Vérnyomás-szabályozás - A renin-angiotenzin rendszer

Dr. Kovács Anikó
szerző: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész - WEBBeteg
frissítve:

A szervezetünk a vérnyomást több különböző, egymással szoros kapcsolatban lévő rendszer irányításán keresztül szabályozza. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer meghatározó szerepet tölt be mind a rövid, mind a hosszú távú vérnyomás-szabályozásban.

A renin-angiotenzin-rendszer hatásának közvetítője, az angiotenzin-II. Ennek elsődleges hatása, hogy gyorsan kialakuló, rövid ideig tartó vérnyomás-emelkedést okoz.

Egyrészt érszűkítő hatású, másrészt a belső szabályozó rendszeren keresztül fokozza a vérnyomást.

Az angiotenzin-II hosszú távú vérnyomásemelő hatása a vesén keresztül jön létre. Serkenti ugyanis az aldoszteron nevű hormon felszabadulását, ennek hatására csökken a nátrium-kiválasztás, ami a vízürítés csökkenésével jár, ez pedig vérnyomás-emelő hatású.

A vér növekvő nátriumtartalma visszajelez a renin-angiotenzin-rendszernek, hogy kialakult a kívánt hatás, és így az angiotenzin-II szintje csökken.

Az angiotenzin-II hatása szív- és érrendszerre

További hatása, hogy szerkezeti változásokat is okoz a szív- és érrendszerben, ezzel nagyban hozzájárul egyes szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, illetve a halálozási kockázat növekedéséhez. Különböző növekedési faktorok serkentésének eredményeként, az ér keresztmetszete csökken, ez magas vérnyomáshoz vezethet.

A szív izmai megvastagodnak, de ez nem növeli az erejét, sőt rontja a működés hatásfokát, valamint magas vérnyomás, szívelégtelenség, és infarktus kialakulásához vezethet. Az érfal belső felszíne megvastagodhat, ami az ateroszklerózis jele.

A direkt sejthatások mellett a renin-angiotenzin-rendszer fokozott működése (a szív terhelésének növelése, folyadék-visszatartás, az érszűkület miatti ellenállás növelése) is hozzájárulhat a szív izmainak túlburjánzása és az emiatt kialakuló szív-érrendszeri kórképek megjelenéséhez.

Az angiotenzin-II keletkezése

Sok belső és külső tényező befolyásolja az angiotenzin-II keletkezését, melyek ezáltal hatással vannak a vérnyomásra. Kialakulásának első lépése az előanyagának, az angiotenzinogénnek a keletkezése a májban.

Az angiotenzinogén szintézisét serkentik a szteroid gyulladáscsökkentők és pajzsmirigyben lévő, vagy gyógyszerként alkalmazott tiroxin is. A fogamzásgátló tabletták szintén növelik mennyiségét, ami magyarázatot ad ezen gyógyszerek enyhe vérnyomás-emelő hatására.

Az angiotenzinogént egy renin nevű enzim alakítja át angiotenzin-I-gyé. A renin a vesében keletkezik.

Ha a vese véráramlása csökken, csökken a vér oxigénszintje, csökken a vérnyomás, vagy az átáramló vérben a nátrium-klorid mennyisége alacsony, akkor megnő a renin szintézise, és több angiotenzin-I keletkezik.

Serkentik a renin felszabadulását az értágító vérnyomáscsökkentők és egyes vízhajtók, mivel hatásukra csökken a vérnyomás, illetve csökken a vér nátrium-szintje, és ez jelzés a renin-angiotenzin-rendszernek.

A gyulladásos folyamatok tüneteinek kialakításáért felelős anyagok jótékony hatása, hogy a vese keringését javítják a renin felszabadítás növelésével. A gyulladásgátlók viszont a renin-felszabadulás gátlásával elnyomják ezt a hatást, és mellékhatásként akár akut veseelégtelenséget is okozhatnak.

Szintén csökkentik a renin felszabadulását a béta-blokkoló típusú vérnyomáscsökkentők, ez szerepet is játszik a magas vérnyomás elleni hatásukban.

Az aliskiren hatóanyagot tartalmazó vérnyomáscsökkentő megakadályozza az angiotenzinogén kötődését a reninhez, így az enzim nem tudja átalakítani, és nem tudja kifejteni vérnyomásemelő hatását.

Az angiotenzin-I-ből angiotenzin-II keletkezik az angiotenzinkonvertáló enzim (rövidítve ACE) hatására. A vérnyomáscsökkentés másik módja lehet az ACE működésének megakadályozása, így hatnak az ACE-gátlók.

Az angiotenzin-II receptora, melyen keresztül kifejti hatásait, megtalálható az erekben, a szívben, a vesében, az agyban és a mellékvesekéregben is. Léteznek olyan gyógyszerek is, melyek az angiotenzin-II receptorhoz való kötődését akadályozzák meg, mert ezzel meggátolható az összes fent említett angiotenzin hatás.

Tovább

Dr. Kovács Anikó, gyógyszerészForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész

Cikkajánló

Krónikus fejfájás
Krónikus fejfájás

Tippek krónikus fejfájásban szenvedőknek.

Hátfájás
Hátfájás

Mit érdemes tudni a hátfájásról?

WEBBeteg - Dr. Tóth Sára Rebeka, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Bene Orsolya, kardiológus
WEBBeteg - Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.