Mellrák: mikor a legfontosabb a vizsgálat?

Napjainkra a mellrákkal kapcsolatos számos hajlamosító tényezőt sikerült azonosítani. A sor várhatóan nem ér véget, a közeljövőben a tudomány fejlődésének köszönhetően újabb rizikótényezők felfedezése valószínűsíthető.

A mellrák esetében a legfontosabb rizikótényező - mint általában a daganatok többsége esetében - az életkor. Az emlőrák kialakulásának esélye a menopauzáig (változókor, klimax), minden évtizedben a kétszeresére nő. Harmincöt éves kor alatt a betegség előfordulása nagyon ritka, a betegség által a legveszélyeztetettebbek a középkorúak.

A mellrákok egy részének kialakulása és növekedése bizonyíthatóan függ a női nemi hormonok, elsősorban az ösztrogén jelenlététől és szintjétől. A szervezet magasabb ösztrogénszintje fokozza a kockázatot, ezáltal a női nemi működés bizonyos tényezői fokozzák a betegség kockázatát. Az átlagnál hajlamosabbak a mellrák kialakulására azok, akiknek korán (12 éves kor előtt) jelentkezett első menstruációjuk, illetve későn (55 éves kor után) következett be a klimax.

Mellrák

A nem szült, vagy a 30 évnél idősebb korban az első gyermeküket szülő   nők, illetve azok a nők, akik nem szoptattak, szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve. A tartós, főleg az ösztrogénnel végzett hormonterápia (például fogamzásgátló tabletta szedése vagy a klimax utáni hormonpótlás) szintén fokozhatja a kockázatot.

Az elhízás és az alkoholizmus közvetve - a hormonrendszer befolyásolása révén - szintén kockázatnövelő szerepet tölt be. Az elhízott személyeknél a bőr alatt felhalmozódott zsírszövet megnöveli a szervezet ösztrogénszintjét, mivel a zsírszövet bonyolult kémiai folyamatok révén hatással van ennek a hormonnak az anyagcseréjére.

A túlzott alkoholfogyasztás is növeli a szervezet ösztrogéntúlsúlyát: erre a legszembetűnőbb bizonyíték az, alkoholt nagy mennyiségben fogyasztó személyek körében megfigyelhető emlőnövekedés, amely elsősorban férfiaknál szembetűnő.

Környezeti hatások

Kockázatnövelő hatásúak az emlőt érintő sugárhatások, mint a radioaktív sugárzás, vagy az orvosi terápiák során alkalmazott sugárzás.

Az emlő mammográphiás szűrővizsgálata során felfedezhetők olyan egyéb kórállapotok is, amelyek önmagukban nem jelentenek daganatos betegséget, ugyanakkor jelenlétük fokozza a kockázatot.

A fentiek mellett a helytelen táplálkozási szokások is hajlamosíthatnak a mellrák kialakulására. A készételek túlzott mértékű fogyasztása, a zöldség- és gyümölcsfélék alacsony aránya az étkezésben, a kevés rostbevitel mind-mind kedvez a rákos folyamat kialakulásának.

Bővebben A mellrák rizikófaktorai

Öröklődő hajlam a mellrák kialakulásában

Nagyon lényeges eleme a rizikófaktoroknak az öröklődés, a genetika szerepe. Azoknál a nőknél, akiknek rokonai körében fordult elő emlőrák, nagyobb a betegség kifejlődésének a valószínűsége.

A genetikai faktorok jelentőségét bizonyos genetikai elváltozások (mutációk) jelenléte igazolja. A mellrák kialakulásában szerepet játszik  ún. BRCA-1 és BRCA-2 nevű gének sérülése. A bekövetkező károsodás miatt a károsodott sejtek daganatosan átalakulnak, azaz kóros és korlátlan szaporodásra lesznek képesek. Az így keletkezett sejtszaporulat alkotja magát a rosszindulatú daganatot. A BRCA-1 és BRCA-2 gének károsodása lehet örökletes, vagy okozhatják külső hatások, például a sugárzás.

Bővebben Milyen szerepet játszik az öröklött hajlam a mellrák kialakulásában?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit
Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu