• A légmell: tünetek és kezelés

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Brugós László, tüdőgyógyász szakorvos, Lektorálta: Dr. Gyulai Nóra, pulmonológus

        A légmell vagy pneumothorax a mellhártya megbetegedése. A mellhártyák két (egészséges esetben összetapadó) lemezből állnak, mely közül az egyik a tüdőt borítja be kívülről, a másik hártya a mellkasfalat belülről. Ennek a két hártyának az összetapadása teszi lehetővé, hogy a mellkas tágulása a tüdő tágítását vonja maga után, azaz levegőt tudjunk venni.

        Légmell esetén mellhártya-sérülés, szakadás következik be, melynek folytán a levegő a mellhártyák közé jut, eltávolítja egymástól a két lemezt. Mivel az egymásra és a mellkasfalra tapadó mellhártyák elválnak, a mellkas tágulása nem vezet a tüdő tágulásához, az érintett tüdő részben vagy egészben nem vesz részt a légzésben.

        Amennyiben ez a folyamat nagyobb felszínt érint, akkor a tüdőfél összeesik és hirtelen jelentkező fulladásérzést okoz. A spontán, hirtelen, gyakran erőfeszítéssel járó cselekedet következtében kialakuló légmell tünete a légszomj mellett az igen erős fájdalom. Amennyiben ilyen panaszokat észlel, azonnal forduljon orvoshoz, mert azonnali beavatkozás és kórházi ellátás lehet szükséges.

        Jó tudni! A mellhártya (pleura) két savóshártyából, a fali- és zsigeri mellhártyából áll. A tüdőt és a mellkasfalat borítják és szerepük összetett, elsődleges szerepük az, hogy tapadásukkal és a két lemez közti negatív nyomás hatására a mellkasfal tágulását és összehúzódását közvetítsék a tüdőállománynak, valamint mechanikus és immunológiai védelmet biztosítsanak a tüdőnek.

        Hirdetés

        A légmell kimutatásának legbiztosabb módszere a mellkasröntgen. Kopogtatással, hallgatózással csak a gyanú merülhet fel a vizsgáló orvosban.

        A légmell kezelése

        Mind a légmell okozta panaszok súlyossága, mind pedig kezelése az elváltozás kiterjedésétől függ.

        • Kisméretű légmell esetén a tünetek enyhébbek, és a betegség beavatkozás nélkül, oxigén orron keresztüli adagolásával, ágynyugalommal meg is gyógyulhat.
        • Nagyobb kiterjedésű légmell súlyos panaszokkal (légszomj, fulladás, erős fájdalom) jár, és nem várható spontán gyógyulás. Ilyenkor kisebb mellkas sebészeti beavatkozás szükséges sürgősséggel.

        Ha nem az egész tüdő esik össze, lehetőség van tűvel és fecskendővel kiszívni a levegőt a két mellhártya közül, melynek hatására azok újra összetapadnak és megindul a megfelelő tüdőműködés. Gyakrabban azonban egy vékony műanyag csövet helyeznek a két mellhártya közé, melyen keresztül - kórházi körülmények között - folyamatosan pár napig szívják a levegőt, míg a mellhártya sérülése begyógyul. Ha teljesen helyreáll a légzés, a cső eltávolítható.

        Spontán légmell

        Fiatal, sovány, magas egyéneknél ez az úgynevezett spontán pneumothorax gyakoribb. Két típust különítünk el, a fiatal, sovány, nyurga betegeknél minden előjel vagy ismert betegség nélkül kialakulhat akár egy köhögés kapcsán is egészséges tüdőnél. Ezek az esetek nem megjósolhatóak, feltehetően a gyors növés során meggyengült kötőszövetek sérülékenysége okozza.

        Emellett vannak olyan betegségek, melyek hajlamosítanak a spontán pneumothorax megjelenésére. Ilyen az tüdőtágulás (emfizéma) cisztás fibrózis, örökletes alfa 1 antitripszin hiány, a histiocitózis X, tüdőfibrózis (megállíthatatlan kötőszövetesedés, hegesedés) és tuberkulózis.

