Megnagyobbodott nyirokcsomó - Daganatos betegség jele is lehet
lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos frissítve:
A nyirokcsomó-duzzanat (nyirokcsomó-hiperplázia) sok betegség tünete lehet, ennek megfelelően gyakran előfordul. A fertőzéses megbetegedések következtében kialakuló nyirokcsomó-duzzanatok jóindulatúak, de a nyirokcsomó-duzzanatok gyakran - akár rosszindulatú - daganatos betegségekre is felhívhatják a figyelmet.
Mivel a nyirokcsomók a kórokozókat, az idegen anyagokat és az elhalt sejteket is kiszűrik a nyirokból, az érintett területen lévő nyirokcsomók például bakteriális fertőzés hatására is megduzzadhatnak. A megfázásos megbetegedésekben, mint amilyen a torok- vagy mandulagyulladás, jellegzetesen a nyak, az alsó állkapocs és a torok nyirokcsomói duzzadnak meg. Tehát minden olyan nyirokcsomó megdagad, ami a gyulladás területén található.
Kicsit másabb reakció zajlik le, ha olyan fertőző betegségről van szó, ami az egész testet érinti. Erre példa a Pfeiffer-féle mirigyláz, melyben a test összes nyirokcsomója megduzzad. Kitapinthatóak lesznek például a nyaki régió, a torok, a hónalj vagy az ágyék nyirokcsomói.
Daganatos megbetegedésekre utaló nyirokcsomó-megnagyobbodás
A daganat rákos sejtjeit a nyirokcsomó kiszűri. A rákos sejtek fennakadnak a nyirokcsomókban, rájuk rakódnak, egyre gyűlnek, és így a nyirokcsomó megnagyobbodik. Így nyirokcsomóáttétek keletkeznek, melyek rosszindulatúak.
Akut gyulladásoknál gyakran előfordul, hogy a megnagyobbodott nyirokcsomó fáj, ha megnyomják. A rákos betegség miatt megduzzadt nyirokcsomóra ez nem jellemző. Rákbetegség esetén a megnagyobbodott nyirokcsomó nem fájdalmas, ellenben néha összenőhet a környező szövetekkel. Ezért különösen fontos, hogy felkeressen egy orvost, amennyiben nem tisztázott okból, fájdalommentes nyirokcsomó-duzzanatot tapasztal, mely néhány héten belül nem múlik el spontán.
Ahogy fertőző betegségek esetén is, a különböző rákbetegségeknél is utalhat a rák típusára az, hogy melyik régióban duzzadtak meg a nyirokcsomók. A hónaljban lévő csomók megduzzadása pl. nem ritkán emlődaganatra utalhat. Olyan nagyon súlyos betegségek, amelyek az egész szervezetre kihatással vannak, mint például a leukémia és más rákos megbetegedések, szintén okozhatják a testben lévő összes nyirokcsomó megduzzadását.
Vannak olyan rákos megbetegedések, amelyek magukban a nyirokcsomókban keletkeznek és belőlük erednek. Példa erre a Hodgkin-limfóma és a non-Hodgkin-limfóma. Ezen betegségekben is megnagyobbodnak a nyirokcsomók.
Az önmagában vagy egy behatárolt területen jelentkező nyirokcsomó-duzzanatokat lokalizált (helyi), az egész szervezetben elszórtan jelentkező nyirokcsomó-duzzanatot pedig generalizált (általános) megnevezéssel jelölik.
Nyirokcsomó-megnagyobbodás észlelése estén forduljon orvoshoz!
Nyirokcsomók
Mit érdemes tudni a nyirokcsomókról?
A nyirokcsomók normál esetben lencse- maximum bab méretű, lapos, kerekded csomócskák, melyek immunsejteket tartalmaznak. Tehát a szervezet immunrendszerének részei, és testszerte megtalálhatóak. Gyulladások esetén közelükben több immunsejt képződik, hogy felvegyék a harcot a gyulladással szemben, ezért nagyobbodik meg a nyirokcsomó. A nyirokcsomó-megnagyobbodást nyirokcsomó-hiperpláziának is nevezik. Ilyenkor méretük nagyobb lehet, mint 2 cm, és gömb formát öltenek, aktiválódnak, azaz aktívan részt vesznek a betegségekkel szembeni védekezésben.
A nyirokcsomók emellett a nyiroknedvet is szűrik, amit szaknyelven lymphának neveznek. A nyiroknedv olyan folyadék, ami a vérereken kívül, szabadon található meg a sejtek között a szövetekben.
A szövetekből a nyiroknedvet sok kis nyirokér gyűjti össze, ezek a kis erek aztán egyre vastagabb nyirokerekbe futnak, gyűlnek össze, végül egy nagy érbe torkollanak, ami a nyiroknedvet a szív előtt egy vérérbe adja le. A szívhez vezető útja során a nyiroknedvet számos nyirokcsomó megszűri, és meg is tisztítja. Azaz a nyirokcsomókban található számos immunsejt a lymphát megszabadítja a kórokozóktól, az idegen anyagoktól és az elhalt sejtektől.
Minden nyirokcsomó a szervezet egy bizonyos területén összegyűlt nyiroknedv felvételéért és megszűréséért felelős. Ezeket a nyirokcsomókat regionális nyirokcsomóknak nevezzük. A legfontosabb régiók, ahol nyirokcsomók találhatók a nyak, az alsó állkapocs, a hónalj, az ágyék, a has és a mellek, mellkas környéke.
Diagnózis
Azokat a megnagyobbodott nyirokcsomókat, amelyek a bőr alatt, a felszínhez közel találhatóak, az orvos és a páciens maga is könnyen kitapinthatja. A fertőzéses megbetegedések következtében megduzzadt nyirokcsomók nagyon fájdalmasak lehetnek.
A mélyebben lévő, megduzzadt nyirokcsomók képalkotó vizsgálatokkal - mint amilyen az ultrahangvizsgálat vagy a komputertomográfia (CT) - válnak láthatóvá. A feltűnő, illetve nem tisztázott okból megnagyobbodott nyirokcsomók vizsgálatára a nyirokcsomóba egy üreges tűt szúrnak, amivel mintát vesznek belőle. Ezt aztán mikroszkóp alatt vizsgálják, hogy megállapítsák, milyen sejtek fordulnak elő benne. Megfelelő feltételek mellett egy egész nyirokcsomó is eltávolítható vizsgálat céljából.
Terápiás lehetőségek
Mivel a nyirokcsomók megnagyobbodása többnyire kísérő tünet, az a természetes, szükséges és ésszerű, ha a betegséget kezelik. A terápia ennek függvényében nagyon különböző lehet. Amennyiben gyulladásról van szó, a nyirokcsomó duzzanata eltűnik, ha a megfelelő, pl. antibiotikumos terápia sikeres volt.
Ha rákos megbetegedésről van szó, akkor a terápia sokkal körülményesebb és bonyolultabb. A kemoterápia, a sugárkezelés, a műtét vagy ezek kombinációja hozzájárulhat a rákos sejtek megsemmisítéséhez és a megnagyobbodott nyirokcsomó méretének csökkenéséhez.
Olvasson tovább!
Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; eesom.com
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
