Immunrendszerünk működése és zavarai

Dr. Kónya Judit
Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
Legutóbb frissítve: 2020.11.07

A szervezet legfontosabb védőbástyája az immunrendszer. Ez a roppantul bonyolult és rendkívül komplex védekezőrendszer felelős a szervezetünkbe kerülő baktériumok és vírusok elleni küzdelemért, és a megfelelő védekezés kiépítéséért.

Az immunrendszer téma cikkei

3/1 Mikor gyanakodjunk autoimmun betegségre?
3/2 Immunrendszerünk működése és zavarai
3/3 Az immunrendszer betegségei

Az immunrendszer működése nagyon komplex, bonyolult folyamat. Ahhoz, hogy ez létrejöjjön és zökkenőmentesen működhessen, számos szabályozó mechanizmusnak kell sikeresen beavatkoznia. Az immunrendszer bármely részén bekövetkező változás betegséget okozhat, így szervezetünk védelmi vonala akár ellenséggé is válhat.

Az immunrendszer szervrendszere a nyirokrendszer, mely nyirokszervekből és az őket összekötő nyirokerekből áll.

A nyirokszervek közé tartozik a csontvelő, a csecsemőmirigy, a lép, a nyirokcsomók, és az egyéb immunfeladatokat ellátó sejtek halmaza, melyek megtalálhatók a bőrben és a különböző nyálkahártyákban.

Az emésztőrendszer nyálkahártyájához tartozó immunszervek a mandulák is, illetve a féregnyúlvány.

Az immunrendszer működésében szerepet játszó sejtek a fehérvérsejtek, melyek legnagyobb számban a vérben és a nyirokrendszerben találhatók meg.

Az immunrendszer védő mechanizmusai

Az immunrendszer a nemsaját alkotók felismerése ellen alapvetően kétféle mechanizmussal védekezik: egy veleszületett, azaz mindenkiben megtalálható úgynevezett nemspecifikus mechanizmussal, és a szerzett, az élet folyamán kialakuló különleges módszerrel.

A veleszületett immunitás jellemzője, hogy minden idegen alkotó ellen ugyanolyan mechanizmussal védekezik. Sejtes elemei a fagociták, melyek felismerik az idegen részecske jelenlétét, ami lehet például egy behatoló kórokozó is. A felismerés után a mikroorganizmust bekebelezik, majd elpusztítják.

A veleszületett immunitás oldott állapotú részei a komplementrendszer és a citokinek. A komplementrendszert a vérben található fehérjék alkotják, melyek idegen struktúra jelenlétére egymást aktiválják, majd legutolsó lépésként az idegen alkotó feloldódását okozzák. A citokinek olyan fehérjék, melyeket fagociták és limfociták is termelnek, a veleszületett és a szerzett immunitás részeként is. A citokinek feladata szintén az idegen részecskék elpusztítása.

A szerzett (specifikus) immunitás a limfociták közvetítésével alakul ki. Ennek lényege, hogy a szervezetbe bekerült idegen részecske vagy kórokozó a limfociták átalakulását, érését indítja el. Ennek az érési folyamatnak a végén válik képessé a limfocita arra, hogy speciálisan az adott idegen anyagra hatásos pusztító mechanizmust alakítson ki.

A T-limfociták az érés után közvetlenül pusztítják el az idegen részecskét, míg a B-limfociták ellenanyagokat termelnek, amelyek az idegenként felismert anyaghoz kapcsolódnak s végzik annak elpusztítását. Ezeket az ellenanyagokat immunglobulinoknak nevezzük, és a specifikus immunitás oldott állapotú összetevőit jelentik.

Ezen túlmenően mind a B-, mind a T-sejtekből "memóriasejtek" is képződnek, melyek a szervezetben tovább keringenek, és a kórokozóval történő újbóli találkozás alkalmával gyorsabban be tudják indítani a szükséges, az adott idegen ágensre specifikus immunválaszt.

Limfociták és fagociták

A fehérvérsejteknek több típusa van, a legfontosabbak közülük a limfociták és a fagociták. A fagocitasejtek a fertőzés helyén lépnek kapcsolatba a kórokozóval, és azonnal képesek annak elpusztítására. A limfociták - több átalakulás után - a kórokozókkal a másodlagos nyirokszervekben találkoznak, ahonnan az ölő funkcióra alkalmas sejtek a fertőzés helyére vándorolnak, hogy a nagyszámú kórokozót elpusztítsák.

Az immunrendszer betegségei

Immunhiányos állapotokról akkor beszélünk, amikor az immunrendszer valamely összetevőjének mennyisége nem elegendő, minősége nem megfelelő, vagy valamely okból funkcióját betölteni nem tudja. Ide tartoznak ez elsődleges immunhiányos állapotok, amelyek szerencsére ritkák. Ezek a betegségek a születés pillanatától jelen vannak, és a szervezetet nem védik kellőképpen a fertőzések és más káros hatások ellen.

A másodlagos immunhiányos állapotok környezeti ártalmak (mérgezések, alultápláltság), a csontvelő megbetegedései, hematológiai betegségek, egyes fertőzések (HIV vírus) és orvosi terápiák (besugárzás, kemoterápia) kapcsán alakulnak ki. Fiziológiás állapotok is lehetnek okai az immunvédekezés csökkent voltának: köztudottan fejletlen a csecsemők immunrendszere, de gyengébb az idősek és a terhes nők immunvédekezése is.

Ez is érdekelheti Az immunrendszer betegségei

Betegségekhez vezet az immunrendszer túlzott reakciókészsége is, amikor egyébként nem káros jelenségek váltják ki annak működését vagy nagyfokú reakcióját: ez tapasztalható az allergiás folyamatok esetében (bőrallergiák, szénanátha, asztma, egyes bélbetegségek, kötőhártya-gyulladás bizonyos formái, anafilaxia, gyógyszerallergia, ételallergia stb).

Fontos tudni! Miért veszélyes az anafilaxia? Hogyan kell kezelni?

Amikor az immunrendszer a szervezet saját, működésében nem megváltozott sejtjei ellen indít immunválaszt, autoimmun betegség jön létre. A kóros immunreakció a szervezet számos helyén kialakulhat és válthat ki makacs, nehezen kezelhető betegségeket.

Szervátültetés kapcsán is lényeges szerephez jut az immunrendszer: az átültetett szervet idegenként ismeri fel, és ellene szintén reakciót indít, ami a szerv kilökődéséhez vezethet. Ezért van szükség szervátültetés után az immunrendszer működését korlátozó gyógyszerek hosszú ideig tartó alkalmazására.

Ezt olvasta már? Immunrendszerünk működése és zavarai

 Dr. Kónya Judit, családorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Bechterew-kór Bechterew-kór

A gerincízületek és a keresztcsonti ízület gyulladásos megbetegedése.

Foghúzás utáni teendők Foghúzás utáni teendők

Mit tehetünk annak érdekében, hogy felgyorsítsuk a gyógyulási folyamatot?

A limfómák tünetei és okai

A nyirokrendszer daganatos megbetegedéseit limfómáknak nevezzük, melyek a nyirokszövet sejtjeinek, a T- és B-limfocitáknak, valamint a histiocitáknak...

Kiütések a bőrön? Autoimmun...

Nyáron a melegtől, naptól is megjelenhetnek kiütések, viszkető foltok a bőrön. A bőrtünetek egy része ártalmatlan, vagy tüneti kezelésre...

A nyirokcsomók szerepe

A nyirokcsomók a nyirokrendszer részét képezik. A nyirokrendszer felelős részint a szövetközti folyadék vénás rendszerbe történő...

Hogyan működik a vékonybél?

Cikkünkben a vékonybél felépítéséről, szerepéről, feladatáról és működéséről olvashat.

A herpesz - Mit tegyen ellene? Mit...

A herpesszel kapcsolatos elégtelen vagy téves információk a betegséggel járó apró hólyagocskák - az állra vagy a szem környékére való...

Hogyan előzzük meg a...

A tüdőgyulladás leggyakrabban azért alakul ki, mert immunrendszere valami miatt (átmenetileg vagy tartósan) gyengébb. Egészsége megőrzésével vagy...

Sclerosis multiplex: Epstein-Barr...

A hipotézis nem új, azonban most beigazolódni látszik a feltevés: Az Epstein-Barr-vírus-fertőzés lehet a sclerosis multiplex (SM) fő oka. Ez egyben...

A nyirokcsomó-megnagyobbodás okai

A nyirokcsomók a szervezetben elszórtan, a nyirokerek mentén elhelyezkedő, a nyirokrendszer részét képező szervek. Kb. 500-600 nyirokcsomó található...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.