Szívbetegségek és diéta

A szív- és érrendszeri betegségek – mint a szívinfarktus, agyi keringési zavar, perifériás érbetegség vagy a magas vérnyomás – világszerte vezető halálozási okok közé tartoznak. A megfelelő táplálkozás és életmód döntő szerepet játszik mind a megelőzésben, mind a már kialakult betegség súlyosbodásának elkerülésében.

A korszerű diéta nemcsak a tiltásokról szól, hanem arról is, hogyan támogathatjuk szervezetünket a regenerációban és a hosszabb, jobb életminőség elérésében.

A legfrissebb nemzetközi irányelvek szerint (ESC 2024, AHA, WHO) a szívbarát étrend alapját a növényi eredetű, rostban gazdag, teljes értékű ételek adják, miközben a telített zsírok, transzzsírok és finomított cukrok fogyasztását a lehető legkisebbre kell csökkenteni.

A megelőzés és a szívbarát életmód alapelvei

• A dohányzás teljes kerülése.
• Napi legalább 30 perc mérsékelt intenzitású testmozgás (gyors séta, kerékpározás, úszás).
• Sószegény, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag, teljes kiőrlésű gabonákat és növényi olajokat tartalmazó étrend.
• Az elhízás megelőzése, ideális testtömeg fenntartása.
• Megfelelő vérnyomásérték elérése: általában 140/90 Hgmm alatt, de egyes irányelvek szerint 130/80 Hgmm alatti cél is kedvező.
• LDL-koleszterin-szint csökkentése egyénre szabottan – magas rizikójú betegeknél <1,8 mmol/l a javasolt célérték.
• Normál vércukorszint és inzulinérzékenység fenntartása.

Az utóbbi években több új eredmény is napvilágot látott, amelyek befolyásolhatják a jövő szív- és diétaterápiáit:

1. Növényi fehérjék előnyös hatása: A Harvard-csoport hosszú távú vizsgálata szerint azoknál, akik állati fehérjék helyett nagyobb arányban fogyasztottak növényi eredetű fehérjéket, körülbelül 19%-kal alacsonyabb arányban alakultak ki szív- és érrendszeri betegségek, és 27%-kal alacsonyabb a koszorúérbetegség-kockázat.
2. GLP-1 agonisták és kardiovaszkuláris rizikó csökkentése: Az olyan gyógyszerek, mint a szemaglutid, nemcsak testsúlycsökkentő hatásuk miatt érdekesek: egyes vizsgálatok azt sugallják, hogy testsúlycsökkenés nélkül is csökkenhet a szív- és érrendszeri események kockázata.
3. Az étrendi modellek evolúciója – flexitárius, MIND, DASH–Mediterrán ötvözetei: A 2025-re előrejelzett trendek között szerepel, hogy az étrendek egyre inkább rugalmasabbá, személyre szabottabbá válnak. A flexitárius étrend (növényi alap főként, alkalmi állati termékekkel) egyre népszerűbb, mivel fenntarthatóbbnak, de elfogadhatóbbnak tekinthető az átlagember számára.
   Ezen kívül a MIND diéta – amely a mediterrán és DASH elemeit ötvözi – nemcsak az agyi funkcióra, de a szív egészségére is előnyös lehet.
4. Szakosodott, AI-alapú személyre szabott diéták: Egyre több fejlesztés irányul mesterséges intelligencia által támogatott személyre szabott étrendekre, amelyek az egyén genetikai jellemzőit, anyagcseréjét és életmódját is figyelembe veszik. Ugyanakkor szakmai felügyelet nélkül ezek esetenként veszélyesek lehetnek – ezért kiemelten fontos, hogy dietetikus/orvosi kontroll kísérje az alkalmazást.
5. Mikrobiom és ultrafeldolgozott élelmiszerek: Az étrendi mintákban nőtt az érdeklődés az ultrafeldolgozott élelmiszerek kizárása, valamint a bélflóra egészségét támogató, fermentált élelmiszerek (pl. joghurtok, kefir, savanyúságok) beépítése iránt. A bélmikrobiom és a szív-ér kapcsolat egyre inkább kutatási fókuszba kerül, bár ennek gyakorlati irányelvei még kialakulóban vannak.

Új vizsgálatok bizonyítják, hogy a növényi eredetű fehérjék (pl. hüvelyesek, diófélék, magvak) rendszeres fogyasztása önmagában is csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, még akkor is, ha az energia‑ vagy fehérjebevitel nem változik jelentősen.

Hogyan étkezzünk szívünk védelmében?

A mediterrán típusú étrend továbbra is a legbizonyítottabb, leghatékonyabb szívbarát étrendforma. Lényege a növényi alapú táplálkozás, az olívaolaj, a halak és a teljes kiőrlésű gabonák előtérbe helyezése, valamint a vörös húsok, zsíros tejtermékek és feldolgozott élelmiszerek kerülése.

A napi étrendben legalább 400–500 gramm zöldség és gyümölcs javasolt, hetente kétszer hal, naponta hüvelyesek vagy magvak, és rendszeres teljeskiőrlésűgabona-fogyasztás. Az állati eredetű fehérjék helyett egyre inkább előtérbe kerülnek a növényi alternatívák, melyek nemcsak a koleszterinszintet csökkentik, hanem a bélmikrobiomra is kedvezően hatnak.

Sófogyasztás – mennyit engedhetünk meg?

A nátrium-klorid (konyhasó) létfontosságú, de túlzott bevitele egyértelműen emeli a vérnyomást, és fokozza az agyi és szív-érrendszeri események kockázatát. A WHO ajánlása szerint napi legfeljebb 5 gramm só (kb. 2 gramm nátrium) fogyasztása engedhető meg. A feldolgozott élelmiszerek – konzervek, felvágottak, készételek – adják a napi sóbevitel döntő részét, így ezek visszaszorítása kulcsfontosságú.

A legújabb kutatások szerint már enyhe vérnyomás-emelkedés esetén is hatékony lehet a sóbevitel mérséklése, és bizonyos esetekben lehetővé teheti a gyógyszeradag csökkentését. Ezt azonban mindig orvossal egyeztetve szabad megtenni.

A hosszabb, jobb élet titka

A már kialakult szív‑ és érrendszeri betegség esetén az étrend megváltoztatása a gyógyszeres kezelés mellett is jelentős mértékben javíthatja a kimenetelt. A rendszeres testmozgás, a megfelelő alvás, a stressz kezelése és a dohányzás elhagyása mind hozzájárul a szív védelméhez. A szívbarát étrend nem rövid távú diéta, hanem életmód, amely a mindennapok részévé válva segíthet abban, hogy hosszabb, aktívabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szerző: WEBBeteg
Lektorálta és aktualizálta: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus