• Mit mutat meg és hogyan zajlik a légzésfunkciós vizsgálat?

        WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász szakorvosjelölt
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász szakorvosjelölt

        A tüdő funkciójának egyik kiváló és egyszerű vizsgálómódszere a légzésfunkciós vizsgálat, melynek segítségével kimutatható a tüdőszövet károsodása, illetve képes a tüdő-szív működést is nézni, így alkalmazható bizonyos műtéteknél az esetleges kockázatok becslésére.

        A vizsgálati eszköz a spirometer, lehet zárt vagy félig, illetve teljesen nyílt rendszerű.

        A spirometer a be- és kilélegzett levegő térfogatát és áramlási sebességét képes mérni. Az eredményekből következtetni lehet a tüdő aktuális funkciójára, a hörgők esetleges szűkületére, a légző izmok állapotára.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! A COPD tünetei

        Hogyan történik a légzésfunkciós vizsgálat?

        A zárt rendszerű spirometer esetén, a beteg ugyanabba a harangba be- és kilélegzi a levegőt. Fontos, hogy a beteg pontosan kövesse az asszisztens utasításait.

        Hirdetés

        Először is a harangot úgy kell a szájba venni, hogy az ajkak jól rázáródjanak, mellette levegő ne szökjön ki, az orra pedig csipeszt helyeznek.

        Az asszisztensek a vizsgálat előtt röviden tájékoztatják a betegeket a feladatokról, majd folyamatosan segítik a pontos kivitelezésben.

        A vizsgálatot számos dolog befolyásolhatja, így három mérés legjobb eredményét veszik figyelembe, melyet standardizálnak.

        Az így kapott értéket pedig egy referenciaértékhez hasonlítják, mely kortól, nemtől és testmagasságtól függ.

        A légzésfunkciós vizsgálat és a szükséges adatok

        Először a beteg adatainak (név, nem, születési idő, testmagasság és testsúly) rögzítése történik egy számítógépes rendszerben, melynek segítségével a mérést követően a standardizálás történik.

        A nyílt rendszerű készülékeket testpletizmográfoknak nevezik. Ekkor a vizsgálat egy 500-1000 literes kabinban történik, amely lehet nyomás- vagy térfogatstabil.

        A kabinos formánál is hasonlóan az előzőekhez az asszisztens utasításait kell követni.

        A vizsgálat tökéletes elvégzéséhez fontos a beteg együttműködése, ezért gyermekek és idős betegek esetén sokszor igen nehéz a kapott eredmények reális állapotának feltérképezése.

        A légzésfunkciós vizsgálat során meghatározható statikus paraméterekről röviden

        Az ember nyugalmi körülmények között egy-egy légvételkor fél liter levegőt cserél percenként kb. 14-16 alkalommal, így ezek szorzatából a légzési perctérfogatot kapjuk. Nyugalmi vizsgálat során a vitálkapacitást (VC) mérjük.

        Hogyan működik a tüdő?

        A tüdőBelélegzés során a levegő a légcsövön, majd két főhörgőn keresztül a tüdőbe áramlik. A tüdőben ezek tovább osztódnak egy fa ágaihoz hasonlóan, hörgőket (bronchusok) és hörgőcskéket (bronchiolusok) hozva létre. A hörgőcskék végén találhatók a tüdőléghólyagok (alveolusok). A léghólyagoknak nagyon vékony a fala, melyben számos pici ér (kapilláris) található.
        A belégzett levegőben található oxigén átjut ezekbe az erekbe, a véráram révén pedig az egész szervezetbe. Ezzel egyidejűleg a széndioxid, az anyagcsere egyik végterméke a légutakon keresztül távozik és kilégzésre kerül.
        Belégzés során a rekeszizom és a bordaközi izmok összehúzódnak, ami megnöveli a mellkas térfogatát és lehetővé teszi, hogy a levegő beáramoljon a tüdőkbe. Kilégzéskor a tüdők a saját természetes rugalmasságuknál fogva összehúzódnak és kipréselik magukból a levegőt.

        A vitálkapacitás nem más, mint néhány nyugodt légvételt követően maximális kilégzés és maximális belégzés közötti térfogat különbség, amely egészségeseknél 3-5 liter.

        A vitálkapacitás magában foglalja a kilégzési tartalékot (ERV), mely a nyugalmi kilégzés végén még akaratlagosan kilélegezhető kb. 0,5-1 liter levegő, és a belégzési tartalékot (IRV), amely pedig a nyugalmi belégzést követően még maximálisan belélegezhető 2-3,5 liter levegő.

        A funkcionális tartalék kapacitás (FRC) az a levegőmennyiség, mely nyugalmi kilégzéskor a tüdőben található. A maximális kilégzést követően visszamaradó levegőmennyiség a tüdőben kb. 1,5-2 liter, ezt nevezzük residualis volumennek (RV).

        A légzésfunkciós vizsgálat során meghatározható dinamikus paraméterekről

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A dinamikus paramétereket erőltetett kilégzés vagy belégzés alatt mérjük adott időegység alatt. Erőltetett kilégzési vitálkapacitás (FVC) gáztérfogatát úgy kapjuk, hogy teljes, mély belégzés után maximális erővel és mélyen fújjuk ki a levegőt.

        Ennek a manővernek az első másodpercére eső térfogatát nézi az erőltetett kilégzési másodperc-térfogat (FEV1).

        Ezzel az értékkel az obstruktív légzészavar (hörgőszűkület) mutatható ki.

        Az erőltetett belégzési másodperc-térfogatot (FIV1) úgy kapjuk, hogy teljes kilégzést követően erőltetett belégzés történik.

        Ezzel az eredménnyel légző izmok állapotára lehet következtetni. A Tiffeneau-index (FEV1/ VC %) a legérzékenyebb paramétere a légúti szűkületnek, melynek értéke egészséges felnőtt esetén 80 százalék felett van, illetve korral csökken.

        Még tudnak áramlás- térfogat viszonyokat, illetve légúti áramlási ellenállást is mérni.

        Olvasson tovább! A tüdőgyulladás tünetei

        Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyászForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász

        Módosítva: 2018.12.06 04:06, Megjelenés: 2017.12.03 21:51
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Ha sérülés, Leukoplast!

        Ha sérülés, Leukoplast!

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        A hazánkban régóta ismert és elismert termékcsalád a sebek, sérülések szakértője. (x)

        Pollenallergia

        Pollenallergia

        B. M., szakfordító

        Ne higgye, hogy a nátha ártalmatlan! Tünetek, okok és kezelés.

        A tüdőbetegségek rehabilitációja

        A rehabilitáció valamilyen állapotnak és/vagy funkciónak az eredetihez közeli visszaállítását kísérli meg, több szakterület szakemberének segítségével és irányításával.

        Mit árul el a köhögés jellege?

        A köhögés a szervezet normális reakciója, ami a légutak tisztítását szolgálja. Ha azonban a köhögés hosszabb ideig fennáll, az okát ki kell vizsgálni.

        COPD és sport

        A COPD-nek és a sportnak az általános vélekedéssel ellentétben kéz-a kézben kell járniuk. Miért? Mert a testedzés segít visszanyerni az irányítást az élete felett, fokozza az önbizalmat, és javítja az általános egészséget is.

        A foglalkozási tüdőbetegség

        Nagyon sok olyan tüdőbetegséget okozó anyag létezik környezetünkben, amelyet munkánk során, munkánk miatt lélegezhetünk be. Az összes asztmás megbetegedés jelentős részét a foglalkozási asztma teszi ki.

        Hörgőszűkülettel járó megbetegedések

        A hörgőszűkülettel járó betegségek esetén idült légúti áramlási akadály alakul ki: a kilégzés folyamán csökken a légáramlás.

        A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kivizsgálása

        A krónikus obstruktív légúti betegséget (COPD) lassan és fokozatosan súlyosbodó funkciózavar (jellemzi, amely túlnyomóan nem visszafordítható, de hörgőtágítók vagy más kezelés hatására mérséklődhet a szűkület. A légúti szűkület a tüdőszövetet károsító gázok és részecskék hatására kialakuló, kóros gyulladásos reakciójának a következménye.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások