Tüdőáttétek - Tüneteik, felismerésük és kezelésük

Dr. Gyulai Nóra
szerző: Dr. Gyulai Nóra, tüdőgyógyász - WEBBeteg
frissítve:

Tüdőáttét (tüdőmetasztázis) kifejezésen azokat a rosszindulatú daganatokat értjük, amiknek a keletkezési helye nem a tüdőben van, hanem más szervből-szövetből indulnak ki, de a daganat nyirokutakon vagy véráramban történő terjedésével másodlagos daganatgócokat (áttéteket) alakítanak ki a tüdőben.

A tüdőrák és a tüdőáttét közti különbség

Tüdőrákról beszélünk, ha a tumor eredetileg is a tüdőben jelentkezett, tüdőmetasztázisról pedig akkor, ha a szervezet más részén kialakuló tumorból terjedtek át a daganatsejtek a tüdőbe. Megkülönböztetésük azért fontos, mert az elsődleges (primer) tüdőrák, illetve a tüdőáttétek tünettana, kezelése is eltérő.

Az áttétek szövettani-mikroszkópos szerkezete mindig a primer daganatéval egyezik meg, hiszen az elsődleges daganat szóródásáról, a daganatsejtek egyéb szervekben történő megtapadásáról van szó, ahol további burjánzást mutatnak. Tehát például egy emésztőszervi daganat bármely más szervbe ad áttétet, a szövettani típusa az elsődleges daganaténak megfelelő lesz, hasonló alakú sejtekkel, hasonló genetikai hibákkal, DNS-mutációkkal. Ezért lehetséges az, hogy a szakképzett patológusok modern mikroszkópos és sejtgenetikai módszerekkel az áttétből vett szövetmintáról legtöbbször meg tudják mondani, hogy mi az eredeti daganat, melyik szervből jön, milyen viselkedésű. Ez határozza meg az alkalmazott terápiát is.

Milyen daganatok adhatnak áttétet a tüdőbe?

A tüdőben kifejezetten gyakran keletkeznek más szervek daganatáttétei. Ennek oka, hogy a tüdő központi szerepet tölt be a vérkeringésben: mivel itt veszi fel a véráram az oxigént, a tüdő rendkívül sűrű érhálózattal rendelkezik, a hajszálerekben pedig könnyen megtapadhatnak az esetleges daganatsejtek. Legtöbbször ezen a módon, véráram útján (hematogén terjedés) alakul ki az áttét, de a nyirokkeringés útján (limfogén terjedés) is létrejöhet, ritkán pedig a szomszédos szervekkel való közvetlen érintkezés útján is.

Gyakorlatilag szinte bármely rosszindulatú daganat képes áttétet (metastasis, metasztázis) létrehozni a tüdőben.

  • Leggyakrabban nemektől függő daganatok közül a nőknél az emlő és a petefészek daganatai, férfiaknál a here és a prosztata daganatai.
  • Mindkét nemben előforduló daganatok közül jellemzően a pigmentált bőr rosszindulatú daganata (melanoma malignum), a nyirokszövet daganatai (limfómák), a vesedaganatok, a húgyhólyagrák, a vastagbél és a végbél daganatai adhatnak áttétet a tüdőbe.
  • Rikábban előforduló betegségek közül a csontrendszer egyes daganatai, különösen az úgynevezett sarcomák, továbbá az agy elsődleges rosszindulatú daganatai is képesek tüdőáttétet képezni.

Előfordulhat az is, hogy egy elsődleges tüdőrák szóródik szét az azonos oldali vagy akár az ellenoldali tüdőben, így a tüdőrák is képes a tüdőben áttéteket létrehozni. Az ellenoldalon vagy a tüdő távolabbi pontján kialakuló daganat ugyanakkor nem feltétlenül áttét, egy másik elsődleges daganat is lehet.

Az áttétképződés elsődleges daganat esetén ugyanakkor nem feltétlenül következik be. Ennek oka, hogy a véráramba vagy a nyirokkeringésbe kerülő a daganatsejtek jelentős része elpusztul a szervezet immunsejtjeinek és a megváltozott körülményeknek a hatására. Olykor azonban maradhatnak olyan sejtek, amelyek eljuthatnak távoli szervekbe.

Milyen tüneteket okozhatnak a tüdőben kialakuló áttétek?

A tüdőáttétek – ahogy maga a tüdőrák is – sokáig teljesen tünetmentes is lehet, ezt követően is tünetszegény, esetleg köhögéssel járhat. Kiterjedt, előrehaladott folyamatnál nehézlégzést okozhat. Véres köpetürítés gyakoribb elsődleges tüdődaganatok esetében, mint áttéteknél. A tüdőáttétes beteg tüneteit alapvetően a daganatos betegséggel járó gyengeség, fogyás dominálja.

Kifejezetten ritka, hogy daganatos betegeknél először a tüdőáttétek okoznak tünetet és emiatt fordul orvoshoz a paciens, azaz mire a tüdőáttét tünetei jelentkeznek, addigra az elsődleges daganatot már felismerték. Elvétve előfordul azonban, hogy tartós száraz köhögés, terhelésre jelentkező nehézlégzés okozza az első tüneteket, amivel orvoshoz fordul a beteg, ennek nyomán fedezik fel a rosszindulatú daganatot.

Nem ritka eset azonban az, hogy egy szűrővizsgálati céllal készített mellkasröntgenen (tüdőszűrés) először a tünetmentes tüdőáttéteket ismerik fel, és az elsődleges daganatra ezen keresztül derül fény. Erre gyakran rutin műtétek előtti vizsgálatok részeként, vagy lakossági munkaalkalmassági szűrések esetén kerül sor.

Milyen diagnosztikai módszerrel mutathatóak ki a tüdőáttétek?

A tüdődaganatok felismerésében a mellkasröntgen közepes specificitású, szűrővizsgálatként napjainkban is megfelelő módszer. Negatív mellkasröntgen eredmény mellett kicsi a valószínűsége, hogy rosszindulatú folyamat van a tüdőben, ugyanakkor fokozott kockázat vagy betegséggyanú esetén eredménye nem kellően megbízható. Olykor előfordulhat, hogy például a szívárnyék mögötti területen van az elváltozás, ami a röntgenen „kitakarja”, így biztonsággal nem látható. Nem alkalmas a néhány milliméteres elváltozások kimutatására, illetve röntgenkép alapján nem lehet megkülönböztetni a daganatos elváltozásokat a gyulladásos foltoktól, hegesedésektől.

Azon betegeknél, akiknél bármilyen ok miatt fokozott rizikó áll fenn a tüdőben megjelenő akár áttéti, akár elsődleges daganatokra, náluk mellkasröntgen helyett úgynevezett alacsony sugárdózisú CT-t használnak szűrésre a biztosabb és koraibb felismerés céljából. A CT pontossága jobb a röntgennél, már néhány milliméteres elváltozásokat is jól ábrázol, azonban a szervezet sugárterhelése miatt azoknál az embereknél, akiknél nem magas a tüdőbetegség rizikója, nem érdemes rutinszerűen mellkas-CT-t végeztetni.

Amennyiben a mellkasröntgenen gyanús elváltozás ábrázolódik a tüdőn, rendszerint mellkas-CT vizsgálat következik, de akár negatív röntgenlelet esetén is sor kerülhet CT-re, amennyiben más tünetek felvetik a tüdő érintettség gyanúját.

Daganatos betegeknél milyen gyakorisággal kell ellenőrizni a tüdőt?

Ismert daganatos betegeknél a kontrollvizsgálatok szerves részét képezik a tüdő képalkotó vizsgálatai az esetleges tüdőáttétek korai felismerése céljából. Legtöbbször az érzékenyebb eljárásnak számító mellkas-CT a javasolt vizsgálat. Daganatos betegek utánkövetése nemzetközi protokoll szerint zajlik, mely rögzíti, hogy melyik betegség melyik szakaszában milyen gyakran szükséges a tüdők ellenőrzése. Az onkológus kezelőorvosok ennek megfelelően rendelik el a vizsgálatokat.

Daganatos betegeknél fontos tudni, hogy a már megkezdett gyógyszeres kezelés (pl. kemoterápia, immunterápiás készítmény) csökkenti az áttétképződés kockázatát, mivel hatásuk szisztémás, a keringő daganatsejtek ellen is hatásosak.

Hogyan ábrázolódnak a tüdőáttétek a képalkotó felvételeken?

Alakjuk, számuk és méretük szerint nagyon különfélék lehetnek a tüdőáttétek röntgen- és CT-felvételen, de leggyakrabban mindkét tüdőben jelennek meg és 2-4 cm átmérőjű, éles szélű kerekárnyékok. Az áttétek viselkedése alapvetően az elsődleges daganat viselkedéséhez hasonló.

A tüdőben talált góc nem minden esetben tüdőáttét ismert daganatos betegek esetében sem. Az elváltozás lehet jóindulatú, lehet korábbi gyulladás maradványa, elsődleges tüdődaganat és tüdőáttét is egyaránt. A diagnózis a CT-felvételek részletes elemzése, szükség esetén tüdőbiopszia után állítható fel.

Röviden a tüdőmetasztázis kezelési lehetőségeiről

A tüdőáttét általában már előrehaladott daganatos betegségre utal, de nem jelenti azt, hogy a betegség gyógyíthatatlan.
Mivel a metasztázis szövettani, genetikai, molekuláris szempontból az elsődleges tumorhoz kapcsolódik, gyógyszeres kezelését (kemoterápia, immunterápia, célzott kezelések) nem a tüdőrák kezelésében alkalmazott protokollok, hanem az elsődleges daganat kezelésének protokolljai határozzák meg. Az elsődleges tumor (pl. mellrák, prosztatarák, vastagbélrák) kezelésének eredményessége szorosan összefügg az áttétek kezelésének sikerével.
Sor kerülhet az elsődleges tüdőrákhoz hasonlóan helyi kezelésekre, amelyek közé a műtét és a sugárterápia tartozhat. Ezek azonban akkor lehetnek eredményesek, ha az elsődleges daganat már jól kontrollált, a metasztázisok száma korlátozott, elhelyezkedésük megfelelő és a beteg általános állapota is lehetővé teszi a beavatkozást.

Dr. Gyulai Nóra, tüdőgyógyász szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szakértőnk: Dr. Gyulai Nóra, tüdőgyógyász szakorvos

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Máthé Csaba

Dr. Máthé Csaba

Onkológus, Pulmonológus

Budapest

Cikkajánló