A hosszú repülőutak veszélyeit érdemes komolyan venni

frissítve:
A hosszú utazás növeli a vérrögképződés, a trombózis kialakulásának kockázatát, elsősorban a repülőutakkal kapcsolatban ismert az összefüggés. Bár minden hosszú utazás rizikónövekedéssel jár, nem véletlen, hogy a repülőutak kerülnek előtérbe a problémakör kapcsán.
Mekkora a trombózis kockázata a repülőutak során?
Az átlagember számára egy repülőút sem jelent nagymértékű trombózisveszélyt, azaz természetesen az emberek többsége számára a repülés során nem kell számolni a rizikóval.
Ennek ellenére a kockázatnövekedés egyértelmű, és bizonyos esetekben már nem elhanyagolható. Az átlagpopulációban 1000 emberre évente egy trombózis jut, a repülőn utazók közt ez az érték 3,2, ami több mint háromszoros kockázatra utal.
- A trombózisra hajlamosító tényezők közül több jól ismert, a fokozott, átlagostól eleve nagyobb rizikóval élő egyének számára a repülőút valós kockázat.
- Az 1-2 órás utazások csekély rizikót jelentenek, ám a 4 óránál hosszabb utazás esetén a trombózis kockázata már 1:6000-hez. Egy, a Leiden Egyetem Orvosi Központjában végzett kutatás közel 9000, több hosszú repülőúton részt vevő személy bevonásával végzett felmérést. Az adatok elemzése után az alábbiakat állapították meg: 53 esetben alakult ki trombózis, ebből 22 esetben az utolsó utazás után 8 héten belül.
- Több hosszú ideig tartó utazás már kimutathatóan növeli a veszélyt.
A turistaosztály-tünetcsoport |
A "turistaosztály-tünetcsoport" neve abból eredt, hogy a repülőgépek turistaosztályain utazó, szűk lábtérrel rendelkező helyeken ülő, sok órán keresztül mozdulatlan utasok alsó végtagjaiban visszérgyulladás keletkezik, és a kialakuló véralvadék tüdőembóliához vezet. Későbbi kutatások szerint azonban azt mutatták ki, hogy az elsőosztályon utazóknál is hasonló arányban fordul elő embólia a repülőutakat követően. |
Miért magasabb a vérrögképződés kockázata utazás alatt?
A mélyvénás trombózis és következményeinek kockázata a jármű fajtájától függetlenül bármely hosszabb utazás során fokozott.
A veszély forrása a mozgásszegénység, az immobilitás és a különböző kényszertartások. Mivel hosszabb utazás során általában kevés lehetőségünk adódik lábaink kinyújtására, mozgatására, a lokális véráramlási körülmények kedvezőtlenné válnak.
A lábak hajlított helyzete miatt a vénák megtörnek, az akadálymentes vérátáramlás nehezítettsége, a vér „örvénylése” (turbulencia) alakul ki.
A hosszú ideig tartó ülő pozíció miatt az izommunka pumpáló hatása is elmarad, amely hatások összességében a vér áramlásának lassulását okozzák, amely trombózis kialakulására hajlamosít.
A repülőutak során jelentkező további kockázatnövelő hatások
A hosszú utazások alatt jellemző a csökkent folyadékfogyasztás, így a szervezet többé-kevésbé dehidrált állapotba kerül. Ez a repülőgéppel való utazás esetén fokozottan jelentkezik, ugyanis az utastér levegője jellemzően száraz, ami fokozza a test párologtatását, hozzájárulva ezzel a vízvesztéshez.
Hosszú, elsősorban tengerentúli repülőutak során kevesebb lehetőség van a repülőn az ülés elhagyására és a mozgásra, mint más utazási formák esetén, ahol alkalmunk van szünetet tartani, vagy a járművön sétálni.
A bostoni Harvard Egyetem kutatói 14 felmérés 4000 mélyvénás trombózisos esetét összegezve (Annals of Internal Medicine) arra az eredményre jutottak, hogy minden plusz két órányi, bármilyen járművel megtett út 18 százalékkal növelte a trombózis bekövetkezésének valószínűségét, a repülőút pedig még ennél is többel, kétóránként 26 százalékkal.
Hogyan jelentkezik a trombózis? |
A repülőúthoz társuló vérrögképződésre sokszor nem azonnal, hanem hetek múltán derül fény. Tipikus formájában a mélyvénás trombózist a láb feszülése, fájdalma, dagadása, vörössége jelzi. A mélyvénás trombózis igazi veszélye az, hogy a képződött rög (embólus) elszabadulhat az érfalról, és a vérárammal eljut létfontosságú szervekig, leggyakrabban a tüdőben zárja el a vérkeringést. A tüdőembólia legtöbbször a gépből kiszállás közben jelentkezik. A trombózis kialakulása azonban lehet tünetmentes vagy enyhe panaszokkal járó állapot is, a tüdőembólia pedig bekövetkezhet látszólag előzmény nélkül, hetekkel később is. |
Mivel a repülőút során korlátozott a lehetőség az orvosi segítségnyújtásra, a legfontosabb a rizikótényezők ismerete és a megelőző lépések megtétele.
Kik hajlamosabbak trombózisra?
Egy vagy több veszélyeztető faktor esetén a felborult áramlási viszonyok a normálisnál nagyobb kockázatot jelentenek.
Hajlamosító tényezőnek tekinthető az elhízás, a fogamzásgátló tabletták szedése: a vérrögképződés kockázata az említett esetekben tízszeres, illetve húszszoros. Fokozott a rizikó daganatos betegek, vagy nemrégiben műtött személyek számára is.
Érdekes, hogy a 160 centiméternél alacsonyabb és a 190 centiméternél magasabb személyek esetében is fokozott kockázattal kell számolni: a trombózis kialakulásának esélye ötszörös, illetve négyszeres. A magyarázat valószínűleg a „szélsőséges” testméretek véráramlást esetlegesen módosító hatásában rejlik.
Öröklött, genetikai eredetű trombózishajlammal élőknek, például Leiden-mutációt hordozóknak nyolcszor nagyobb esélyük van a vérrög kialakulására. Ezek mellett az összes többi, a trombóziskészséget utazás nélkül is fokozó faktor szerepe potencírozó tényező.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
- Ismert trombózishajlam vagy korábbi trombózis esetén konzultáljon orvosával, aki veralvadásgátló készítményt ír fel a hosszabb utazások alkalmára.
- Fogyasszon bőségesen folyadékot, elsősorban vizet!
- Óránként legalább 5-8 percre álljon fel az ülésből és sétáljon, és ülve is végezzen lábtornák a lábszár megfeszítésével-lazításával!
Lásd még Hogyan előzze meg a mélyvénás trombózist?
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos