A tüdőrák kimutatása
A tüdőrák okozta halálozás világszerte első helyen áll a daganatos halálokok között. Magyarországon évente tízezer új megbetegedést regisztrálnak és nyolcezren halnak meg a betegség következtében. Bár főként a férfiakat érinti, egyre növekvő tendenciát mutat a nők körében.
A tüdődaganat ma még a kevésbé gyógyítható daganatos megbetegedések közé tartozik, a várható ötéves túlélés nagyon alacsony, mindössze 10-15 százalékos. A tüdőrákok hátterében a legfőbb bizonyított oki tényező a dohányzás.
Hogyan történik a tüdőrák kimutatása, felismerése?
Tüdőrák gyanúja merülhet fel a jellegzetes tünetek, mint a köhögés, vérköpés, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, ismétlődő tüdőgyulladások, fogyás vagy a daganat okozta szisztémás hatások okozta tünetek megjelenése esetén.
A betegség, főként a korai stádiumban gyakran tünetszegény. Tünet- és panaszmentes beteg esetében szűrővizsgálat vagy egyéb orvosi vizsgálat kapcsán kerülhet felismerésre.
A kétirányú mellkas röntgen felvétel az elsőként választandó alapvizsgálat szűrés után vagy diagnosztikus célból.
A tüdőrák tünetei - Milyen panaszok utalhatnak a betegségre? |
| A tüdőrák tüneteinek jelentkezése előtt is nagy százalékban felismerhető a megbetegedés, amennyiben rendszeresen részt veszünk a szűrővizsgálatokon. A kezelés így korán elkezdődhet, és a gyógyulás esélye jelentősen megnőhet. A tüdőrák korai stádiumában a tünetek szegényesek, nem specifikusak. Lehet esetleg enyhe köhögés, amelynek a beteg sokszor nem is tulajdonít jelentőséget, továbbá felléphet enyhe hőemelkedés, izzadékonyság. A tüdőrák tünetei - Milyen panaszok utalhatnak a betegségre?>> |
A mellkasi CT szerepe
Amennyiben a mellkasfelvételen felmerült a tüdőrák gyanúja, a kórisme pontosítása érdekében mellkasi CT elvégzése nélkülözhetetlen. Műtét előtt mindenképpen szükséges a daganat pontos méretének, helyzetének, nyirokcsomók érintettségének meghatározása céljából.
A mellkasi CT vizsgálat elvégzését követően a tüdőrák szövettani igazolása, besorolása szükséges. Ez történhet bronchoszkópia (hörgőtükrözés) segítségével, melynek során a hörgőrendszerbe egy hajlékony csövet vezetnek, amivel szövettani mintát vesznek a kóros szövetszaporulatból. A daganat gyanújának megerősítése vagy kizárása mellet az elváltozás műtéti eltávolításhoz szükséges „határának” kijelölésére is alkalmas.
A perthoracalis tűbiopszia alkalmazásával a mellkasfalon keresztül tű segítségével végzik a szövettani minta vételét CT vagy röntgen vezérelt módon azokban az esetekben, amikor a bronchoszkópos csővel nem tudják elérni az elváltozást (mellkasfalhoz közel van).
Centrálisan elhelyezkedő daganatok esetén főként a köpet citológiai vizsgálata informatív. Sebészi technikák is segíthetnek a szövettan tisztázásában.
Mediastinoscopia során a gátorüreg nyirokcsomóiból vesznek mintát.
A VATS (video asszisztált thoracoscopia) módszerét más technikák sikertelensége esetén, az egész mellkas sebészi feltárását (thoracotomia) a műthetőség megítélésére, diagnosztizálásra ma már ritkán, utolsó lehetőségként alkalmazzák.
A szövettani besorolással párhuzamosan a tumoros elváltozás mérete, a nyirokcsomó illetve távoli áttétek jelenléte alapján a daganat stádiumát is meghatározzák.
A CT technika megbízhatósága miatt alapvető fontosságú ebben a kérdésben. A mellkas CT a tüdőben lévő kóros szövetszaporulat pontos helyét, méretét és a mellkasi nyirokcsomók érintettségét vizsgálja nagy pontossággal. A tüdőrák távoli áttétei gyakran jelennek meg a májban és a mellékvesékben, de a veséket, a hasnyálmirigyet és a lépet is érintheti. Ezek kimutatására, lokalizálására, méretük megítélésére hasi CT vizsgálat elvégzése szükséges. Agyi áttét gyanúja esetén koponya CT javasolt.
A tumorhoz közeli nyirokcsomó és távoli tünetmentes áttétek kimutatásában, a kiújulás tisztázásában, a kezelés hatékonyságának követésében és annak megítélésében, hogy jó vagy rosszindulatú daganatról van-e szó a CT és PET (pozitron emissziós tomográfia) technika nagy hatékonyságú ötvözése (PET-CT) a legérzékenyebb módszer.
Mellkasi MR és mellkasi ultrahangvizsgálat
A mellkasi MR (mágneses magrezonancia) vizsgálat kiegészítő módszer. Tüdőcsúcsi, gerincoszlop melletti, rekeszizomhoz közeli daganatok ítélhetők meg pontosabban. Az agyi és gerincvelői áttétek koponya MR vizsgálat segítségével ítélhetők meg legmegbízhatóbban. A csontokról és lágyrészekről készített MR felvételek a távoli csont illetve lágyrész áttéteket írják le részletesen, segítve az áttét sebészi és sugár terápiájának megtervezését. A májáttétek megítélése hasi MR vizsgálattal biztosabb eredményhez vezet, amennyiben az UH- és a CT-lelet ellentmondásos.
Mellkasi ultrahang (UH) vizsgálat a mellkasi folyadék kimutatásában hasznos. Szcintigráfiás vizsgálatok segítségével a test különböző régióiban zajló biokémiai folyamatokat lehetséges mérni az élő szervezetben. A tüdőszcintigráfia a tüdő műtétei előtt illetve után ad információt a tüdő működéséről. A csontszcintigráfia a tüdődaganat csontokra való közvetlen terjedését vagy távoli csont áttétek megjelenését igazolhatja nagy biztonsággal. Az immunoszcintigráfiás eljárás a daganat felismerésében és a kezelés hatékonyságának megítélésében alkalmazható.
A szövettani eredmény birtokában, a stádium meghatározását követen, a fizikai állapot függvényében több szakorvos dönt a műtét, a sugárkezelés illetve a kemoterápia kérdésében.
(WEBBeteg)
