Megnagyobbodott nyirokcsomó - Daganatos betegség jele is lehet

szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve:

A nyirokcsomó-duzzanat sok betegség tünete lehet, ennek megfelelően gyakran előfordul. A fertőzéses megbetegedések következtében kialakuló nyirokcsomó-duzzanatok jóindulatúak, de a nyirokcsomó-duzzanatok - akár rosszindulatú - daganatos betegségekre is felhívhatják a figyelmet.

Semmiképpen nem tudjuk önmagunknak, vagy internet segítségével megállapítani, hogy mi állhat a nyirokcsomó – ha egyáltalán valóban arról van szó – megnagyobbodásának hátterében! Ehhez orvos és képalkotó vizsgálat kell, szükség esetén mintavétel is indokolt.

Mit érdemes tudni a nyirokcsomókról?

A nyirokcsomók normál esetben lencse-, maximum babméretű, lapos, kerekded csomócskák, melyek immunsejteket tartalmaznak. Tehát a szervezet immunrendszerének részei, és testszerte megtalálhatóak. Gyulladások esetén közelükben több immunsejt képződik, hogy felvegyék a harcot a gyulladással szemben, ezért nagyobbodik meg a nyirokcsomó. Ilyenkor aktívan részt vesznek a betegségekkel szembeni védekezésben.

A nyirokcsomók emellett a nyiroknedvet is szűrik, amit szaknyelven lymphának neveznek. A nyiroknedv olyan folyadék, ami a vérereken kívül, szabadon található meg a sejtek között a szövetekben.

A szövetekből a nyiroknedvet sok kis nyirokér gyűjti össze, ezek a kis erek aztán egyre vastagabb nyirokerekbe futnak, gyűlnek össze, végül egy nagy érbe torkollanak, ami a nyiroknedvet a szív előtt egy vérérbe adja le. A szívhez vezető útja során a nyiroknedvet számos nyirokcsomó megszűri és meg is tisztítja. Azaz a nyirokcsomókban található számos immunsejt a lymphát megszabadítja a kórokozóktól, az idegen anyagoktól és az elhalt sejtektől.

Minden nyirokcsomó a szervezet egy bizonyos területén összegyűlt nyiroknedv felvételéért és megszűréséért felelős. Ezeket a nyirokcsomókat regionális nyirokcsomóknak nevezzük. A legfontosabb régiók, ahol nyirokcsomók találhatók a nyak, az alsó állkapocs, a hónalj, az ágyék, a has és a mellek, mellkas környéke.

Nyirokcsomó

Nyirokcsomó

Legtöbbször fertőzéses megbetegedés következtében nagyobbodnak meg nyirokcsomók

Mivel a nyirokcsomók a kórokozókat, az idegen anyagokat és az elhalt sejteket is kiszűrik a nyirokból, az érintett területen lévő nyirokcsomók például vírusos, bakteriális vagy parazitafertőzés hatására is megduzzadhatnak. A megfázásos megbetegedésekben, mint amilyen a torok- vagy mandulagyulladás, jellegzetesen a nyak, az alsó állkapocs és a torok nyirokcsomói duzzadnak meg. Tehát minden olyan nyirokcsomó megdagad, ami a gyulladás területén található.

Kicsit másabb reakció zajlik le, ha olyan fertőző betegségről van szó, ami az egész testet érinti. Erre példa a mononukleózis, melyben a test összes nyirokcsomója megduzzadhat. Kitapinthatóak lesznek például a nyaki régió, a torok, a hónalj vagy az ágyék nyirokcsomói. Emellett lép- és májmegnagyobbodással is járhat.

Akut gyulladásoknál gyakran előfordul, hogy a megnagyobbodott nyirokcsomó fáj, nyomásérzékeny. (Hangsúlyozzuk, hogy a nyirokcsomók nyomogatása kerülendő, ugyanis a nyomkodástól sérülhet a nyirokcsomó, a nyiroksejtek pedig kiáramlanak belőle. Otthoni vizsgálódással úgysem állapítható meg a megnagyobbodás oka, tehát csak árthatunk vele magunknak. Az orvos felkeresése semmiképp sem kerülhető meg!)

Milyen jellegzetességei lehetnek a nyirokcsomó-megnagyobbodásnak, ha azt daganatos megbetegedés okozza?

A daganat rákos sejtjeit a nyirokcsomó kiszűri. A rákos sejtek fennakadnak a nyirokcsomókban, immunsejtek gyűlnek fel, és így a nyirokcsomó megnagyobbodik. A nyirokkeringésen keresztül sajnos szóródnak a daganatsejtek, ezen folyamat a nyirokáttét, rosszindulatú áttétes nyirokcsomók alakulnak ki.

A rákos betegség miatt megduzzadt nyirokcsomóra nem jellemző a fájdalom. Ahogyan a folyamat előrehalad, összekapaszkodhat a környező szövetekkel. Ezért különösen fontos, hogy felkeressen egy orvost, amennyiben nem tisztázott okból, fájdalommentes nyirokcsomó-duzzanatot tapasztal, mely néhány héten belül nem múlik el spontán.

Ahogy fertőző betegségek esetén is, a különböző rákbetegségeknél is utalhat a rák típusára az, hogy melyik régióban duzzadtak meg a nyirokcsomók. A hónaljban lévő csomók megduzzadása pl. emlődaganatra utalhat.

Vannak olyan rákos megbetegedések, amelyek magukban a nyirokcsomókban keletkeznek és belőlük erednek. Példa erre a Hodgkin-limfóma és a non-Hodgkin-limfóma. Ezen betegségekben is megnagyobbodnak a nyirokcsomók, itt viszont a test több táján is előfordulhatnak. Ez a betegség kiterjedését is jelzi.

Az önmagában vagy egy behatárolt területen jelentkező nyirokcsomó-duzzanatokat lokalizált (helyi), az egész szervezetben elszórtan jelentkező nyirokcsomó-duzzanatot pedig generalizált (szisztémás) megnevezéssel jelölik.

Nyirokcsomó-megnagyobbodás észlelése esetén mindenképpen forduljon orvoshoz!

Szükséges vizsgálatok a pontos diagnózishoz

Azokat a megnagyobbodott nyirokcsomókat, amelyek a bőr alatt, a felszínhez közel találhatóak az orvos könnyen kitapinthatja. De! Ebből még nem tudja megmondani, hogy milyen eredetű, mint ahogyan otthon az érintett egyén sem. A fertőzéses megbetegedések következtében megduzzadt nyirokcsomók nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ultrahang jó eséllyel meg tudja ítélni az eltérés természetét, de ha ez nem elegendő, akkor vékonytű-mintavételre lehet szükség, de még jobb lehetőség a nyirokcsomó kivétele szövettan céljából.

Terápia

A kezelés a kiváltó októl függ: azt a betegséget kell kezelni, ami a nyirokcsomó megnagyobbodását okozta. A terápia ennek függvényében különféle lehet. Amennyiben fertőzés okozta a nyirokcsomó megnagyobbodását, ha a megfelelő, pl. antibiotikumos terápia sikeres volt, akkor a nyirokcsomó duzzanata is eltűnik.

Ha rákos megbetegedésről van szó, akkor a terápia sokkal öesszetettebb és bonyolultabb, több szakterület orvosainak együttműködését igényli. Kemoterápia, sugárkezelés, műtét vagy ezek kombinációja lehet szükséges. Egyes daganatok esetében célzott biológiai terápia vagy antitestterápia, másoknál őssejtátültetés is szóba jöhet.

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; eesom.com
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Cikkajánló

Térdfájás
Térdfájás

Melyek a térdfájdalom leggyakoribb okai?

A baba neme
A baba neme

Befolyásolható-e a fogantatásnál?

WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász
WEBBeteg - Dr. Lesznyák Judit, Dr. Borsi-Lieber Katalin
WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, általános orvos
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.