• Mellkas-CT-vizsgálat

        Dr. Laki András
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Laki András, radiológus

        Milyen betegségek kimutatására alkalmas a mellkas CT-vizsgálata? Mennyire megbízható módszer ezen betegségek kimutatására? Igényel-e előkészületet a vizsgálat? Hogyan zajlik? Van-e, akinél nem végezhető el a vizsgálat? Milyen időközönként kerülhet rá sor? Kell-e hozzá beutaló?

        Milyen betegségek kimutatására alkalmas?

        A CT a mellkason belül nagyon sokféle kórkép, elváltozás vizsgálatára alkalmas. A tüdőbetegségek közül gyulladásos folyamatok, fejlődési rendellenességek, a tüdőszövetet érintő egyéb eltérések (porártalmak, allergiás eredetű folyamatok stb.) is megállapíthatók. Nagyon fontos a szerepe a tüdőrák kimutatásában, ami CT-vel már korai stádiumban is felfedezhető, a tüdőrák környezeti terjedését is jól mutatja. A tüdőn kívül a mellkasi lágyrészek, nyirokcsomók, a mellkasfal elváltozásai is vizsgálhatók. A mellkasi nagyerek (aorta, tüdőerek, vénák) eltérései célzott vizsgálati típusokkal jól megítélhetők. Tüdőembólia gyanúja esetén a CT-angiográfia (CT-vel történő érfestés) ma már rutin vizsgálatnak számít. Tüdőrák szűrésére alacsony dózisú, célzott, kontrasztanyag nélküli vizsgálat kezd elterjedni.

        Hirdetés

        Mennyire megbízható módszer a mellkas-CT ezen betegségek kimutatására?

        A tüdő alapvető vizsgálata ma is a röntgenfelvétel, amit általában két egymásra merőleges irányból készítenek, azonban technikai korlátai is vannak. A röntgennél az egy irányba eső képletek, elváltozások egy árnyékba vetülnek össze (szummáció). A rekesz, a szív, a nagy erek és a csontok árnyékai is zavarhatják a képet. Mindezek a CT során nem jelentkeznek, ezért sokkal érzékenyebb a röntgenvizsgálatnál. CT-vel már néhány mm-es eltérések, így kis méretű gócok, vagy a kis erekben fellépő embóliák is ábrázolhatók. A tüdő sokféle gyulladásos betegsége egymástól is gyakran elkülöníthető, így pontosabb vélemény adható. Érzékeny többek között a tbc-s elváltozások, a mellkasi folyadékgyülemek és a légmell megállapítására is. A mellkasi nyirokcsomók megítélésére is sokkal hatékonyabb, mint a röntgen. A tüdőből vett szövettani mintavétel (biopszia) vezérlésére is kiválóan alkalmas.

        Igényel-e előkészületet a vizsgálat?

        A mellkasi CT-vizsgálat az esetek jelentős részében intravénás kontrasztanyag adásával történik. Ennek előfeltétele, hogy a kontrasztanyag adásának ne legyenek ellenjavallatai (ilyen pl. a vesefunkció jelentős romlása, ismert kontrasztanyag-allergia). A cukorbetegség kezelésére alkalmazott gyógyszerek egy részében lévő metformin az intravénás kontrasztanyaggal együtt káros anyagcsere-folyamatokat indíthat el, ezért általában ezen gyógyszerek felfüggesztését kérik a vizsgálat előtt és utána. Friss vesefunkciós laborvizsgálati lelet is szükséges. Más gyógyszerek szedését is befolyásolhatja a CT-vizsgálatra való felkészülés. A vizsgálat előtt írásos tájékoztatót adnak, és a betegnek beleegyező nyilatkozatot kell aláírnia, amelynek része a kontrasztanyag beadásához adott hozzájárulás is. Kivételt képeznek az életveszéllyel járó állapotok, melyekben a kezelőorvos és a radiológus közösen dönthet a kontrasztanyagról.

        Amennyiben a mellkasról készültek korábban CT- vagy más vizsgálatok, azok leleteit és felvételeit is vigye magával, amennyiben birtokában vannak, és adja át a vizsgáló személyzetnek az összehasonlítás céljára.

        Hogyan zajlik a vizsgálat?

        A beteg a CT-asztalra fekszik. A vizsgálat általában háton fekve történik, a beteg a karjait a feje fölé emeli. Kontrasztanyag adása előtt a kar vénájába infúziós kanült (branült) helyeznek. A vizsgálat során az asztal egy vaskos gyűrűbe csúszik be, abban készülnek a felvételek. A felvételek alatt az asszisztens mély belégzésre szólítja fel a beteget. Kontrasztanyag beadása előtt és azt követően készülhetnek sorozatok. A mai modern berendezések egy légvétellel az egész mellkas CT-vizsgálatát másodpercek alatt elvégzik, így általában nem megterhelő a vizsgálat. Egyes esetekben hason fekvő helyzetben, vagy kilégzésben is készülhetnek felvételek. Az asszisztens a beteget végig figyelemmel kíséri, a vezérlőpult mellől látja és hallja is őt. A kontrasztanyag beadása melegségérzéssel jár, bármilyen egyéb panasz esetén azonnal szólni kell a vizsgálatot végző asszisztensnek.

        Kontrasztanyagos vizsgálat után az ambuláns betegnek kb. 20-30 percig a vizsgáló részlegen kell maradni. A radiológus a továbbiakban kiértékeli a vizsgálatot, a lelet átvételéről a személyzet ad felvilágosítást.

        Van-e, akinél nem végezhető el a vizsgálat?

        Az intravénás kontrasztanyag adásával kapcsolatban vannak korlátozások, melyeket részben a fentiekben is említettünk (rossz veseműködés, kontrasztanyag-allergia, metformin szedése), továbbá ilyen többek között a pajzsmirigy-túlműködés. Kisgyermekek vizsgálata a sugárterhelés miatt csak alapos indokkal végezhető, bizonyos életkor alatt altatásra is szükség van. Terhesség alatt csak nagyon súlyos, életveszélyes állapotban végeznek CT-vizsgálatot, lehetőség szerint inkább MR készül. Ritkán előfordulhat, hogy a beteg állapota nehezíti a vizsgálatot, pl. ha erős légszomj vagy más rendellenesség miatt nem tud laposan feküdni, ennek megoldása egyéni megítélést igényel. A szoptatás nem ellenjavallata a vizsgálatnak, de a vizsgálat után a szoptatás kihagyását javasolhatják.

        Milyen időközönként kerülhet sor mellkas-CT-vizsgálatra? Kell-e hozzá beutaló?

        Minden sugárterheléssel járó vizsgálat alapos indokkal végzendő el, mindig mérlegelve, hogy a várható haszon nagyobb legyen, mint az esetleges rizikó. Az egyes vizsgálatok kockázata csekély, de az élet során a kapott sugárterhelés összeadódik, az időkülönbségnek ebben gyakorlatilag nincs szerepe. Egy vizsgálat ismétlése, kontrollja mindig az adott esetre vonatkozik, ezt a kezelőorvos határozza meg.

        A társadalombiztosítás által fedezett vizsgálatokhoz államilag finanszírozott szakrendelés szakorvosának beutalója szükséges (a háziorvos nem adhat CT-re beutalót). Nem biztosított, vagy a vizsgálatot saját magának fizetni kívánó beteg számára számos helyen végeznek térítéses vizsgálatot, ehhez szabályos beutaló nem szükséges, de írásbeli orvosi javaslat hasznos, illetve a kontrasztanyagos vizsgálatokhoz általában elvárás is.

        Dr. Laki András, radiológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szakértőnk: Dr. Laki András, radiológus

        Módosítva: 2013.03.11 20:11, Megjelenés: 2013.03.11 20:11
      • Cikkajánló

        Derékfájás

        Derékfájás

        Dr. Zsuga Judit

        Tanácsok a megelőzéshez. Hogyan tarthatja hátát egészségesen és erősen?

        Kipirosodott könyök

        Kipirosodott könyök

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        A könyök területén észlelhető bőrelváltozások hátterében több betegség is állhat.

        Szűrés vagy kivizsgálás? Nem mindegy!

        Az egészségügy területén manapság valószínűleg a szűrés szó a legdivatosabb. De vajon tudjuk, mi a különbség vizsgálat és szűrés között? Vagy hogy mitől lesz szűrővizsgálat egy szűrővizsgálat és mennyire biztos az eredménye? Miért lehet szükség további vizsgálatokra egy pozitív szűrővizsgálati eredmény után?

        Tüdőáttétek tünetei és felismerésük

        Tüdőáttét (tüdőmetasztázis (metastasis)) kifejezésen azokat a rosszindulatú daganatokat értjük, amiknek a keletkezési helye nem a tüdőben van, hanem más szervből-szövetből indulnak ki, de a daganat nyirokutakon vagy véráramban történő terjedésével másodlagos daganatgócokat (áttéteket) alakítanak ki a tüdőben.

        Csont-izotópvizsgálat (csontszcintigráfia, csontscan)

        A csont-izotópvizsgálat radioaktív, gamma-sugárzást kibocsátó izotópokkal végzett képalkotó vizsgálat, a nukleáris medicina része. Az izotópvizsgálatok során valamely szerv vagy szervrendszer anyagcseréjére, bizonyos anyagok szervezeten belüli eloszlására kapunk választ.

        Mellkasi fájdalom - Stressz vagy szívbetegség?

        A mellkasi fájdalom és szorítás érzése igen ijesztő lehet annak, aki megtapasztalja, különösen, ha fiatalabb vagy középkorú, ám stresszes életet élő személyről van szó. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a pánik szindróma és a szívbetegség okozta tünet különbségeire hívta fel a figyelmet.

        Szorító mellkasi fájdalom - Infarktus vagy pánikbetegség?

        Heves szívdobogás, szapora szívverés, szorító mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés és félelemérzet – ijesztő tünetek, melyek jelezhetnek szívinfarktust ugyanúgy, mint a pánikrohamot. Szívinfarktus vagy pánikroham? Hogyan lehet megkülönböztetni, és mikor kell kivizsgáltatni, hogyan kell kezelni? Ezzel kapcsolatban ad tanácsokat, dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológus főorvosa.

        Tüdőembólia, szívinfarktus, mélyvénás trombózis

        A tüdőembólia – a szívinfarktussal karöltve – azok közé a súlyos, nemritkán halállal végződő betegségek közé tartozik, amelyek kialakulása ellen személy szerint igen sokat tehetünk. Mi is pontosan a tüdőembólia? Hogyan alakul ki? És hogyan előzhető meg?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.