Légszomj, nehézlégzés - Milyen betegségekre utalhat?
frissítve:
A nehézlégzés olyan tünet, amelyet bárki megtapasztalhat az élete során, nem kell komolyabb betegség hozzá - gondoljunk csak a megterhelő fizikai munkákra, a sportolás utáni pillanatokra vagy a nagy lelki megrázkódtatáskor jelentkező fulladásérzetre. Ezek mellett azonban számos betegség is állhat a hátterében, amelyek miatt indokolt az orvoshoz fordulás, bizonyos körülmények között a mentőhívás.
Sürgősen orvoshoz kell fordulni vagy mentőt hívni nehézlégzés estén, ha |
|
A hirtelen fellépő nehézlégzés sürgősségi okai
Egészségeseknél fellépő, hirtelen kialakult fulladás esetén azonnal gondolni kell valamilyen súlyos allergiás reakcióra (anafilaxia), és az így kialakult gégevizenyőre. Kialakulhat rovarcsípés, gyógyszer vagy elfogyasztott étel hatására is.
Gyakran félrenyelés, légúti idegen test okozhat légszomjat, fulladást, erre főként a gyermekeknél kell jobban odafigyelni. A játék hevében képesek sok mindent a szájukba venni, amelyek könnyen lecsúsznak és akár a légutakba is kerülhetnek. A légúti elzáródást okozó test általában nem látható szabad szemmel, részleges is lehet bizonyos mértékű levegővétel megtartásával, ezért nem mindig egyértelmű a környezet számára a kiváltó ok.
A rovarcsípést, félrenyelést, gázok-gőzök belégzését követően fellépő nehézlégzés életveszélyes lehet, ezért szintén sürgősségi ellátást, mentőhívást (112) igényel.
A cukorbetegség is okozhat nehézlégzést magas vércukorszint esetén, diabéteszes kóma közeli állapotban. A szervezet így próbálja kompenzálni a vér túlzott savasságát. Cukorbeteg nehézlégzése sürgős kórházi ellátást kíván.
Súlyos, életveszélyes keringési és légzőszervi események esetén hirtelen mellkasi fájdalmat követően kezdődik a nehézlégzés. Ilyen képet mutathat a tüdőembólia, a légmell, illetve a szívinfarktus is. Általában a mellkasi fájdalom a vezető tünet, de szívinfarktus esetén a fájdalom gyakran kevésbé kifejezett, és a nehézlégzés, légszomj, fulladás kerül előtérbe.
Légszomjat idézhet elő még a nagyfokú vérveszteség (sokk).
További okok a hirtelen fellépő légszomj hátterében
A megnövekedett oxigénigény esetén, mint az erős fizikai munka és a magas láz, illetve a csökkent oxigénkínálatkor egyaránt gyakori tünet. Oxigénhiányos állapot felléphet nagy tengerszint feletti magasságokban (hegyi betegség), valamint ha sok ember tartózkodik kis helységben (lift).
Van egy típusa a nehézlégzésnek, ami a betegnek jelentős panaszt okoz, az orvos azonban megnyugtató eredményt talál. A légvétel kapkodó (szapora és mély) és néhány perc alatt a kezek jellegzetes görcsös tartása alakulhat ki. Ennek oka a fokozott szén-dioxid kilélegzés miatt megváltozott vér kémhatás. Ez a pánikroham. Sokszor félelem vagy ijedtség nyomán, de olykor különösebb esemény híján, szorongó fiatal embereknél jelentkezik.
A légszomj beteg által megélt szubjektív érzete és az orvos által objektíven megítélt súlyossága nem mindig egyezik. Súlyos oxigénhiányos állapotra utalhat az ajkak vagy a körmök kékes-lilás elszíneződése, a nagyfokú sápadtság, ez azonban nyugodt betegnél is kialakulhat. Pánikroham esetén a szubjektív panasz ugyanakkor nem feltétlenül társul valódi oxigénhiányos állapottal. Első alkalommal ugyanakkor feltétlenül orvosi vizsgálatot igényel a légszomj.
| Érdekesség |
| A hagyományos falusi gyógyászatban a pánikolók fejére régebben zacskót húztak. Ettől megszűnt a fokozott szén-dioxid kilégzés és a görcs, és megnyugodott a beteg, azonban ez a módszer nem javasolt, mert fulladást okozhat. |
A fokozatosan romló nehézlégzés okai
Ha a fulladás nem jelez sürgősségi állapotot, de gyakran vagy már kisebb fizikai terhelés hatására is jelentkezik, az mindenképp orvosi kivizsgálást igényel.
Légzőszervi okok
A leggyakoribb okokat a légzőrendszer betegségei közt kell keresnünk. A tüdőgyulladás és a mellhártyagyulladás egyik jellegzetes tünete a légszomj, amely jellemzően már nyugalomban is jelentkezik.
A nehézlégzés és a légszomj az COVID-19 egyik leggyakoribb tünete, ám az oxigénhiányos állapotot (hipoxia) gyakran elfedi, hogy ágynyugalomban sokáig nem okoz nyilvánvaló panaszokat.
Ha a mellkas-, tüdő-, rekeszrendszer tágulékonysága csökken, akkor restriktív légcserezavarról beszélünk. Ennek hátterében lehet a mellkas deformitása, bordatörés, rekeszbénulás, tüdőfibrózis, tüdővizenyő, mellkasi folyadék, magasan álló rekesz, féloldali rekeszizom-bénulás. Ebben az esetben csak terhelésre jelentkezik a légszomj, nyugalomban ritkán. Azonban ha súlyos az elváltozás, akkor a panasz már kisebb fizikai terhelésre is jelentkezhet.
A másik típus az obstuktív légcserezavar, amelyet a légutak szűkülete vagy elzáródása okozza. A leggyakoribb tüdőbetegség ilyenkor a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a 40 év feletti dohányosok 50 százalékánál ez okozza a fulladást. Ilyenkor gyakoribb, hogy már nyugalomban is fullad a beteg, amely terhelésre csak rosszabbodik. A légutak szűkületét okozhatja ezen kívül az asthma bronchiale (asztma), légúti tumorok vagy megnagyobbodott pajzsmirigy, illetve sugárterápia utáni hegesedés.
| A tüdő részei |
![]() 1.: mellhártya-folyadék, 2.: mellhártya, 3.: bal lebenyek |
Szív eredetű okok
A tüdőbetegségek mellett a másik kiemelkedően fontos ok lehet a keringési elégtelenség, azaz a szívelégtelenség miatt kialakult nehézlégzés. A bal szívfél elégtelensége esetén a tüdő pangásossá válik és a légzési munka megnő, s ez okozza a fulladásérzetet.
- A betegség első szakaszában, nyugalomban még panaszmentes a beteg.
- Előrehaladott szakaszban már kisebb terhelésre is nehézlégzés jelentkezik, és emellett gyakori szívbetegség esetén a száraz köhögés is.
- Súlyos szívelégtelenségben már nyugalomban is jelentkezik nehézlégzés. A beteg piheg, csak ülni képes. A fekvő helyzetben jelentkező légszomj felülésre javul. Ilyenkor a szív nagy terhelés alatt van, és a visszaáramló vérmennyiséggel nem tud megbirkózni, ezért pangás alakul ki a tüdőben.
A tüdővizenyő kialakulását és a nehézlégzés megjelenését sokszor túlzásba vitt munka, túlzott folyadékfogyasztás vagy a vízhajtó gyógyszerek orvosi konzultáció nélkül történő elhagyása előzi meg
Az éjszaka hirtelen fellépő nehézlégzés oka lehet szívbillentyű-betegség és szívkoszorúér-elmeszesedés.
Egyéb okok
- Légszomjat idézhet elő vérszegénység, a pajzsmirigy-túlműködés, ritkábban súlyos májelégtelenség és veseelégtelenség is.
- Központi idegrendszeri elváltozások (agydaganat, gyulladás) is okozhatnak nehézlégzést.
- Ritkán lehet a hátterében kalcium- vagy magnéziumhiány miatt kialakuló elektrolitzavar is.
- Az autoimmun eredetű izomgyengeség, a myasthenia gravis súlyos formájában is kialakulhat légzési és nyelési nehézség, kezelés nélkül a beteg fulladásához is vezethet.
A nehézlégzés kivizsgálása
A leírtak alapján nem kétséges, hogy a nehézlégzést érdemes komolyan venni. Hirtelen fellépő súlyos fulladásnál mentőt kell hívni vagy a sürgősségi osztályokra vinni a beteget. Ha pedig lappangva jelentkezik, akkor ajánlatos minél hamarabb kideríteni a panaszok okát.
Az okok felderítésében sokat segít az orvosnak már a pontos kórtörténetet, a panaszok részletes leírása is.
Az akut nehézlégzés fizikális vizsgálata (hallgatózás), már irány diagnózist adhat. Ha a belégzés nehezített, akkor hörgőszűkületre (idegentest, daganat) vagy gégevizenyőre lehet gondolni. Ha a kilégzéskor jelentkezik, akkor asztma lehetséges. Ha hiányzik az egyik oldalon a légzési hang, akkor valószínűleg folyadék van a tüdőben, például jellegzetes hallgatózási lelete van a bal szívfél okozta tüdőödémának.
A fizikális vizsgálat után jöhetnek a megfelelő kiegészítő vizsgálatok. Ezek között a legtöbbször mellkasröntgenre és laborvizsgálatokra (vérvétel) kerül sor, de a felmerült betegséggyanú függvényében speciális vizsgálatokra is szükség lehet.
Ha semmilyen szervi elváltozás nincs, akkor gondolni kell mindig valamilyen pszichés megterhelésre (félelem, feszültség, stressz, pánik, depresszió) is.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
