• Légszomj - Milyen betegségekre utalhat?

        Dr. Lajtos Melinda
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász

        A nehézlégzés egy olyan tünet, amelyet bárki megtapasztalhat az élete során, nem kell komolyabb betegség hozzá - gondoljunk csak a megterhelő fizikai munkákra, a sportolás utáni pillanatokra vagy a nagy lelki megrázkódtatáskor jelentkező fulladásérzetre. Ezek mellett azonban számtalan betegség állhat a hátterében, ezért fontos a körülmények és a kiváltó okok tisztázása.

        Sürgősen orvoshoz kell fordulni nehézlégzés estén, ha

        • élete első nehézlégzése;
        • korábbinál súlyosabb a nehézlégzés;
        • mellkasi fájdalom kíséri;
        • az asztmás roham otthoni kezelésre nem szűnik;
        • gőzök-gázok belégzése, rovarcsípés vagy félrenyelés után alakul ki;
        • lázhoz társul;
        • cukorbetegnél lép fel.

        A légszomj akár nyugalomban is jelentkezhet. Leggyakrabban ilyenkor valamilyen tüdő- vagy szívbetegség okozza a panaszt. Ha a fulladás gyakran jelentkezik, akkor nem árt, ha a lehetséges okokkal is tisztában vagyunk.

        Ha hirtelen lép fel a nehézlégzés

        Egészségeseknél fellépő, hirtelen kialakult fulladás esetén, azonnal gondolni kell valamilyen allergiás reakcióra, és az így kialakult gégevizenyőre.

        Emellett gyakran félrenyelés is okozhatja, főként a gyermekeknél kell erre jobban odafigyelni. A játék hevében képesek sok mindent a szájukba venni pl.: kis játékfigura, cukorka, bab, mogyoró, amelyek könnyen lecsúsznak és akár a légutakba is kerülhetnek. A rovarcsípést, félrenyelést, gázok-gőzök belégzését követően fellépő nehézlégzés életveszélyes lehet, ezért szintén sürgős kórházi vizsgálatot igényel.

        Hirdetés

        A megnövekedett oxigénigény esetén, mint az erős fizikai munka és a magas láz, illetve a csökkent oxigénkínálatkor egyaránt gyakori tünet. Oxigénhiányos állapot felléphet nagy tengerszint feletti magasságokban, valamint ha sok ember tartózkodik kis helységben (lift).

        A cukorbetegség is okozhat nehézlégzést magas vércukor szint esetén, kóma közeli állapotban. A szervezet így próbálja kompenzálni a vér túlzott savasságát. Cukorbeteg nehézlégzése sürgős kórházi ellátást kíván.

        Van egy típusa a nehézlégzésnek, ami a betegnek jelentős panaszt okoz, az orvos azonban megnyugtató eredményt talál. A légvétel kapkodó (szapora és mély) és néhány perc alatt a kezek jellegzetes görcsös tartása alakulhat ki. Ennek oka a fokozott szén-dioxid kilélegzés miatt megváltozott vér kémhatás. Manapság pánik szindrómának nevezik. Sokszor félelem vagy ijedtség nyomán, de olykor különösebb esemény híján, szorongó fiatal embereknél jelentkezik. Első alkalommal feltétlenül orvosi vizsgálatot igényel.

        A tüdő részei
        A tüdő részei. 1.: mellhártya-folyadék, 2.: mellhártya, 3.: bal lebenyek

        A légszomj légzőszervi okai

        A leggyakoribb okokat a légzőrendszer betegségei közt kell keresnünk.  A tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, légmell, tüdőembólia egyik jellegzetes tünete a légszomj.

        Ha a mellkas-, tüdő-, rekeszrendszer tágulékonysága csökken, akkor restrictiv légcserezavarról beszélünk. Ennek hátterében lehet a mellkas derformitása, bordatörés, izombetegség, rekeszbénulás, tüdőfibrózis, tüdőpangás, mellkasi folyadék, magasán álló rekesz, féloldali rekeszizom-bénulás.

