• Mit mutat meg és hogyan zajlik a légzésfunkciós vizsgálat?

        Dr. Lajtos Melinda
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász szakorvosjelölt

        A tüdő funkciójának egyik kiváló és egyszerű vizsgálómódszere a légzésfunkciós vizsgálat, melynek segítségével kimutatható a tüdőszövet károsodása, illetve képes a tüdő-szív működést is nézni, így alkalmazható bizonyos műtéteknél az esetleges kockázatok becslésére.

        A vizsgálati eszköz a spirometer, lehet zárt vagy félig, illetve teljesen nyílt rendszerű.

        A spirometer a be- és kilélegzett levegő térfogatát és áramlási sebességét képes mérni. Az eredményekből következtetni lehet a tüdő aktuális funkciójára, a hörgők esetleges szűkületére, a légző izmok állapotára.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! A COPD tünetei

        Hogyan történik a légzésfunkciós vizsgálat?

        A zárt rendszerű spirometer esetén, a beteg ugyanabba a harangba be- és kilélegzi a levegőt. Fontos, hogy a beteg pontosan kövesse az asszisztens utasításait.

        Hirdetés

        Először is a harangot úgy kell a szájba venni, hogy az ajkak jól rázáródjanak, mellette levegő ne szökjön ki, az orra pedig csipeszt helyeznek.

        Az asszisztensek a vizsgálat előtt röviden tájékoztatják a betegeket a feladatokról, majd folyamatosan segítik a pontos kivitelezésben.

        A vizsgálatot számos dolog befolyásolhatja, így három mérés legjobb eredményét veszik figyelembe, melyet standardizálnak.

        Az így kapott értéket pedig egy referenciaértékhez hasonlítják, mely kortól, nemtől és testmagasságtól függ.

        A légzésfunkciós vizsgálat és a szükséges adatok

        Először a beteg adatainak (név, nem, születési idő, testmagasság és testsúly) rögzítése történik egy számítógépes rendszerben, melynek segítségével a mérést követően a standardizálás történik.

        A nyílt rendszerű készülékeket testpletizmográfoknak nevezik. Ekkor a vizsgálat egy 500-1000 literes kabinban történik, amely lehet nyomás- vagy térfogatstabil.

        A kabinos formánál is hasonlóan az előzőekhez az asszisztens utasításait kell követni.

        A vizsgálat tökéletes elvégzéséhez fontos a beteg együttműködése, ezért gyermekek és idős betegek esetén sokszor igen nehéz a kapott eredmények reális állapotának feltérképezése.

        A légzésfunkciós vizsgálat során meghatározható statikus paraméterekről röviden

        Az ember nyugalmi körülmények között egy-egy légvételkor fél liter levegőt cserél percenként kb. 14-16 alkalommal, így ezek szorzatából a légzési perctérfogatot kapjuk. Nyugalmi vizsgálat során a vitálkapacitást (VC) mérjük.

        Hogyan működik a tüdő?

        A tüdőBelélegzés során a levegő a légcsövön, majd két főhörgőn keresztül a tüdőbe áramlik. A tüdőben ezek tovább osztódnak egy fa ágaihoz hasonlóan, hörgőket (bronchusok) és hörgőcskéket (bronchiolusok) hozva létre. A hörgőcskék végén találhatók a tüdőléghólyagok (alveolusok). A léghólyagoknak nagyon vékony a fala, melyben számos pici ér (kapilláris) található.
        A belégzett levegőben található oxigén átjut ezekbe az erekbe, a véráram révén pedig az egész szervezetbe. Ezzel egyidejűleg a széndioxid, az anyagcsere egyik végterméke a légutakon keresztül távozik és kilégzésre kerül.
        Belégzés során a rekeszizom és a bordaközi izmok összehúzódnak, ami megnöveli a mellkas térfogatát és lehetővé teszi, hogy a levegő beáramoljon a tüdőkbe. Kilégzéskor a tüdők a saját természetes rugalmasságuknál fogva összehúzódnak és kipréselik magukból a levegőt.

        A vitálkapacitás nem más, mint néhány nyugodt légvételt követően maximális kilégzés és maximális belégzés közötti térfogat különbség, amely egészségeseknél 3-5 liter.

        A vitálkapacitás magában foglalja a kilégzési tartalékot (ERV), mely a nyugalmi kilégzés végén még akaratlagosan kilélegezhető kb. 0,5-1 liter levegő, és a belégzési tartalékot (IRV), amely pedig a nyugalmi belégzést követően még maximálisan belélegezhető 2-3,5 liter levegő.

        A funkcionális tartalék kapacitás (FRC) az a levegőmennyiség, mely nyugalmi kilégzéskor a tüdőben található. A maximális kilégzést követően visszamaradó levegőmennyiség a tüdőben kb. 1,5-2 liter, ezt nevezzük residualis volumennek (RV).

        A légzésfunkciós vizsgálat során meghatározható dinamikus paraméterekről

        A dinamikus paramétereket erőltetett kilégzés vagy belégzés alatt mérjük adott időegység alatt. Erőltetett kilégzési vitálkapacitás (FVC) gáztérfogatát úgy kapjuk, hogy teljes, mély belégzés után maximális erővel és mélyen fújjuk ki a levegőt.

        Ennek a manővernek az első másodpercére eső térfogatát nézi az erőltetett kilégzési másodperc-térfogat (FEV1).

        Ezzel az értékkel az obstruktív légzészavar (hörgőszűkület) mutatható ki.

        Az erőltetett belégzési másodperc-térfogatot (FIV1) úgy kapjuk, hogy teljes kilégzést követően erőltetett belégzés történik.

        Ezzel az eredménnyel légző izmok állapotára lehet következtetni. A Tiffeneau-index (FEV1/ VC %) a legérzékenyebb paramétere a légúti szűkületnek, melynek értéke egészséges felnőtt esetén 80 százalék felett van, illetve korral csökken.

        Még tudnak áramlás- térfogat viszonyokat, illetve légúti áramlási ellenállást is mérni.

        Olvasson tovább! A tüdőgyulladás tünetei

        Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyászForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász

        Módosítva: 2018.12.06 04:06, Megjelenés: 2017.12.03 21:51
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az Ön bőre milyen?

        Az Ön bőre milyen?

        Peterman Krisztina

        Bőrünk típusának megfelelő ápolást igényel. Milyen jelekből határozható meg bőrtípusunk?

        Önálló fejfájások

        Önálló fejfájások

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        A visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az önálló fejfájások közé sorolható.

        Bajt jelez a magasabb légzésszám?

        A légzésszám változik fizikai aktivitás hatására, de betegségeket is jelezhet, ha magasabb, vagyis ha a szokásosnál szaporábban vesszük a levegőt. Dr. Tárnok Ildikó, tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa a magas légzésszám lehetséges okait foglalta össze.

        Ismét nőtt a légszennyezettség

        Ismét nőtt a szálló por miatti légszennyezettség - tájékoztatott a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.