A véralvadásgátló gyógyszerek típusai

A véralvadásgátló kezelésnek kétféle indoka van: egyrészt a megelőzés, másrészt a kialakult vérrög további növekedésének, leszakadásának megakadályozása, a feloldásának elősegítése, ezzel pedig a szövődmények megelőzése. Az alábbiakban felsoroljuk, és röviden jellemezzük a hazánkban leggyakrabban alkalmazott gyógyszereket.

Tudni kell, hogy a lista nem teljes, mert vannak ritkán használt, speciális esetben vagy kórházi körülmények között ideiglenesen alkalmazott gyógyszerek. Cikkünkben az otthonra javasolt, tartósan alkalmazott gyógyszereket soroljuk fel, amikkel a betegek gyakrabban találkozhatnak.

A véralvadásgátlót minden esetben szakorvos írja fel, egyedileg mérlegelve a beteg igényeit, alapbetegségét, társbetegségeit, és a gyógyszer szedésének költségvonzatait.

1. Kis molekulasúlyú heparinok (LMWH)

A heparinok a természetes alvadásgátlási folyamatot gyorsítják, a vér alvadásában részt vevő X-es faktoron keresztül.

Mikor alkalmazzuk?

• alapvetően ez a gyógyszertípus kerül először bevezetésre véralvadásgátlást igénylő kórkép esetén
• ha gyors hatást kell elérni (pl. alvadásgátlást igénylő betegség felismerésekor)
• ha rövidebb hatásra van szükség vagy, ha a hatás gyors felfüggesztése is felmerül
• ha átmeneti (pl. pár hetes) véralvadásgátlásra van szükség (pl. műtét után)
• gyakran használatos trombózis megelőzésére, ha nem volt korábban trombózis (pl. daganatos betegség esetén)
• idős fekvőbetegeknél
• ha a gyógyszer szájon át történő adásának ellenjavallata van

Hogyan alkalmazzuk?

A kis molekulasúlyú heparinok injekció formában, előretöltött fecskendőben vannak, melyeket bőr alá kell beadni. Az injekciót a köldök két oldalán a hasfal bőrébe, a comb, illetve a felkar bőrébe ajánlott szúrni. Mivel vérzésveszélyt okozhatnak, izomba nem szabad adni!

Előnye, hogy a beteg könnyen megtanulja magának beadni, segítség sem szükséges hozzá. Mivel véraláfutás keletkezhet a beadás helyén, célszerű a szúrt bőrterületet váltogatni.

A beadandó mennyiséget mindig a kezelőorvos határozza meg, a beteg testsúlyát és társbetegségeit (pl. vesebetegség, alacsony vérlemezkeszám) figyelembe véve. Megelőzés céljából alkalmazva napi 1x, kezelésre napi 2x kell beadni (de ez is egyénileg, a beteg további betegségeitől függ).

A kis molekulasúlyú heparin készítmények előnye:

• Nem szükséges rendszeres laboratóriumi ellenőrzés az injekció adagolása mellett. Elindítását követően általában négy nappal egyszer viszont szükséges a vérlemezkeszám ellenőrzése, mivel ritkán annak esését okozhatja.
• Terhes nők számára ez az egyetlen használható véralvadásgátló készítmény, más gyógyszerek magzatkárosodást okozhatnak.
• Vérzésnél gyakran elegendő az injekció kihagyása.

Hátránya: kizárólag injekció formában férhető hozzá.

Bővebben A kis molekulasúlyú heparinokról részletesen

2. K-vitamin antagonisták, a kumarinok

Hatásukat a májban fejtik ki, gátolják a K-vitamin függő alvadási faktorokat.

Mikor alkalmazzuk?

• ha korábban nem volt trombózis, megelőzésre szívritmuszavar esetén, pitvarfibrillációban
• igazolt trombózis vagy embólia esetén
• szív műbillenytűs betegeknél
• a tromboembólia bármely fajtájánál, vagy az ismételt vérrög kialakulás megelőzésére

Bővebben Véralvadásgátló gyógyszerek: a kumarin

Hogyan alkalmazzuk?

Mivel hatásuk kialakulásához néhány nap szükséges, illetve önmagukban elindítva bőrelhaláshoz vezethetnek, először kis molekulasúlyú heparint kap a beteg a kumarin mellé, majd pár nap múlva az injekció elhagyható, ha vérvétellel ellenőrizve a tablettának már jó a hatása.

Előnye: szájon át szedhető gyógyszerekről van szó, a leggyakrabban alkalmazott hagyományos véralvadásgátlók otthoni alkalmazásra. Napi 1 alkalommal kell bevenni a meghatározott, egyénre szabott adagot.

Hátránya:

• A hatásának ellenőrzéséhez rendszeres vérvétel szükséges (INR érték ellenőrzés). Először naponta, majd hetente, tartós gyógyszerszedés mellett pedig 4-6 hetente szükséges a vérvétel.

Bővebben Mit jelent az INR érték, és miért fontos?

• Hátránya mellett fontos megjegyezni, hogy mivel vérszintje az INR révén ellenőrizhető, pontos információt ad a hatékonyságáról is.
• Túladagolás esetén le kell állítani a gyógyszer szedését, a K-vitamin segít felfüggeszteni a hatását.
• Műtétet, foghúzást megelőzően - mivel a gyógyszer hatása nem felfüggeszthető - a betegeket át kell állítani kis molekulasúlyú heparinkészítményekre (LMWH), majd a vérzésveszély elmúltával vissza kell állítani LMWH átfedéssel a K-vitamin antagonistára.
• Terhesség esetén nem alkalmazható.
• Fontos tudni, hogy számos gyógyszer (bizonyos antibiotikumok, acetilszalicilsav tartalmú szerek, nem szteroid gyulladáscsökkentők), és a szertelen étkezési szokások befolyásolják a gyógyszer hatását.

Úgy tűnik, sok hátránya van, de „megszokott”, körültekintő szedésével stabil és jól biztosított védelem érhető el a gyógyszerrel.

3. Új típusú antikoagulánsok (rivaroxaban)

Az utóbbi időben meghonosodott készítmények.

Mikor alkalmazzuk?

• tromboembóliás kórképben, vagy megelőzésre adható
• csak meghatározott indikációban írhatja fel a szakorvos

Hogyan alkalmazzuk?

• Szájon át szedhető gyógyszerek, fix gyógyszerdózisban

Előnye:

• tabletta forma, tehát szájon át szedhető
• a gyógyszer szintjét nem kell ellenőrizni

Hátránya:

• veseelégtelenség esetén nem ideális, legfeljebb szoros követés mellett alkalmazható
• terhesség esetén nem használható
• az OEP nem támogatja, ezért költséges a használata a beteg számára

Bővebben Tájékozódjon gyógyszerkeresőnkben!

4. Acetilszalicilsav tartalmú készítmények

Az előző 3 gyógyszertípussal ellentétben az acetilszalicilsav a vérlemezkék összetapadását gátolja.

Mikor alkalmazzuk?

Elsősorban az artériás rendszer betegségei esetén alkalmazzuk, mivel vénás oldalon nem ad teljes védelmet. Ritkán, pl. idős korban, nagy vérzésveszély esetén alkalmazható a vénás oldal védelmére is.

Hogyan alkalmazzuk?

Szájon át szedhető gyógyszer, napi 1x100 mg adagolással.

Előnye: vérvételt, ellenőrzést nem igényel.

Hátránya: hatása speciálisan nem függeszthető fel azonnal, napok is kellenek a kiürüléséhez.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus