizsgálatból áll (vagyis a mozgást, a reflexeket és az érzékelést eszköz nélkül vagy egyszerű eszközökkel, pl. reflexkalapáccsal vizsgálják), megnézik a járását, a mozgások összehangoltságát. Orvosa keresni fogja a Parkinson-kór korai tüneteit, pl. a csökkent arcmimikát és gesztikulációt, valamint a végtagok finom remegését nyugalomban.

(WEBBeteg/ Lektorálta Dr. Varannai Lajos)