• Toxoplasmosis - Tünetek, kezelés és megelőzés

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Horváth Balázs, Dr. Sarkadi Adrien

        A toxoplasmosis (magyaros írásmóddal toxoplazmózis) kórokozója a Toxoplasma gondii névre hallgató egysejtű parazita, amely súlyos megbetegedést azonban csak gyengült immunitású betegeknél, illetve a terhesség kihordása során fertőződött anyák magzatainál okozhat.

        A toxoplasmosis kórokozója világszerte igen elterjedt, fejlődése szempontjából végső gazdájaként a házimacskát és egyéb macskaféléket tartjuk számon. Egyéb emlősök, madarak és az ember a parazita köztigazdái. A végső gazda bélcsatornájában fejlődnek ki a köztigazdákat fertőzni képes alakok, az ún. oociszták, melyeket a hordozó állat a székletével ürít környezetébe. A köztigazda - így az ember is - rendszerint akkor fertőződik, ha a kórokozóval szennyezett ételt vagy italt fogyaszt.

        A lenyelt előalakokból a vékonybélben ún. tachyzoita alakok képződnek, melyek a bélfalba kerülnek, ahol a gazdaszervezet nagy falósejtjeibe (makrofágok) jutnak, bennük gyorsan szaporodnak, és elölik azokat. A nagy falósejtekben utazva a véráram útján az élősködők eljuthatnak a gazdaszervezet bármely szervébe. A szervekben a kórokozó cisztát hozhat létre, melyben lassan tovább szaporodik.

        Hirdetés

        A fertőződés további útja lehet, hogy a terhesség alatt fertőződött várandós anyák mintegy harmadában a kórokozó a méhlepényen keresztül a magzatba jut. Nem nyert igazolást az a tézis, mely szerint a kórokozó az anyatejes táplálás során is átadható lenne a kisdednek, ahogyan emberről emberre sem valószínű a terjedése.

        Toxoplasmosis

        A toxoplasmosis jelentősége terhesség során

        Egyes becslések szerint tíz fertőzött anyából négy esetében fertőződik meg a magzat. A fertőzés átvitelének szempontjából legveszélyeztetetteb esetek azok, melyekben az édesanya a fogantatás előtti 3 hónapban fertőződött. A korai terhesség során lezajló fertőződés esetén 6%-nál kisebb a valószínűsége a magzat érintettségének, ez a szám azonban 70%-ra emelkedik az esetben, ha az édesanya a terhesség utolsó szakaszában, a harmadik trimeszterben találkozik a kórokozóval.

        Ebban az esetben az újszülött kifejezetten veszélyeztetett az úgynevezett veleszületett (congenitalis) toxoplasmosis szempontjából, mely mindenek előtt az idegrendszert, a látást, a hallást érintő fejlődési rendellenességekkel járhat. A magzati fertőzések 2/3-ában kell számolnunk valós tünetekkel, melyek gyanúját az ultrahangos magzatvizsgálat vetheti fel, koponyán belüli meszesedések, a vízfejűség (hydrocephalus), az agykamrák tágulata, a máj megnagyobbodása, a szabad hasűri folyadék és a súlyos súlyfejlődési elmaradás szembetűnő a vizsgálat során.

        A diagnózis legagyobb kihívása, hogy megállapítást nyerjen, a terhes anya vajon mikor fertőződött meg a kórokozóval, és a fertőzés veszélyt jelent-e a magzatra.

        A fertőzés igazolásához szerológiai vizsgálatot alkalmazunk, melynek során az anya vérében keringő ellenanyagokat mutatjuk ki egy érzékeny vizsgálat segítségével. Pozitív eredmény esetén a legfontosabb annak megállapítása, hogy aktuálisan zajló, avagy korábban lezajlott fertőzésről ven-e szó. Ennek eldöntéséhez a különböző típusú ellenanyagok mennyiségi vizsgálata hívható segítségül.

        A szerológiai vizsgálat toxoplazmózis esetén

        Ismert, hogy az IgM típusú ellenanyagok szintje a kórokozó szervezetbe kerülését követő 5 napon belül emelkedni kezd, maximum értékét a zajló fertőzés első-második hónapja körül éri el, és akár évekig kimutatható lehet a szervezetből. Ezzel ellentétben az IgG típusú ellenanyag általában 1-2 hét után jelenik meg a vérben, szintjének csúcsát a 12. hét és a 6. hónap között mérhetjük, és életünk végéig kimutatható marad.

        Amennyiben a vizsgálat elvégzése rutinná válna a gyermekvállalásra készülő nők körében, fontos kiindulási információval rendelkeznénk: amennyiben az ellenanyagok nem mutathatóak ki a leendő anya szervezetéből a terhesség vállalása előtt, illetve a kora terhesség időszakában, kimondható, hogy az édesanya veszélyeztetett a terhesség alatt zajló toxoplasmosis szempontjából. Amennyiben az IgG ellenanyag mutatható ki önmagában, nagy valószínűséggel korábban lezajlott infekcióval állunk szemben, az IgG és IgM típusú ellenanyagok együttes kimutatása esetén szükséges az ismételt mintavétel, az úgynevezett titerváltozás megfigyelése, valamint az IgG aviditásának vizsgálata, amely segít megállapítani, milyen “régi” a kimutatott IgG ellenanyag.

        A toxoplasmosis tünetei és kezelése

        A fertőzés az egészséges immunrendszerű egyének fertőződése során csak az esetek 10-20%-ban okoz tüneteket, a legtöbbször panaszmentes. Gyakran egyetlen tünete a nyaki nyirokcsomók duzzanata, melyet kísérhet néha láz, torokfájdalom, nyelési nehezítettség. Ha a gazdaszervezet immunrendszere bármely okból gyengült, sokkal súlyosabb a betegség lefolyása, súlyos központi idegrendszeri gyulladásos folyamatot (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás) okozhat.

        A toxoplasmosis egészséges immunrendszerű egyénben szövődmények nélkül gyógyul. Kifejezett tünetek, illetve gyengült immunrendszer valamint a terhesség során zajló fertőzés esetén speciális, az egysejtű parazita ellen ható antimikrobiális kombinációval kezelik a beteget (pyrimethamin, sulfadiazin), emellett kiegészítést jelenthetnek a terápiában bizonyos antibiotikumok (spiramycin, sulfonamid+trimethoprim, clindamycin).

        A kezelés hosszan tartó, hatásossága változó. A gyógyszerek megválasztása terhesség esetében nagy körültekintést igényel, egy részük a hazai orvosi gyakorlatban ritkán alkalmazott, nehezen hozzáférhető szer.

        Megelőzés

        Megelőzésében legfontosabb

        • a megfelelően elkészített, tisztított és jól átsült vagy megfőtt ételek fogyasztása,
        • a macskaürülékkel való szennyeződés kerülése, a közvetlen macskakontaktus kerülése, az alapvető higiéniai szabályok betartása
        • a nehezen mosható, tisztítható élelmiszerek (saláták, brokkoli, karalábé, földre hulló gyümölcsök, nem hámozható zöldségek) kerülése.

        Terhes anyák lehetőség szerint óvakodjanak a nyers vagy nem megfelelően átsütött hús fogyasztásától is (például: tatárbeefsteak, grilltermékek).

        Egysejtű élősködők által okozott leggyakoribb betegségek

        Dr. Horváth Balázs, általános orvos

        Dr. Sarkadi Adrien, infektológu

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőink: Dr. Horváth Balázs,
        Dr. Sarkadi Adrien, infektológus

        Módosítva: 2019.07.05 16:03, Megjelenés: 2019.07.05 16:03
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Széntabletta szedése

        Széntabletta szedése

        Dr. Árki Ildikó

        Jól tolerálható szer, továbbá kevés mellékhatás jellemzi. Mikor használjuk?

        A hüvelyszárazság okai

        A hüvelyszárazság okai

        Dr. Tekse István

        Számos kezelés áll rendelkezésre a hüvelyszárazság enyhítésére.

        Toxoplasmosis - Tünetek, kezelés és megelőzés

        A toxoplasmosis (magyaros írásmóddal toxoplazmózis) kórokozója a Toxoplasma gondii névre hallgató egysejtű parazita, amely súlyos megbetegedést azonban csak gyengült immunitású betegeknél, illetve a terhesség kihordása során fertőződött anyák magzatainál okozhat.

        A kullancsot minél hamarabb el kell távolítani

        A testben talált kullancsot minél hamarabb el kell távolítani, mert a betegségek kialakulásában nagy jelentősége van annak, hogy mennyi idő telik el a csípés és az eltávolítás között - közölte Földvári Gábor parazitológus kutató.

        Galandféreg-fertőzés

        Galandféreg fertőzés akkor alakul ki, amikor bizonyos ételekkel - esetleg vízzel – a galandféreg petéi vagy lárvái bejutnak a szervezetünkbe. A petékből kikelő lárvák megtelepedhetnek a szervekben, ezt nevezzük invazív fertőzésnek. A lenyelt lárvából kifejlődő féreg a bélrendszerben tapad meg.

        Cérnagiliszta-betegség - Éjszaka jelentkező végbéltáji viszketés

        A cérnagiliszta gyakran alig észrevehető a fertőzöttek számára, csupán az éjszaka jelentkező végbéltáji viszketés hívhatja fel a figyelmet a bélgilisztára.

        A Magyarországon előforduló féregfertőzések

        A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő. Cikkünkben a Magyarországon előforduló féregfertőzések tüneteiről, a fertőzések módjáról és veszélyeiről olvashat.

        A galandférgesség tünetei és kezelése

        A galandféreg világszerte előforduló élősködő. Akár 8-9 méter hosszúságúra is kifejlődhet, vagy petéi az izomba vagy az agyba tokozódva okozhatnak tüneteket.

        Az orsóférgesség okai, tünetei és kezelése

        Az orsóféreg (Ascaris lumbricoides) kifejlett állapotban 15-25 cm hosszú, jelenlétükre gyakran csak a fáradékonyság, köhögés hívhatja fel a figyelmet.

        Pneumocystis okozta tüdőgyulladás

        A Pneumocystis okozta fertőzés – amelyen az emberek mintegy 70 százaléka átesik élete során – többnyire enyhe tünetekkel jár, immunhiányos betegeknél azonban halálos tüdőgyulladáshoz is vezethet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.