        Traumás légmell

        Előidézheti a mellkasfal súlyos, áthatoló sérülése (pl. késszúrás), de leggyakrabban bordatörés kapcsán az eltört borda tört vége szúrja át a mellhártyát, ezzel légmellet okozva. Bordatörésnek ez az egyik leggyakoribb korai szövődménye, okozhatja fáról, létráról leesés, de autóbalesetnél a kormányba ütődő mellkas vagy a biztonsági öv is. Ilyenkor előfordul, hogy nem csak levegő, de vér is kerül a mellhártyák közé. A traumás esetek kezelése megegyezik a spontán légmellel: a nagyobb kiterjedésű esetekben mindenképpen szívócső behelyezésére van szükség.

        Ez a cikk is érdekelheti A mellkas-csapolás ritka szövődménye is lehet a légmell

        Szelepes (feszülő) légmell

        A légmell egyik változata az úgynevezett  szelepes légmell (ventilpneumothorax), amely életveszélyes helyzet. A levegő ilyenkor csak befelé irányul a mellhártyák közé, onnan egy szelep funkciót betöltő sérülés miatt ki nem tud jönni. Minden egyes belégzéssel a befelé áramló levegő - mint egy luftballont - növeli a nyomást a mellhártyák közt, a kilégzéskor viszont a szelep nem engedi ki a beszívott levegőt. A mellkasfal és a tüdő közötti levegő hamar összenyomhatja a tüdőt, a szívet és a nagyereket, halált okozva.

        A ventilpneumothorax azonnali ellátást igényel: egy vastagabb tű segítségével, amit az érintett mellkasfél második bordaközébe szúrunk, a levegő kiszabadulhat, csökkentve ezzel a nyomást, addig, amíg megfelelő orvosi ellátást nem kaphat a sérült.

        Ezt olvasta már? A mellhártyagyulladás

        Gyakori kérdések a légmellel kapcsolatban

        A válaszokat a WEBBeteg Orvos válaszol rovatában olvashatja:

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Brugós László, tüdőgyógyász szakorvos

        Lektorálta: Dr. Gyulai Nóra, pulmonológus

        Módosítva: 2017.12.12 20:09, Megjelenés: 2017.12.12 20:09
      • Cikkajánló

        Száraz, hámló bőr

        Száraz, hámló bőr

        Dr. Lesznyák Judit

        Mik lehetnek az okok? Mit tehetünk a bőrszárazság megelőzéséért, kezeléséért?

        Szájüregi gyulladások

        Szájüregi gyulladások

        Szponzorált tartalom

        Az orvosi zsályás gél hatásos afták és szájüregi gyulladások kezelésében. (x)

        Küszöbön a tél: tanuljuk meg felismerni az évszak slágerbetegségeit!

        Bár néhány évtizeddel ezelőtt a tél jellemzően száraz és hideg időjárása enyhülést jelentett a baktériumok és a vírusok terjedésének ideális táptalajt kínáló őszi időszakok után, az éghajlatváltozás hatására azonban manapság már a leghűvösebb hónapokban is alig csökken a hőmérséklet tartósan 0 Celsius-fok alá.

        Az asztma és tünetei

        A legtöbb asztmás roham előtt bevezető, figyelmeztető tünetek alakulnak ki. Ezeknek a felismerése és a tünetek korai kezelése megelőzheti a roham teljes kifejlődését, illetve a további állapotromlást is megakadályozhatja.

        Bajt jelez a magasabb légzésszám?

        A légzésszám változik fizikai aktivitás hatására, de betegségeket is jelezhet, ha magasabb, vagyis ha a szokásosnál szaporábban vesszük a levegőt. Dr. Tárnok Ildikó, tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa a magas légzésszám lehetséges okait foglalta össze.

        Nem kaptam levegőt, csövet nyomtak a bordáim közé. Mi történt velem?

        A nyáron leállt a tüdőm bal oldala, nehezen kaptam levegőt, úgy éreztem hogy megfulladok. Kérem szépen, segítsen! Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.