Nyirokcsomó gyulladás és nyirokcsomó megnagyobbodás

A nyirokcsomók a szervezetben elszórtan, a nyirokerek mentén elhelyezkedő, a nyirokrendszer részét képező szervek. Kb. 500-600 nyirokcsomó található diffúzan, illetve csoportosan a nyak, a hónalj, a mellkas, a has és az ágyék régiójában. Szűrő funkciót töltenek be.

Ha a szervezet kórokozóval találkozik, a nyirokcsomókban gyors szaporodásnak induló limfociták (fehérvérsejtek egyik típusa) segítségével felvesszük a küzdelmet a fertőzéssel szemben.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A nyirokcsomók gyulladása és megnagyobbodása között nem lehet éles határt vonni. A nyirokcsomók megnagyobbodása az esetek nagy részében ártalmatlan és nyom nélkül gyógyuló megbetegedés, de minden esetben a kórok felderítése szükséges.

Ön tudta?

A nyirokcsomó gyulladást latinul lymphadenitis-nek, míg a nyirokcsomó megnagyobbodását lymphadenomegalia-nak hívják

Nyirokcsomó megnagyobbodást (lymphadenomegalia) okozhat gyulladás, fertőző betegség, autoimmun betegségek, nyirokrendszert érintő tumorok (limfómák), leukémia, és más szervek daganatos elváltozásai, melyek a nyirokszervekbe történő áttét képzésével (metasztázis) okozzák a nyirokcsomók duzzanatát.

Nyirokcsomógyulladás (lymphadenitis). A fertőzéssel (infekció) szembeni küzdelem eredménye a nyirokcsomó gyulladása. A megbetegedést kiváltó kórokozók széles palettán mozognak.

• baktériális (akut bakteriális eredetű felső légúti infekciók, kullancs által terjesztett Lyme-kór, rágcsálóktól származó tularemia, TBC)
• virális (heveny virális eredetű felső légúti fertőzések, CMV, EBV okozta mononucleosis infectiosa, morbilli, HIV)
• gombák
• paraziták (toxoplasma gondii)

Panaszok nyirokcsomómegnagyobbodás és -gyulladás esetén

Lymphadenitis (nyirokcsomógyulladás) esetén a nyirokcsomók fájdalmas duzzanata észlelhető, mely az infekció helyétől függően a test bármely tájékán jelentkezhet. A tapintható nyirokcsomók mellett gyakran jelentkezik hőemelkedés vagy láz hidegrázás kíséretében, továbbá általános tünetek, úgymint elesettség, fáradékonyság, étvágytalanság, fogyás is előfordulhat.

A megnagyobbodott és fájdalmas nyirokcsomók felett bőrpír jelentkezhet, melegebb tapintatú a bőr.

Fontos tudni!

A test bármely területén tapintható nyirokcsomó észlelése esetén keresse fel háziorvosát!

Súlyosabb fertőzés esetén a bőr gyulladásával is járhat, valamint a környező szövetekben a fertőzés továbbterjedhet, tályog alakulhat ki, melyből a felhalmozódott genny a felszín felé utat törve, váladékozó sipolyon keresztül ürülhet.

A lyphadenomegalia (nyirokcsomó megnagyobbodás) okának másik nagy csoportját a daganatos betegségek következtében kialakuló elváltozások képezik.

A nyirokcsomók daganatos elváltozása bekövetkezhet metasztázis következtében, amikor a daganatsejtek egy másik szerv tumoros elváltozásából származnak. De a nyirokcsomó lehet elsődlegesen érintett, ilyenkor a daganatos szövetburjánzás a nyirokcsomó szöveteiből indul ki.

A daganatos nyirokcsomókra általánosságban jellemző, hogy többnyire fájdalmatlanok, és folyamatos növekedést mutatnak. Természetesen vannak eltérő esetek is!

Hol tapintható leggyakrabban nyirokcsomó és mi okozhatja a megnagyobbodását?

Általában a legbanálisabb heveny fertőzések állnak az elváltozás hátterében. Ahhoz, hogy következtetni lehessen a lymphadenomegalia okára, ismerni kell, hogy az adott nyirokcsomó régiók, mely területekről gyűjtik össze a nyirokfolyadékot.

A fül előtti nyirokcsomók a szem és a halánték tájékáról, az áll alatti csomókhoz tartozik a szájüreg, a nyaki nyirokcsomók a fül területéről, az arc és a nyak régiójáról, a hónalji csomók a felső végtag, a mellkas és a has felső részéről, a lágyéktáji nyirokcsomók az alsó végtagok, az alsó hasi régió, a nemi szervek és a végbél tájékról érkező nyirokfolyadékot szűrik és tisztítják.

A nyirokcsomó duzzanat leggyakrabban a nyakon, a hónaljárokban, és ágyéktájon (inguinálisan) tapintható, mely legtöbbször ártalmatlan fertőzés velejárója. A duzzanat jelentkezhet az érintett terület egyik oldalán vagy szimmetrikusan mindkét oldalon tapinthatunk nyirokcsomókat.

A nyaki panaszok hátterében általában fül-orr-gégészeti (felső légúti fertőzés) megbetegedés áll, de a nyirokcsomók alapos fizikális vizsgálata és az előzmények részletes ismerete szükséges a szintén lymphadenomegaliával járó különböző daganatos megbetegedések elkülönítése miatt.

A hónaljban lévő nyirokcsomók duzzanata kialakulhat a felső végtag sérülése következtében, lehet hematológiai betegségek tünete is, valamint emlő tumor esetén gyakran érintettek a hónalji nyirokcsomók.

Az inguinális nyirokcsomók leggyakrabban az alsó végtag sérülése (akár egy benőtt és begyulladt köröm is okozhatja), illetve különböző szexuális úton terjedő betegségek (a teljesség igénye nélkül: szifilisz, lágyfekély, lymphogranuloma inguinale) következtében válnak tapinthatóvá.

Mindenképpen forduljunk orvoshoz, ha:

• akut fertőzés tünetei megszűntek és a nyirokcsomók nem húzódnak vissza
• a nyirokcsomó 1.5 cm-nél nagyobb, növekszik
• a tapintható elváltozás fájdalmatlan
• a nyirokcsomó kemény, tömött tapintatú és a környezetével összekapaszkodik (nem mobilis)

Egyszerű, azonban alapos fizikális vizsgálattal megállapítható, hogy lokalizált vagy generalizált a nyirokcsomók érintettsége, azaz csak egy régióban vagy a test több részén vannak tapintható nyirokcsomók.

Fontos megállapítani a nyirokcsomó nagyságát, konzisztenciáját, nyomásérzékenységét vagy fájdalmatlanságát, a környezethez való viszonyát, azaz, hogy mobilis-e vagy összekapaszkodik a környezetével.

Általában az infekció lezajlása után a tapintható nyirokcsomók is eltűnnek. Ha perzisztál (nem szűnik meg) az elváltozás, és az ok egyértelműen nem mutatható ki vagy felmerül a daganatos eredet, nyirokcsomó biopszia szükséges.

A biopszia az elváltozás lokalizációjától függően történhet helyi érzéstelenítésben vagy nagyobb beavatkozás esetén altatásban. Szövetmintát vesznek a kóros nyirokcsomóból, az így nyert szövetmintát szövettani vizsgálatnak vetik alá, a kórok tisztázása végett.

(WEBBeteg - Dr. Borsi Lieber Katalin)