        Ebben az esetben csak terhelésre jelentkezik a légszomj, nyugalomban ritkán. Azonban ha súlyos az elváltozás, akkor a panasz már kisebb fizikai terhelésre is jelentkezhet.

        A másik légcsere zavar az obstuctiv elváltozás, amelyet a légutak szűkülete vagy elzáródása okozza. A leggyakoribb tüdőbetegségek ilyenkor a krónikus obstructiv tüdőbetegség (COPD), asthma bronchiale (asztma), daganat, sugárterápia utáni heges szűkület.

        Tudta?

        A hagyományos falusi gyógyászatban a pánikolók fejére régebben zacskót húztak. Ettől megszűnt a fokozott szén-dioxid kilégzés és a görcs, és megnyugodott a beteg, azonban ez a módszer nem javasolt, mert fulladást okozhat.

        Dohányosok

        A negyven év feletti dohányosok 50 százalékánál ez okozza a fulladást. Ilyenkor gyakoribb, hogy már nyugalomban is fullad a beteg, amely terhelésre csak rosszabbodik.

        Szív eredetű okok a légszomj mögött

        A tüdőbetegségek mellett a másik kiemelkedően fontos ok lehet a keringési elégtelenség miatt kialakult nehézlégzés. A bal szívfél elégtelensége esetén a tüdő pangásossá válik és a légzési munka megnő, s ez okozza a fulladásérzetet. A keringési elégtelenség első szakaszában, még nyugalomban panaszmentes a beteg. Későbbi szakaszban, a megszokottnál kisebb terhelésre is már nehézlégzés jelentkezik, és emellett gyakori a száraz köhögés is.

        Mitől alakult ki nehézlégzés?

        Gyakori kérdések Kedd hajnalban arra ébredtem, hogy nehezen kapok levegőt. Ez az állapot azóta is fennáll, igaz inkább csak éjszaka, nem tudok tőle aludni, nappal nem zavaró, csak ha valamilyen fizikai tevékenységet kell végezni, akkor hamar kifulladok. A gyomorszájamnál érzek egy kis nyomást, és mindig marad egy érzés, hogy kicsit kevés volt a levegő. Mi lehet a probléma, és hogyan induljak el a megoldására?

        Dr. Brugós László, tüdőgyőgyász válasza az orvos válaszol rovatban

        Súlyos szívelégtelenségben már nyugalomban is van nehézlégzés. A beteg piheg, csak ülni képes. A fekvő helyzetben jelentkező légszomj felülésre javul. Ilyenkor a szív nagy terhelés alatt van, és a visszaáramló vérmennyiséggel nem tud megbirkózni, ezért pangás alakul ki a tüdőben. Az éjszaka hirtelen fellépő nehézlégzés oka, lehet billentyűbetegség és szívkoszorúér elmeszesedés.

        Légszomjat idézhet elő még nagyfokú vérveszteség vagy súlyos vérszegénység, súlyos anyagcsere elváltozás (coma diabetikum, coma hepaticum), a pajzsmirigy megnagyobbodása, pajzsmirigy túlműködés és veseelégtelenség is. Központi idegrendszeri elváltozások (gyulladás, daganat, koponyasérülés) is okozhatnak nehézlégzést. Nagyon ritkán lehet a hátterében kalcium- vagy magnéziumhiány is. Ha semmilyen szervi elváltozás nincs, akkor gondolni kell mindig valamilyen pszichés megterhelésre (félelem, feszültség, stressz, pánik, depresszió) is.

        Az autoimmun eredetű izomgyengeség, myasthenia gravis súlyos formájában is kialakulhat légzési  és nyelési nehézség, kezelés nélkül a beteg fulladásához is vezethet.

        A nehézlégzés kivizsgálása

        A fentiekben leírtak alapján már nem kétséges, hogy a nehézlégzést érdemes komolyan venni. Hirtelen fellépő súlyos fulladásnál orvost kell hívni. Ha pedig lappangva jelentkezik, akkor ajánlatos minél hamarabb kideríteni a panaszok okát. Már sokat segít az orvosnak a pontos kórtörténetet.

        Az akut nehézlégzés fizikális vizsgálata (hallgatózás), már irány diagnózist adhat. Így ha a belégzés nehezített, akkor hörgőszűkületre (idegentest, daganat) vagy gégevizenyőre lehet gondolni. Ha a kilégzéskor jelentkezik, akkor asztma lehetséges. Ha hiányzik az egyik oldalon a légzési hang, akkor valószínűleg folyadék van a tüdőben. Szintén jellegzetes hallgatózási lelete van, a bal szívfél okozta tüdőödémának. A fizikális vizsgálat után jöhetnek a megfelelő kiegészítő vizsgálatok (mellkasröntgen, vérvétel).

        Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász


        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász

        Módosítva: 2019.09.10 05:21, Megjelenés: 2018.03.19 16:04
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Depresszió

        Depresszió

        Dr. Zsuga Judit

        A genetikai hajlam és a környezeti hatások együtt vezetnek kialakulásához.

        A zaj hatása

        A zaj hatása

        B. V., újságíró

        Mekkora zaj ártalmas? Hogyan védekezhetünk a zajártalmak ellen?

        Küszöbön a tél: tanuljuk meg felismerni az évszak slágerbetegségeit!

        Bár néhány évtizeddel ezelőtt a tél jellemzően száraz és hideg időjárása enyhülést jelentett a baktériumok és a vírusok terjedésének ideális táptalajt kínáló őszi időszakok után, az éghajlatváltozás hatására azonban manapság már a leghűvösebb hónapokban is alig csökken a hőmérséklet tartósan 0 Celsius-fok alá.

        Atelektázia - Amikor a tüdőből kiszorul a levegő

        Az atelektázia önmagában nem feltétlenül egy betegség, hanem egy kóros állapot következménye, amikor a tüdő egy részének a légtartalma felszívódik. A kiváltó ok számos betegség lehet. Előfordulhat bármely életkorban és mindkét nemnél egyaránt.

        Bajt jelez a magasabb légzésszám?

        A légzésszám változik fizikai aktivitás hatására, de betegségeket is jelezhet, ha magasabb, vagyis ha a szokásosnál szaporábban vesszük a levegőt. Dr. Tárnok Ildikó, tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa a magas légzésszám lehetséges okait foglalta össze.

        Nehézlégzés, légszomj, fulladás - Okok és súlyosság

        A nehézlégzés, légszomj, fulladás érzés a fájdalomhoz hasonlóan a beteg által megélt panasz. Az orvos a vizsgálat során elég pontosan meg tudja határozni a nehézlégzés súlyosságát.

        Élet szívelégtelenséggel II.

        A szívelégtelenség kezeléséhez folyamatos párbeszédre van szükség Ön és orvosa között. Legyen őszinte, amikor nem tartja be az orvos utasításait az étrend, az életmód és a gyógyszerek terén, hiszen az őszinteség az Ön érdekeit szolgálják.

        Nehézlégzés gyermekkorban - mitől nem szelel az orra?

        A gyermekek különösen nehezen viselik a rendszeres orrfújást, orrcseppeket és az orrdugulással járó egyéb kellemetlenségeket. A sokszor banális eredet mellett, dr. Hidvégi Edit, a Tüdőközpont gyermekgyógyászának segítségével sorra vesszük az orrdugulás súlyosabb kiváltó okait is.

        Terhesség - Zöldségekkel csökken az ekcéma kockázatát

        A terhesség ideje alatt elfogyasztott bizonyos zöldség- és gyümölcsfélék különösen csökkentik a születendő baba gyermekkori ekcémájának kockázatát.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.