Mi az a dobverőujj és mire utalhat?

Azt az állapotot nevezzük dobverőujjnak, amikor elsősorban a kéz ujjainak - de lehetséges ez a lábujjak esetében is, csak ritkábban - utolsó ujjperce megnagyobbodik, gömbszerűen kiszélesedik. Súlyos vagy előrehaladott állapotban ízületi gyulladás, fájdalom, csont- és csonthártyaeltérések is jelentkezhetnek.

Mikor fordulhat elő dobverőujj?

Bármely életkorban kialakulhat, lehet ártalmatlan, de van, amikor háttérállapot is jelen van.

Milyen tüneteket okozhat a dobverőujj?

Leggyakrabban és legelőször a hüvelyk- és/vagy mutatóujjat érinti a dobverőujj elváltozás. A többi ujj esetében ezek után alakul ki. A körömágy szerkezete megváltozik, felduzzadt, lazábbá válik, a köröm és ujjperc által bezárt szög növekszik, a köröm görbülete fokozódik.

Kíséri vagy kísérheti a lágyrészek és ízületek fájdalma, gyulladása. Maga az ujjvég is fájdalmas, érzékeny, meleg tapintatú.

Hogyan igazolható a dobverőujj?

• A beteg kórtörténete utalhat veleszületett formára, vagy olyan kórállapotra, mellyel járhat dobverőujj.
• Fizikális vizsgálattal sokszor egyértelműen azonosítható, a vizsgálatnak a társ- vagy háttérokok felismerésében is van létfontos szerepe (tüdő-, szív- vagy májbetegségre utaló jelek).
• Laboratóriumi vizsgálat, vérvétel szintén a háttéreltérés felismerésére szolgál.
• Röntgen a kezekről (lábakról) igazolhatja az eltérést (hyperthrophias osteoarthropathia).
• Mellkasröntgen-felvételre mindig szükség van.
• Szív-ultrahangvizsgálatra is sor kerülhet.
• És amennyiben szükséges, további célzott vizsgálatok (endoszkópia, májbiopszia stb.) is következhetnek.

Mi állhat a dobverőujj elváltozás hátterében?

• Lehet genetikai háttérrel előforduló, ebben az esetben nincs kórállapot a háttérben.
• Leggyakrabban légzőszervi betegség áll a dobverőujj kialakulása mögött (akár 80%-ban):
  • Tüdőeredetű rosszindulatú daganatot mindig ki kell zárni, esetleg mellhártya daganatát, vagy áttét jelenlétét a tüdőben.
  • Emellett krónikus tüdőbetegség is lehet a háttér ok: krónikus kezeletlen fertőzés, tüdőfibrózis, tüdőtályog.
• Szív- és keringési rendszeri betegségek, akár organikus veleszületett, tehát régóta fennálló szívbetegség, mely keringési zavart okoz, nagyérbetegségek (ezek akár egyik oldali dobverőujj kialakulását is okozhatják), de hosszabb ideig fennálló szívbelhártya-gyulladás (endocarditis) is állhat mögötte.
• A vörösvérsejtek bizonyos betegségei.
• Májzsugor.
• Bélrendszeri krónikus gyulladás, rosszindulatú daganat.

Természetesen lehetnek hasonló eltérések, amik nem dobverőujjnak felelnek meg! Akár alkati-genetikai eltérés is lehet, de más ízületi betegségek is, ezt reumatológus szakorvos el tudja különíteni.

Mi a teendő, megoldás dobverőujj esetén?

Önmagában a dobverőujj nem kezelhető, nem javítható, de mivel leggyakrabban van kiváltó betegség a hátterében, annak kezelése szükséges, tehát minden esetben orvoshoz kell fordulni az elváltozás észlelésekor.

A háttérbetegség kezelése megoldhatja vagy javíthatja az ujjak eltéréseit is, esetleg az ujjak állapotának további romlása előzhető meg általa. De természetesen a legfontosabb cél magának a háttérbetegségnek a felismerése és megfelelő kezelése.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus