Angiográfiás vizsgálat

Milyen vizsgálat az angiográfia és milyen esetekben végzik? Hogyan zajlik a beavatkozás? Lehetnek-e mellékhatásai? Mire kell figyelni angiográfia előtt és után?

Az érrendszer láthatóvá tételére bizonyos esetekben elkerülhetetlen az érfestés, azaz az angiográfia elvégzése. Az angiográfiás vizsgálat lényege, hogy egy katéteren keresztül kontrasztanyagot juttatnak az érhálózatba, és ezzel teszik láthatóvá egy képalkotó berendezésen az erek eltéréseit.

Milyen esetekben ajánlott az angiográfia?

Napjainkban leggyakrabban katéterekkel végzett beavatkozásokhoz kapcsolódóan, illetve érműtétek precíz megtervezéséhez kerül sor a katéteres angiográfiára. A vizsgálattal kimutathatóak érszűkületek és érelzáródások, értágulatok, érfal rendellenességek. Segítségével ábrázolható a végtagok, a szívkoszorúerek, a hasi nagy erek, a főverőér, a nyaki erek, vagy a koponya erei egyaránt. Leggyakrabban érelmeszesedés kivizsgálására alkalmazzák különböző erekben, amennyiben a szűkület pontos és részletes diagnosztizálásához nem elég más vizsgáló eljárás.

A hagyományos (röntgen) angiográfia mellett napjainkban létezik CT-angiográfia és MR-angiográfia is. Ezeknél eltérőek a vizsgálat javallatai, a szükséges előkészületek, a vizsgálat menete és kockázatai is, ezért külön cikkekben ismertetjük őket.

Hogyan zajlik az angiográfia?

Az angiográfia steril műtőben történik, többnyire hanyattfekvő helyzetben, helyi érzéstelenítéssel, altatás nélkül.

A vékony katéter bevezetése leggyakrabban a lágyékhajlatban, vagy egy karartéria megszúrását követően történik. A vizsgálni kívánt érszakasz kezdetéig felvezetett katéterből ezután - általában jódtartalmú - kontrasztanyag-befecskendezésre kerül sor. Ennek során átmenetileg melegséget érezhet a beteg, azonban nem jár fájdalommal.

A kontrasztanyag hatására kirajzolódik az erek belső alakja a röntgenképen, amiről egymás után több felvételt készítenek. A röntgenfelvételek elkészülte után a katéter legtöbbször rögtön eltávolításra kerül.

Az angiográfiás vizsgálat az előkészítéssel együtt általában 40-60 percig tart.

Az angiográfia alapvetően vizsgálati eljárás, de bizonyos esetekben gyógyító célú beavatkozásokkal együtt történik az elvégzése. Koronarográfia (koszorúérfestés) esetén például gyakran történik a katéteren keresztül értágítás (angioplasztika) és sztent (az eret nyitva tartó cső) beültetés.

Mire kell figyelni angiográfia előtt?

Bizonyos gyógyszerek szedését abba kell hagyni néhány napig a vizsgálat előtt. Egyes véralvadásgátó gyógyszerek és cukorbetegség kezelésére szolgáló szerek elhagyása szükséges lehet, amelyet pontosan elmond a vizsgálat megbeszélésekor az orvos. Ha bizonytalan a beteg, mindenképpen kérdezzen rá, hogy pontosan mely gyógyszereket kell bevenni és melyeket nem szabad szedni a beavatkozás előtt.

Az érfestés előtt 4-6 órával már tilos enni. A vizsgálat előtti napon bő folyadékfogyasztás javasolt.

Mit tegyünk angiográfia után?

A beavatkozás után a megszúrt érszakasz vérzését meg kell akadályozni, erre több módszer létezik, például nyomókötés vagy varrás. Egy ideig a helyszínen kell maradni, hogy az esetleges mellékhatások, komplikációk szükség esetén gyorsan elláthatóak legyenek, ám nem sokkal a vizsgálat után a beteg otthonába távozhat.

A kontrasztanyag kiürülésének segítése érdekében javasolt a bőséges folyadékfogyasztás, ami szénsavmentes, energiaszegény ital legyen. A dohányzás senkinek sem ajánlott, a kényszerű pihenő és az érbetegség ijesztő ténye segíthet abbahagyni a káros szenvedélyt.

Meghatározott ideig pihentetni kell a szúrt végtagot. A hétköznapi tevékenységekhez való visszatérés orvosi tanács betartásával javasolt, hiszen a beavatkozás jellege, az igazolt betegség jelentősen befolyásolhatja, hogy mit szabad csinálni és mit nem.

Azonnal mentőt kell hívni, amennyiben hazatérést követően a szúrás helyén vérzést tapasztal, és sürgősen orvoshoz kell fordulni, ha a katéterezett végtag fájdalmassá válik, illetve elszíneződik, a vizelet mennyisége jelentősen csökkenne vagy esetleg belázasodna!

Lehetnek-e mellékhatásai a vizsgálatnak?

Ritka szövődmény angiográfia esetén a kontrasztanyag-allergia, amely döntően enyhe. Az enyhe panaszok néhány percen belül elmúlnak, illetve gyógyszerekkel könnyen megszüntethetők.

A kontrasztanyag a vesén keresztül választódik ki, ritka esetben - többnyire átmeneti - vesefunkció-romlást idézhet elő. Ennek elkerülésére a vizsgálatot követően el kell fogyasztani az előírt folyadékmennyiséget.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász